Az OECD minimálisan rontott globális GDP-előrejelzésén

Az OECD minimálisan rontott globális GDP-előrejelzésén Budapest, 2015. június 3., szerda (MTI) – A világgazdaság növekedési üteme továbbra is visszafogott és a válság előtti szintek alatt marad. Az idei kilátás alacsonyabb az OECD tavaly novemberi előrejelzésénél, és az OECD most már tavalyhoz képest lassuló növekedéssel számol, míg a jövő évi kilátásokat minimálisan csökkentette.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán ismertetett féléves prognózisában úgy vélte, hogy a világgazdaság mérsékelt növekedését leginkább a válság hagyatékai (alacsony beruházási szintek, magas eladósodottság és megnövekedett munkanélküliség), illetve a lassan bővülő világkereskedelem okozzák.

Jelentősek az egyes területek gazdasági teljesítménye közötti eltérések. Az eurózónára vonatkozóan az OECD jelentősen javította előrejelzését a tavaly novemberi várakozásokhoz képest, elsősorban az EKB lépései, az alacsony olajár és az euró gyengülése miatt, azonban továbbra is OECD-átlag alatt fog teljesíteni a régió.

Az Egyesült Államok gazdasági kilátásai a jobbak közé tartoznak elsősorban a korábbi expanzív monetáris politikának köszönhetően, és azért, mert a munkanélküliség is jelentősen csökkent. Azonban az idei és jövő évi növekedési kilátások így is elmaradnak a novemberi számoktól.

A tavaly novemberi előrejelzésével szemben az OECD több mint 1 százalékponttal rontotta az Egyesült Államok 2015. évi növekedési kilátásait. A negatívabb kilátások okai közé tartozik a dollár jelentős erősödése és az alacsony olajárak miatt az energiaszektor beruházásainak lassulása.


GDP-változás százalékban 2014-2016


2015/I. (június 3.) 2014/II. (november 25.)
2014 2015 2016 2014 2015 2016


Világgazdaság 3,3 3,1 3,8 3,3 3,7 3,9
OECD 1,8 1,9 2,5 1,8 2,3 2,6
Eurózóna 0,9 1,4 2,1 0,8 1,1 1,7
Németország 1,6 1,6 2,3 1,5 1,1 1,8
Franciaország 0,2 1,1 1,7 0,4 0,8 1,5
Olaszország -0,4 0,6 1,5 -0,4 0,2 1,0
Egyesült Királyság 2,8 2,4 2,3 3,1 2,7 2,5
Egyesült Államok 2,4 2,0 2,8 2,2 3,1 3,0
Japán -0,1 0,7 1,4 0,4 0,8 1,0
Kína 7,4 6,8 6,7 7,3 7,1 6,9
India 7,2 7,3 7,4 5,4 6,6 6,8
Oroszország 0,6 -3,1 0,8 0,3 0,0 1,6
Brazília 0,2 -0,8 1,1 0,3 1,5 2,0



Japán növekedési üteme továbbra is a legalacsonyabb lesz a nagy gazdasági területek között az OECD-ben, azonban a kilátások kis mértékben javultak a támogató monetáris politikának és az alacsony olajáraknak köszönhetően.

A tanulmány kitér az alacsony olajár gazdasági hatásaira. A tapasztalt árcsökkenés elsősorban a túlkínálatnak köszönhető, de szerepet játszik a világgazdaság visszafogott növekedési üteme is, kiváltképp az eurózóna rossz gazdasági teljesítménye és a kínai gazdaság növekedésének lassulása. Az OECD számításai szerint az olajárcsökkenés nettó hatása a világgazdaságra pozitív, idén és jövőre is negyed százalékponttal javítja a növekedést.

Az olajárcsökkenés negatív hatásaként a nettó olajexportőrök jelentős bevételektől esnek el, csökkennek az energiaipari befektetések, ami kihatással van a klímaváltozás elleni küzdelemre is, illetve nehéz helyzetbe kerülhetnek egyes pénzügyi vállalatok, amelyek jelentős mértékben fektettek be olajipari vállalatokba, illetve olyan országokba, ahol gazdasági nehézségekhez vezet az alacsony olajár.

A növekedési kilátásokra rövidtávon a megemelkedett pénzügypiaci volatilitás jelent veszélyt, illetve az, hogy a pozitív gazdasági fejlemények (alacsony olajár, expanzív monetáris politika) hatásai kevésbé jelennek meg a reálgazdaságban.

Az OECD-jelentés szerint alacsony növekedési ütem jelenti a legnagyobb veszélyt a hosszú távú kilátásokra, mivel a magas munkanélküliség és az alacsony beruházási szintek miatt hosszabb távon is visszafogott marad a potenciális gazdasági növekedés.

A kiadvány kiemelten foglalkozik a befektetések témakörével is. A válság után jelentősen csökkentek a beruházások, és az OECD-ben azóta sem érte el a válság előtti szinteket. A lakásberuházások csökkentek a legnagyobb mértékben. A hosszú távú alacsony beruházási ráta csökkenti a potenciális növekedést, és félő, hogy hosszú távon kialakul egy alacsony növekedés és alacsony beruházási szint egyensúlya. A felmérések azt sugallják, hogy a visszafogott belső, illetve globális kereslet a fő oka a moderált beruházási szinteknek.

Az OECD szerint a beruházások növeléséhez egységesen kell fellépni a szerkezeti reformok, a monetáris és költségvetési politika terén. A nemzetközi szakpolitikai koordináció szintén jelentős pozitív hatást érhet el.

2014-ben a nem lakossági beruházási ráta a potenciális GDP arányában Magyarországon volt az ötödik legnagyobb az OECD számításai szerint (érdemes megjegyezni, hogy az OECD 2-3 százalékkal alacsonyabbra becsüli a potenciális GDP-t, mint a magyar kormány). A magyar teljesítményt javítja, hogy Magyarország azon kevesek közé tartozik, amelyekben a jelenlegi befektetési szint magasabb, mint ami a válság előtti potenciális növekedési szint eléréshez kell. Kissé árnyalja azonban a képet, hogy a válság előtti potenciális növekedési szint Magyarországon alacsony volt, különösen regionális összehasonlításban.

– MTI –








hirdetés