Az ország fővárosa: Debrecen!

Az ország fővárosa: Debrecen!
© Fotó: HBN
Debrecen – Elsősorban a rossz felderítés miatt veszítettük el 1849-ben a debreceni csatát.

– Az 1848-49-es forradalom idején az akkor még különálló Buda és Pest után Debrecen 28-30 ezer lakossal az ország harmadik legnagyobb városa volt – jelentette ki Pintér József középiskolai tanár a Simonyi Napok keretében, nyugdíjasoknak tartott előadásában az Újkerti Közösségi Házban. Elmondta: 1849 elején azért Debrecent választották ideiglenes fővárosnak, mert egyrészt Budát és Pestet elfoglalták az osztrákok, másrészt a „legmagyarabb városnak” számított. Utóbbi azt jelentette, hogy a lakosság döntő többsége magyar nemzetiségűnek vallotta magát, támogatta a reformkorban a liberális politikát, később a forradalmat és a szabadságharcot is. A város akkoriban olyan agrárközpontnak minősült, ahol az ipar is jelentős, például 96 szárazmalom működött itt. Ráadásul a közelben, Váradon volt a fegyver- és lőporgyártás központja és az is felmerült, hogy a közeli erdélyi hegyekben akár partizán harcot is lehetne az osztrákok ellen folytatni – tette hozzá.

A magyarok Mózese

Kossuth Lajos 1849. január 7-én a Miklós utcai kapun keresztül érkezett Debrecenbe. A kapuőrnek feladata volt minden be- és kimenő adatait felírni. Kossuthról azt írta be a nagy könyvbe, hogy megjött a magyarok Mózese, (vagyis a megváltó) – jegyezte meg az előadó. Pintér József arról is beszámolt, hogy Kossuthot csaknem 3000-3200 ember követte. Ide költözött az országgyűlés, a minisztériumok, a hivatalok, az újságok. Plusz 4000-4500 katona is jött velük. Az országgyűlés képviselőháza és a pénzügyminisztérium a Református Kollégiumban működött. (A bankóprést ennek az épületnek az alagsorában üzemeltették.) A főrendi ház a Piac utca és a mai Széchenyi utca sarkán működött. A Piac utcai mai MÁV-székházban, az akkor még csak egyemeletes Beck-házban üzemelt a hadügyminisztérium. A régi városháza hátsó épületében fegyvergyártás- és javítás folyt. (Kossuth egész családjával együtt a régi városháza északi szárnyában, az emeleten lakott, dolgozott.) A szent koronát az épület egyik titkos szobájában rejtették el – közölte a történelemtanár.

Olyan jeles személyiségek is itt tartózkodtak akkoriban mint Petőfi Sándor, Jókai Mór, Arany János, Vörösmarty Mihály, Táncsics Mihály. (Petőfi a kardját a Kistemplom mellett, mögött ma is létező Rickl-ház gazdájának adományozta, melyet a szabadságharc után sokáig ott rejtegettek, de később eltűnt.)

A forradalmat ünnepelték

A forradalom első évfordulóján, 1849. március 15-én nagy ünnepséget rendeztek Debrecenben. Előbb a Szent Anna utcai katolikus templomban tartottak szentmisét, majd átmentek a református templomba. Aztán az utcákon ökröket sütöttek és csapra verték a boros hordókat. Katonazenekar húzta, este a város díszkivilágítást kapott – ismertette a szakember.

A Nagytemplomban kimondott trónfosztással és függetlenséggel kapcsolatban úgy fogalmazott az előadó, hogy arra elsősorban azért volt szükség, mert a Habsburgok Magyarországot koronatartományi rangra süllyesztették és a dinasztia a saját országa ellen harcolt.

A főváros címet 1849. június 4–éig birtokolta Debrecen. A győzedelmes tavaszi hadjárat során ugyanis sikerült Pestet és Budát visszafoglalni az osztrákoktól – mondta Pintér József.

HBN-OCs


A rossz felderítés miatt

Pintér József arról is beszámolt, hogy az 1849. augusztus 2-ai debreceni csata előtt az észak felől érkező orosz csapatok létszámát rosszul mérték fel a két méter magas kukoricából figyelő magyar felderítők. Nagysándor József tábornoknak azt jelentették, hogy az ellenség létszáma 15 ezer fő körül lehet. Paskijevics valójában csaknem 100 ezer fővel rendelkezett. A 10 ezer fős magyar csapatok ezért támadtak és a hősies küzdelem ellenére alulmaradtak az ütközetben.



Sporthírek






hirdetés