Az RMDSZ meggyőzné a román társadalmat

Akt.:
Kelemen Hunor
Kelemen Hunor - © Fotó: Matey István
Debrecen – Az új román kormányfő Szilágyperecsenben gyerekeskedett, így jobban értheti a magyarság problémáit. Interjú Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével.

Nagy többséggel szavazta meg kedden a román parlament Dacian Ciolos miniszterelnök új kormányát, miután őt kérte fel kormányalakításra Klaus Johannis államfő Victor Ponta lemondása után. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke csütörtökön részt vett Debrecenben a székely zászló felavatásán, amely után exkluzív interjút adott munkatársunknak.

A bukaresti diszkóban történt tűzvész után tízezrek vonultak utcára Bukarestben és más városokban. Az emberek a korrupció felszámolását és Victor Ponta miniszterelnök lemondását követelték, aki ezt megtette. Milyen változást hoztak az események a román belpolitikában?

Kelemen Hunor: Jól érzékelhető, a társdalomnak az az elvárása, hogy a politika tisztességesebb, őszintébb, emberközelibb legyen. A pártok többsége ezt felismeri. Azok, amelyek ezt mégsem teszik meg, végérvényesen elveszítik a hitelüket. Demokratikus társadalmi működés legitim parlament nélkül nem létezik. Ezért kell változnia a politikának, ám ez nem megy egyik napról a másikra. Megjegyzem, a folyamat nem az október 31-i tűz nyomán kezdődött, hiszen például a korrupcióellenes küzdelemnek konkrét eredményei vannak.

A magyar nemzetiségűek mennyire vették ki részüket a tüntetésekből?

Kelemen Hunor: A huszonévesek Kolozsváron ott voltak a tüntetők között. Az áldozatok emlékére szervezett székelyföldi főhajtásokon többségében magyarok vettek részt. Ám a történtek a magyar közösségekben nem vetettek olyan hullámokat, mint a románok lakta vidékeken, illetve Bukarestben. A tüntetők azt is mondták, hogy nincs szükség demokráciára, parlamentre. Ez viszont nem jó, mert olyan rendszerhez vezethet el, amely tagadja, hogy a demokratikus berendezkedés jobb, mint a diktatúra. Az otthonmaradók noha sok mindenben egyet értenek velük, nem utasítják el a demokráciát, a politikát.

A korrupcióellenes ügyészség (DNA) RMDSZ-es politikusokkal szemben is emelt vádat.

Kelemen Hunor: Voltak és vannak, akik az RMDSZ-szel szemben fogalmaznak meg vádakat. Az emberek többsége azonban ezt sokkal tisztábban látja, mint ahogy a román média próbálja beállítani. Markó Attila (volt kisebbségügyi államtitkár a Boc-kormányban, jelenleg Budapesten bujdosik – a szerk. megj.), Ráduly Róbert (volt csíkszeredai polgármester, házi őrizetben – a szerk. megj.) és Nagy Zsolt (egykori hírközlési miniszter a Tariceanu-kormányban) esete minden, csak nem korrupció. Az ez ellen vívott harcot időnként a magyar képviselet meggyengítésére próbálják használni. Ezt a magyar emberek is érzik, ők képesek különbséget tenni.

Kedden megszavazta a román parlament Dacian Ciolos miniszterelnököt és szakértői kormányát. Mit vár az új kormánytól?

Kelemen Hunor: Olyan kormánya van Romániának, amely a választásig tartó következő egy évet levezényli. Technokratának nem nevezném, de politikai pártoktól független…

Fotó: Matey István Fotó: Matey István ©

Ez mennyire felel meg az RMDSZ igényeinek?

Kelemen Hunor: A jelenlegi körülmények között megfelel. Ám hozzátettem, hogy előrehozott választások lennének igazán jók, de azt nem tudjuk elérni, ha ehhez nincs partner. Azt várom el a Ciolos-kormánytól, hogy alkalmazza a törvényeket, a többség és kisebbség közötti feszült viszonyt enyhítse, a gazdasági növekedésből befolyó többletjövedelmet pedig úgy ossza el, hogy azt minden ember érezze az életszínvonalában.

Segíthet a feszült viszony csökkentésében, hogy Ciolos magyar környezetben, Szilágyperecsenben cseperedett?

Kelemen Hunor: Abban, hogy a magyar közösség problémáit értse, mindenféleképpen. Ő ezt jobban érti, mint sok más elődje. Szilágyperecsenben a lakosság 75–80 százaléka magyar. Szilágycsehen járt iskolába, ahol a tanárai, barátai jelentős része szintén magyar volt. Az eddigi tapasztalatunk alapján benne nincs agresszív magyarellenesség.

Jövőre helyhatósági választásokat is tartanak Romániában. Októberben a három magyar párt, az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt részvételével előválasztást rendeztek Marosvásárhelyen azért, hogy egy magyar jelölt induljon a polgármesteri tisztségért. Reális-e a cél, hogy újra magyar nemzetiségű vezetője legyen ennek a nagyvárosnak?

Kelemen Hunor: Az előválasztást azért rendeztük, hogy csak egy magyar polgármester-jelölt induljon, ne oszoljanak meg a szavazatok. Azt várjuk, hogy a másik két párt az ezt megnyerő RMDSZ-es Soós Zoltánt támogassa. Ha a magyar közösség egy része otthon marad, vagy máshová szavaz, kétséges, hogy lesz-e magyar polgármestere a városnak. Ezt el kell mondani a kampányban, mert most érzékelhető a váltás igénye Vásárhelyen. Ám román oldalról már most látszik a megosztás kísérlete egy új párt elindításával, amely a magyarokat is megszólítaná.

Hadd utaljak vissza a székely zászló felvonása előtti beszédére. Ön – szemben Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettessel – óvatosabban fogalmazott a székely autonómiáról.

Kelemen Hunor: Regionális autonómiáról beszéltem, mert Székelyföld egy régió. Ezt a törvénytervezetet készítettük el és bocsátottuk közvitára, ezt tartjuk jó megoldásnak. Elismerem, hogy a hagyományos értelemben vett Székelyföldnél ez kicsivel nagyobb. Ezért használjuk a székelyföldi regionális autonómia elnevezést.

A jelenlegi körülmények között megvalósítható-e az elképzelésük, s ha igen, mennyi időn belül?

Kelemen Hunor: Időintervallumot nem mondanék, mert ez nem rajtunk múlik. Meg kell győznünk a többségi társadalmat, hogy ettől ők nem lesznek szegényebbek, Románia nem lesz kevesebb. Ez nem könnyű, mert százéves előítéletek és rossz reflexek vannak a magyarokkal szemben. Ha azt nézzük, hogy honnan indultunk 1990-ben, amikor egy kétnyelvű felirat miatt véres konfliktus tört ki, s hol tartunk most, akkor lehetünk optimisták. Ha azt viszont azt nézzük, hogy hová szeretnénk eljutni, pesszimisták leszünk. 1918 óta, amióta Erdély Romániához tartozik, ezeket a célokat fokozatosan próbálja elérni az erdélyi magyar politika. Ebből a szempontból úgy gondolkodom, nem az a kérdés, hogy holnap mi lesz, hanem holnapután a következő generációval.

És ez elég a magyarságnak? Nem ezért szakad a politikai képviselete?

Kelemen Hunor: Akik ma velünk versenyeznek, azok velünk voltak. Ők ingáznak, nem mi. Alapítottak egy pártot. Amikor nem sikerült, alapítottak egy másikat. Nem ideológiai ellentétekről beszélhetünk. Az RMDSZ-nek 25 éven át mégis sikerült megőriznie a társadalmi támogatottságát minden jogos elégedetlenség mellett és ellenére. Ez azt mutatja, hogy az erdélyi magyarok a józan eszüket használják.

A jelenlegi magyar nemzetiségpolitika mennyire szolgálja az RMDSZ és a külhoni magyarság érdekeit?

Kelemen Hunor: A célok azt szolgálják, hogy a szülőföldön erős magyar közösség maradjon, Erdélyben is. Ilyen szempontból nincsenek vitáink a nemzetpolitika formálóival, irányítóival.

– Szabó Zsolt László –



Sporthírek






hirdetés