Az öregedés még mindig nagyon homályos terület

Az öregedés még mindig nagyon homályos terület
© Fotó: unideb.hu
Debrecen – Az állatok élethossza és öregedése volt az egyik téma a „Fiziológiai szabályozási mechanizmusok evolúciója” című nemzetközi konferencián az egyetemen.

Az úgynevezett életmenet-jellegeket (például: az állatok élethosszát, öregedését, stresszfiziológiáját, szaporodási befektetését, szexuális jelzéseket) és azok élettani szabályozását eltérő szemlélet szerint vizsgáló kutatási területek közeledésének elősegítése volt a cél az Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, valamint az MTA-DE Lendület Viselkedésökológiai Kutatócsoport közös konferenciáján, melyet január 28-31. között tartottak a Debreceni Egyetemen. A négy meghívott előadó a molekuláris biológiától az ökofiziológiáig az aktuális kutatási témák széles skáláját tekintette át. A konferencia egyik fő témája az öregedés volt.


Fotó: unideb.hu Fotó: unideb.hu ©

– Az evolúcióbiológiában több évtizede elfogadott szemlélet, hogy léteznek olyan folyamatok, amelyeknek eredményeképp az élő szervezetekben fiziológiai károsodás halmozódik fel és ez végső soron az élőlények fokozatos öregedéséhez vezet. Ezen folyamatok jellemzésén világszerte több száz kutatócsoport dolgozik, aminek következtében számos olyan jelenséget sikerült azonosítani, amelyek az öregedésben közrejátszanak. Még mindig kérdéses azonban, hogy ezek közül melyik jelzője és melyik okozója az öregedési folyamatnak – magyarázta előadásában David Gems biogerontológus. A University College London (Egyesült Királyság) professzora az öregedés egy új elméletét mutatta be, amelyet fonálférgeken végzett kísérleteivel támasztott alá.

Thomas Flatt molekuláris biológus, a Lausanne-i Egyetem (Svájc) professzora az ecetmuslicák életmenet-jellegeinek földrajzi változatosságát és annak genetikai hátterét leíró kutatásait ismertette. Laura Corley Lavine genetikus, a Washingtoni Állami Egyetem (Egyesült Államok) docense a bogaraknál gyakori fegyverzetek (például megnövekedett „szarvak” és rágók) fejlődésbiológiájáról és genetikai szabályozásáról tartott előadást. Ennek a rendszernek a megdöbbentő érdekessége, hogy ugyanazon gének, amelyek a szarvasbogarak „szarvának” kialakulásáért felelősek más esetekben a növekedés és az élethossz meghatározásában játszanak szerepet például emlősöknél, így az embereknél is. Végül Pat Monaghan zoológus, a Glasgow-i Egyetem (Egyesült Királyság) professzora beszélt a korai egyedfejlődésben bekövetkező stresszhatásokról és azok hosszú távú, várható élettartamot is befolyásoló hatásairól.

A meghívott előadókon kívül számos hazai és külföldi kutató mutatta be legfrissebb kutatási eredményeit. A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával szervezett konferencia időszerűségét és a téma fontosságát tükrözi, hogy hét országból érkeztek előadók és résztvevők a rendezvényre.

– Debreceni Egyetem –








hirdetés