Ma simán eladható bármi, ami „mindenmentes”

Akt.:
Ma simán eladható bármi, ami „mindenmentes”
© Fotó: Molnár Péter
Debrecen – A sikeres termékinnovációk 80 százalékánál a fogyasztótól származik az alapötlet.

Miközben a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben évente átlagosan 32 ezer 500 új termék jelenik meg, addig egy év után az új készítmények alig negyede tud piacon maradni. Ha ehhez hozzátesszük, hogy ezek fele veszteséges, akkor jelentős kihívásokról beszélhetünk. Hogyan lehet ezen változtatni a sikeres vállalati maketingstratégiák és fogyasztói magatartáskutatások segítségével? Többek között erre keresett és adott válaszokat a XI. Nemzetközi Táplálkozásmarketing Konferencia, melyet a Debreceni Egyetem Marketing és Kereskedelmi Intézete valamint az MTA DAB Agrár- és Élelmiszeripari Marketing Munkabizottsága rendezett szerdán a Kölcsey Központban.

– A közös eszmecsere mellett a cél, hogy felhívjuk a kisvállalkzások figyelmét a kockázatcsökkentés lehetőségeire, s arra, hogyan tudnak személyre szabott termékekkel a piacon maradni – mondta prof. dr. Pető Károly, a DE Gazdaságtudományi karának dékánja, hozzátéve: épp ezért idén a nyílt innováció és a közös értékalkotás a téma az egészségvédő élelmiszerek piacán.

Szívesen bekapcsolódnának

A Marketing és Kereskedelmi Intézet vezetője, prof. dr. Szakály Zoltán előadásában arról beszélt, jelenleg négy piaci stratégia van, amiből kettőben nincs innováció, a másik kettő – a piaci rést keresőké és az úttörőké – pedig egyelőre a hazánkban forgalomban lévő termékek 7 százalékát adja. A változáshoz teljes paradigmaváltás kell, ahol a kulcsfontosságú szerepet nem a technológia, hanem maga a fogyasztó játssza. Az ő bevonásával ugyanis minimalizálható a belső fejlesztési kiadás és növelhető a piaci bevétel – hangsúlyozta. De vajon hajlandóak-e a termékfejlesztében aktívan résztvenni a magyarok? E kérdésre egy 2015-ös kutatás eredményeivel válaszolt: a megkérdezettek 43 százaléka – főképp a 18-29 évesek és az egészségtudatos fogyasztók – szívesen bekapcsolódnának egy ilyen folyamatba. Sőt 74 százalék új termékötletek generálásában is partner lenne – ismertette, hozzátéve: ezek az emberek ráadásul a word of mouth, az úgynevezett szájreklámkampányok kulcsszereplői is, hiszen tovább adjk a pozitív híreket, s másokat is rávesznek az új élelmiszerek kipróbálására.

Fotó: Molnár Péter (galéria) Fotó: Molnár Péter (galéria) ©

Az egészség megatrenddé vált, egy olyan „szuperhívószóvá”, amivel bármilyen kutatási téma és termék eladható – mondta prof. dr. Törőcsik Mária. – Míg korábban betegpiac volt, ahol a fogyasztó passzív résztvevőként vetette alá magát annak, amit az orvos mondott, 10-15 éve már egészségpiacról beszélhetünk, hiszen a páciensek maguk is hoznak döntéseket egészségüket érintő kérdésekben. Beléptünk azonban a harmadik korszakba. A kooperatív egészségpiacon aktív közreműködők a fogyasztók, ahol a saját egészségük érdeklében tesznek is – mondta, hozzátéve: a piacnak jelenleg három területe van, a javításé (hogyan lehetek szebb), a teljesítménymegtartás (ha már „megcsináltam” magam, hogyan tartsam meg), illetve az aging (mindenki öregszik, de akinek van pénze bármit megtesz ellene).

Érzékenyek társadalma

Törőcsik Mária arról is beszélt, fontos téma lett az „érzékenység”. – Aki ma ad magára, az érzékeny valamire – mutatott rá humorosan, hogy nem feltétlen valós egészségügyi probléma miatt kerüli valaki a glutént, laktózt vagy vált vegán étrendre. Ma bármi eladható, ami „mindenmentes”, ám közben ne feledkezzünk meg arról, hogy sokszor az egészség a fogyasztóknak is fedőszó, s közben kikandikálnak a dirty food, azaz a kevésbé egészséges élelmiszerek felé.

A kudarcok is fontos információforrások

Érdekes előadással világított rá dr. Prokisch József arra, miért kell a sikerek mellett a kudarcokkal is foglalkozni. – Az, hogy tízből csak két termék lesz sikeres, nem feltétlen rossz. Eldönthetjük, hogyan kezeljük az ilyen helyezeteket. Vagy tanulunk belőle, kicsit változtatunk és sikerre visszük vagy úgy teszünk mint a prédaállatok, sokat szaporodunk – azaz sokat fejlesztünk – és majdcsak megmarad belőle néhány életképes – bár ez sokba kerül – mondta a DE docense, hozzátéve: szerinte már a kutatás fázisában be kellene vonni a marketingeseket, hiszen akkor nagyobb eséllyel születik meg egy eladható termék. Hangsúlyozta, a hallgatók az egyetem I-boltjában kipróbálhatják fejlesztéseiket, ők pedig igyekeznek a támogatni őket, hiszen az élelmiszeriparban kicsiben is el lehet indulni. Az elmúlt évekből két jó példát említett, a lizinét a gyógyászatban (herpesz és az influenza ellen is kiváló), illetve a ciroklisztet, amiből öt fiatal sikeres gluténmentes pékmanufaktúrát fejlesztett. A kudarcok közül kiemelte, az antioxidáns tesztcsíkot, amiben senki nem lát fantáziát, illetve a Peru gyöngye teát, amit ugyan szerettek a fogyasztók, de egyetlen alapanyagelőállítója szakmát váltott, így nem tudják tovább gyártani. A vegyész végzettségű szakember hangsúlyozta, a tudományos kutatóknak nem(csak) amerikai lapokba kellene cikkeket gyártaniuk, hanem a közösség szolgálatára kellene fordítaniuk eredményeiket.

– Sz. Fabók Ágnes –


Mindig igazuk van

Hazánkban is többségbe kerültek a digitális fogyasztók, arányuk pedig 2020-ra eléri a 90 százalékot. – A Facebook felépítette a világ legnagyobb országát, aminek a „lakossága” 1,4 milliárd ember, köztük 5 millió magyar. Nyakunkon a direkt online generáció, ahol már a kiterjesztett valóság lesz az új „felület”, s aki nem csatlakozik az ezzel együtt kialakuló új marketingkorszakhoz, kimarad – vizionálta, hozzátéve: két szabály marad a korlátlan véleménynyilvánítás korában: az első, a fogyasztónak mindig igaza van; a második, ha a fogyasztó téved, akkor az első szabály lép életbe.








hirdetés