Az MGM két élete

Az MGM két élete
© Fotók: Archív
A Magyar Gördülőcsapágy Művek (népszerű nevén GÖCS), mint a debreceni, sőt, az egész hazai ipar egyik zászlóshajója csak azért nem kapott léket a rendszerváltozás viharában, mert a német Schaeffler-csoport fantáziát látott benne, és FAG Magyarország Ipari Kft. néven adott még egy esélyt a külpiacokon sem ismeretlen patinás nagyvállalatnak. Petneházi Attila írása.

Ezzel az MGM-sztori kísértetiesen hasonló fordulatot vett nálunk, mint a csehek nemzeti büszkeségét szimbolizáló Skoda Műveké. A recept egyszerű: végy a keleti végeken egy szakértelemmel, gyártási kultúrával és múlttal rendelkező iparvállalatot, adj hozzá német precizitást, korszerű technológiát, meg persze némi „pénzmagot”, és a szalag végén már gördül is le a magas minőségű, megfizethető késztermék.

Debrecen egyik legrégebbi és legtöbb embert foglalkoztató iparvállalatát ráadásul jó ideje egy olyan fiatal topmenedzser vezeti, aki nem keresi mindenáron a nyilvánosságot, nem „tapos le és nyal fel” akkor sem, ha a cég érdeke éppen azt kívánná; amikor viszont szót kér, arra érdemes odafigyelni. Szabó Péter olyan „apróságokra” szokott csak szót vesztegetni, mint például néhány éve az új FAG-gyárépület elkészülte a Határ úton, később a Schaeffler-akadémia megnyitása, most pedig egy 25 milliárd forintos beruházás, mellyel félezer új munkahelyet teremtenek.

– Petneházi Attila –








hirdetés