Az MKB-t 2016 június végéig eladják

Budapest – A rossz hiteleitől megszabadított MKB részvényeinek 100 százalékát eladják 2016 június végéig – jelentette be Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke pénteken a jegybank budapesti sajtótájékoztatóján.

Kiemelte: az Európai Unió (EU) elvárása szerint az értékesítés nyilvánosan, transzparensen és nem diszkriminatívan zajlik majd nemzetközi tanácsadók bevonásával, az eladás folyamatait pedig a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően bonyolítják.

Az értékesítés nem kötelező ajánlattételi szakasza lezárult, 2016 január elején indul a kötelező ajánlattételi időszak.

Nagy Márton közölte azt is, hogy az MKB Bank szanálása során bruttó 343 milliárd forint rossz követeléstől szabadul meg. A bank szanálása ténylegesen karácsony előtt zárul le. A 343 milliárd forint összegű, rossz minőségű bruttó (azaz a megképzett céltartalék előtti) ingatlanhitelből és más követelésből már 130 milliárd rossz követelést, illetve kitettséget piaci szereplőknek eladtak, további 213 milliárd forint rossz kitettséget a Szanálási Alap által létrehozott Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. vesz át 45 százalékos értéken négy nagy pénzintézet alkotta konzorcium mintegy 100 milliárd forintra rúgó hiteléből. A konzorciumvezető a K&H, tagjai az Erste, az OTP, és az UniCredit Bank.

Az MKB eladója az EU előírása szerint a bankot most átvevő Magyar Szanálási Vagyonkezelő lesz.

Nagy Márton részletesen beszámolt az MKB szanálásának folyamatáról, a bank szanálását napra pontosan egy éve, 2014. december 18-án rendelték el. Azóta a pénzintézet jövedelmezőségének visszanyeréséhez átfogó költségcsökkentési programot valósítottak meg, a veszteséges biztosítótársaságokban lévő MKB érdekeltséget értékesítették 1 százalékos tulajdonrész megtartása mellett, a gépjármű dealer és gépjármű biztosító üzletágban meglévő érdekeltséget eladták, a lízing üzletág tulajdonjogát átvették.

Az MNB alelnöke szerint a legfontosabb intézkedés a problémás kereskedelmi ingatlanfinanszírozási portfólió kitisztítása volt, amit két lépcsőben hajtottak végre. Az első lépcső a portfólió egy részének piaci értékesítése volt, míg a második lépcsőben a megmaradó rossz portfóliót eszköz-elkülönítéssel választották le.

A piaci alapú vagyonértékesítéssel eladott állomány 130 milliárd forint bruttó kitettséget jelentett, a befolyt vételár 96 milliárd forint volt, ami az eladott bruttó kitettség 74 százaléka.

A második lépcsőben alkalmazott eszköz-elkülönítés során a maradék rossz portfóliót leválasztották, azaz a teljes problémás portfoliót áthelyezik az MKB-csoportból a Szanálási Alap által létrehozott Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt.-be (MSZVK-ba). Az eszköz-elkülönítéssel leválasztott állomány 213 milliárd forint bruttó rossz portfóliót jelentett, a befolyt vételár 96 milliárd forintra rúg, ami az eladott bruttó kitettség 45 százaléka.

A rossz portfólió nem közvetlenül kerül a Szanálási Vagyonkezelőhöz, hanem első lépésben a követelések az MKB Pénzügyi Zrt.-hez, az ingatlanok pedig a Resideal Zrt.-hez, majd második lépésben jutnak az MSZVK-hoz, amely jogilag ezt a két céget megvásárolja.

A jegybanki alelnök elmondta azt is, hogy december 12-én a banki konzorciummal a Szanálási Alap aláírta a hitelszerződést, a bankok összesen közel 100 milliárd forintnyi hitelt nyújtanak az alapnak a 96 milliárd forint összegű követelés megvételére. A Szanálási Alap a leválasztandó portfólió megvásárlására felvett hitelt továbbadja az MSZVK részére. A konzorciális hitelhez jogszabályon alapuló állami kezességvállalás társul.

Az eszköz-elkülönítés során az MSZVK az úgynevezett “toxikus eszközökért” a piaci árnál magasabb vételárat fizet, egyben kiemeli a teljes toxikus portfoliót a bankból. Ezért cserébe az MSZVK kompenzációt kap, nevezetesen a megtisztított, azaz “jó bank” részvényeinek 100 százalékát, illetve az ennek értékesítéséből származó bevételt.

Az Európai Bizottság 2015. december 16-i döntésével az eszköz-elkülönítést jóváhagyta, ezáltal az MKB-nak nyújtott támogatást engedélyezte – mondta Nagy Márton.

Hangsúlyozta, hogy a folyamat végén az MKB fenntartható pályára kerül, megvalósul az MKB ügyfelek teljes körű védelme és a pénzügyi stabilitás megőrzése.

Kérdésre válaszolva elmondta: a jegybank várakozása szerint az MKB már profitot termel 2016-ban is, 2018-2019-re pedig el kell érnie a fenntartható, elvárható szintű profitabilitást, ami 10-12 százalékos ROE-t, azaz tőkearányos nyereséget jelent.

Nagy Márton elmondta: a portfólió tisztítás után az MKB mérlegfőösszege 1600-1700 milliárd forintra csökken.

– MTI –

Címkék: , , ,







hirdetés