Az olimpiai bajnok, akire nagy hatással van a vonzás törvénye

A Sportolók civilben rovatunkban ezúttal Athén és Peking olimpiai bajnokát szeretnénk közelebb hozni olvasóinkhoz, aki bár kimaradt Kemény Dénes eindhoveni, Európa-bajnoki csapatból, nem tett le róla, hogy a 2012-es londoni ötkarikás játékokon a magyar válogatott színeiben Debrecent képviselje.

Szolnoki kezdetek

- Hatéves koromtól egészen tízéves koromig úsztam, mindeközben pedig 50 és 100 mellen egy-egy országos harmadik helyet is begyűjtöttem. Majd egy nap keresztapám az akkori együttesével, a Tatabánya SC-vel játszott egy mérkőzést a szülővárosomban Szolnokon – ekkor nagyon megtetszett a vízilabda, és a következő héten már át is jelentkeztem pólózni, szerencsére akkorra már jó alapokkal és állóképességgel rendelkeztem az úszásnak köszönhetően. Mayer Misi bácsi, az első csapat akkori, kétszeres olimpiai bajnok trénere korán felfigyelt rám, és kérésére néha-néha az ifi-serdülő edzések után ott kellett maradnom a felnőttekkel kétkapuzni. Az élvonalban 15-16 évesen mutatkozhattam be, méghozzá egy Szolnok-Honvéd összecsapáson, melyen egy gólt is sikerült szereznem centerből – mutatta be pályafutásának első éveit a Debrecen-Fujitsu védője.

„Kemény évek”

- Az első junior válogatottságom a nemrégiben nyolcvanadik életévét betöltő Kemény Fecsó bácsi nevéhez fűződik. A Szolnokkal Komjádi Kupa döntőt játszottunk, nekem pedig háromszor is sikerült betalálnom az ellenfél kapujába. A találkozót követően Kemény Dénes édesapja odalépett hozzám, és csak ennyit mondott: – Szevasz, január 2-a Mátraháza, edzőtábor – majd elment. 16 évesen óriási dolog volt számomra, hogy a tőlem legalább három évvel idősebb korosztálybeliekkel készülhettem és utazhattam a világeseményekre. Négy év junior válogatottság után következett a felnőtt nemzeti csapat – Dr. Horkay György 1994-ben hívott meg először keretedzésre. Mostani klubedzőmmel, Gyöngyösi Andrással játszottam egy csapatban, előbb a 95-ös bécsi Eb-n, majd a 96-os atlantai Világkupán. Az olimpiai gárdából sajnos kimaradtam, majd néhány évig gerincprobléma és hátfájás hátráltatott a sportpályafutásomban. 2001-ben kerültem csak vissza, és többek közt tagja voltam a 2004-ben Athénban, majd 2008-ban Pekingben olimpiai bajnoki címet nyerő Kemény-legénységnek. Mindkét momentum olyan élmény volt számomra, amelyet soha nem felejtek el – mikor azt érzi az ember, hogy az egész világ rá figyel. Az athéni döntőre pedig  úgy gondolom, hogy még nagyon sokáig emlékezni fog a magyar vízilabdázás, hiszen háromszor álltunk fel hátrányból a szerbek ellen, és fordítottuk meg  a meccset, de ez a gárda meg tudta fordítani, mert minden idők egyik legerősebb csapata volt – engedett betekintést Varga válogatottbeli élményeibe.

Az olasz évek hatása

- Négy évig Olaszországban pólóztam, ahol nagyon megszerettem az olasz kultúrát és ízeket, így néhány évvel ezelőtt elvégeztem egy középfokú vendéglátói iskolát, hiszen az az egyik álmom, hogy amennyiben lehetőségem adódik, nyissak egy olasz éttermet. De természetesen a vízilabdától sem szeretnék elszakadni, úgy tervezem, hogy mint játékos, 2012 után még legalább egy olimpiai ciklust végigjátszok. Utána szívesen foglalkoznék gyerekekkel, miközben mellette a klub sportdiplomáciájának erősítésén dolgoznék, kamatoztatva többek közt az évtizedek során megszerzett tapasztalataimat. Ezért is iratkoztam be a Debreceni Egyetem sportszervezői szakára – amely egy kiváló alapot adhat ahhoz, hogy a jövőben, mint sportvezető vagy szakedző foglalatoskodjak, vagy akár a kettőt összeegyeztetve. Nagyon sok elképzelésem van, akár az egészséges táplálkozást illetően, amivel komolyan foglalkozok is – mivel ez az egyik hobbim. A saját testemen figyelem például, hogy mikor és mennyit tudok lefogyni, illetve mi minek a hatása. Mai napig sokan kérdezik tőlem, hogy bírom így a munkát, és hogyan tudok még ilyen szinten játszani. A válasz egyszerű: úgy, hogy odafigyelek a táplálkozásomra, arra, mit és hogyan eszek, hiszen abból vagyunk, amit elfogyasztunk – mondta Csuvi.

Debrecen a jövő is?

– Továbbá szeretek horgászni, régen profi voltam, bojliztam, de manapság sajnos nincs rá időm – beszélt kitörő lelkesedéssel kedvteléseiről Varga Tamás. – Van egy gyönyörű kislányom az első házasságomból, és egy gyönyörű feleségem Erika, akivel szeptember végén mondtam ki a boldogító igent – neki is van egy kisfia, így tulajdonképpen két gyermekem van. Imádom őket, bár sajnos keveset találkozunk, de bízok benne, hogy lesz ez még sokkal jobb is. Nagyon szeretek Debrecenben élni, és hosszú távra tervezek a hajdúsági fővárosban, hiszen itt szinte minden körülmény adott ahhoz, hogy szebbnél-szebb sikereket érjen el az együttes. Természetesen hívnak külföldre is, de remélem, hogy sikerül itt gyökeret vernem. Amennyiben a nejem is látja, hogy megéri a két szép kozmetikai szalonját és 20 év munkáját maga mögött hagyni, abban az esetben ő is ide költözik – fejezte be a beszélgetést a Debrecen-Fujitsu hetese. HBN-Oláh Andrea