Az irodalom időrend nélkül is érthető

Kötelező olvasmányok: megszólítják ma a gyerekeket?
Kötelező olvasmányok: megszólítják ma a gyerekeket? - © Fotó: Ádám János
Debrecen – Szűkíteni és frissíteni kellene az iskolai kötelező olvasmányok listáját, helyet kellene kapniuk a jelenkori irodalom remekeinek is – vetette fel nemrégiben Fenyő D. György. A Magyartanárok Egyesületének alelnöke szerint „Jókai a mai gyerekek számára szinte olvashatatlan, ezért azt a Bánk bánnal karöltve ki kellene húzni a kötelező olvasmányok sorából.

Az is nagy baj, hogy az iskolákban még mindig Örkény és Ottlik a legkortársabb irodalom” – mondta. Az általunk megkérdezett magyartanárok úgy vélik, már az is sokat segítene, ha bizonyos könyvek más életkorban kerülnének a gyerekek kezébe.

Át kell gondolni a kötelezőket, de az értékeket nem szabad kidobni!

– Igen, jogos a felvetés, hogy át kellene gondolni a kötelező olvasmányok listáját, bár épp minapi tapasztalatom, hogy egy gimnáziumi végzős osztályban szóba került a Pál utcai fiúk, és pozitívan emlékeztek rá a diákok, holott amikor olvasták, ezt nem feltétlenül élték meg így – mondta Fazekas Attila Győző, a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium magyartanára. Úgy véli, az egyik legnagyobb gond, hogy a lista összeállítása során nem vették figyelembe a korosztályok életkori sajátosságait, és az ebből adódó nehézségek a gimnáziumi érettségi felé haladva egyre nőnek. – Már az elnevezéssel is baj van, hiszen ha valami kötelező, azt mindjárt kevésbé szeretik az emberek – jegyezte meg.

A kisebbek a nehezebbet

– Az irodalomtanítás történeti sorrendben halad, így középiskolában a kilencedikesekkel dolgozzuk fel az ókori műveket, amik igencsak távol állnak tőlük és a nyelvezetük is nehéz. Csakhogy nem véletlenül maradtak fenn ezek a darabok évszázadokon át, és az én dolgom tanárként, hogy megmutassam, mi a mondandójuk a mai kor számára. Így például Szophoklész Antigonéjánál a testvérek közti konfliktusra és a hatalmi kérdésekre, a jó vezető ismérveire fókuszálok – magyarázta Fazekas Attila Győző. Szerinte a lírai műfaj ennél is nehezebb, a verseket még kevésbé szeretik a diákok. Ráadásul számos költő életútja igen sok negatívumot közvetít (öngyilkosság, alkoholfüggőség, stb.) – de ismét csak a tanár feladata az életművüket közelebb vinni a gyerekekhez.

– A kötelező olvasmányok kiválasztása folyamán van némi szabadsága a pedagógusnak, én a nyolcadikosokkal a Légy jó mindhalálig-ot és Harry Pottert is olvastatok, aztán összehasonlítjuk a debreceni Kollégiumot a varázslóiskolával. Érdekesek a tapasztalatok, utóbbi is van, akinek tetszik, van, akinek nem, és van, aki ugyanúgy nem olvassa el, mivel kötelező… Azokat a szerzőket mindenképpen tanítani kell, akik az érettségi anyagában szerepelnek – hangsúlyozta a tanár.

Inkább műfajokat tanítani

– Sajnos, ahogyan a történelmet, úgy az irodalmat is időrendiségében tanítjuk, ami teljesen felesleges, mindenképpen újra kéne gondolni. Így ugyanis a legnehezebb, archaikus szövegekkel a képzés elején, kevésbé érett korban találkoznak a gyerekek. De például Zrínyivel egyébként sem nagyon tudnak mit kezdeni, sőt, már a 150-200 évvel ezelőtt íródott művek is nehezebben olvashatók a ma embere számára. E szempontból a külföldi irodalommal szerencsésebbek vagyunk, mert míg Shakespeare több száz éves nyelvezetével az angolok küzdenek, mi bármikor újrafordíthatjuk – mutatott rá a magyartanár.

Úgy véli, szerencsésebb lenne – gyakorlatiasabb megközelítéssel – inkább műfajokat, műfajtörténetet tanítani, és akkor a mostani kötelezők listáján sok mindent rajta lehetne hagyni. Ám összességében túl sok a tanagyag, mindenképpen ki kéne venni belőle. – De semmiképpen sem Jókait vagy Mikszáthot! Bár igaz, műveik önmagukban távol állnak a mai gyerekektől, a tanárnak élvezhető formában kell azokat feldolgoztatnia, megmutatni, hogy ezek nem halott szövegek! – zárta Fazekas Attila Győző.

Jókait később

– Osztályfüggő is, hogy szeretik-e a gyerekek a kötelező irodalmat: ahol érdeklődőek, mindent elolvasnak, ahol több diák magával az olvasással is küzd, ott sokkal nehezebb rávenni őket – mondta el érdeklődésünkre Nagyné Stefán Éva, az Epreskerti Általános Iskola magyartanára.

– Azt persze nem tudom, hogy otthon kézbe vették-e a könyvet, inkább sajátos megközelítéssel próbálom felkelteni az érdeklődésüket. Tapasztalataim szerint ötödikben a Pál utcai fiúk és hatodikban az Egri csillagok elolvasásával még nincs különösebb gond, nyolcadikban a Légy jó mindhalálig-ot is szívesen forgatják. A probléma a hetedikes kötelezővel van, Jókai Mórtól A kőszívű ember fiait vagy Az arany embert kell olvasni, de lényegében mindegy melyiket, mert 13 évesek számára mindkettő nehezen olvasható. Nem értik a régies szöveget, a sok ismeretlen szó miatt szinte szótárral kellene átrágniuk magukat rajta; úgyhogy inkább abbahagyják, egy rövidített változatot vesznek elő, vagy hangoskönyvként hallgatják, illetve nagy részük egyáltalán nem olvassa el – részletezte a tanár. Szerinte szerencsésebb lenne Jókait a középiskolára hagyni, helyette pedig az ajánlott olvasmányként szintén tanított Mikszáth-műveket feldolgozni, melyek nem csak rövidebbek, a gyerekek számára izgalmasabbak is.

Interaktív órák

Mivel emelt szintű informatikai oktatást nyújtó iskolában tanít, ezt kihasználva a Z-generáció igényeihez igazított projektet készített az Egri csillagok feldolgozására. – Dramatikus játékot, interaktív vetélkedőt, ún. lapbookot tartalmaz a program; többek közt az idegen és a török jövevényszavak magyarázatát, a könyv megismerését és értelmezését segítő feladatokat. Használtunk interaktív térképet, útvonalkeresőn lemértük Konstantinápoly és Debrecen távolságát, kiszámoltuk, lóval mennyi idő lenne megtenni az utat. A feladatokat a gyerekek egyénileg oldották meg és mindegyikük a maga tempójában haladt. Az órákat a diákok „okosórának” nevezték és az informatikateremben tartottuk, nagyon élvezték, sőt, volt, aki korábban nem olvasta a könyvet, de ezután hozzáfogott! – idézte fel Nagyné Stefán Éva.

Mint elmondta, óráin gyakran tartanak rövid ismertetőt a diákok egymásnak az általuk éppen olvasott könyvről, és bizony, előfordul, hogy ezeket hallva valaki kedvet kap valamely kötethez, és maga is kiveszi a könyvtárból! – Vannak igényes kortárs irodalmi művek, például Leiner Laura könyvei vagy az Időfutár, és egyáltalán nem baj, ha ezeket olvassák a gyerekek, hiszen a cél, hogy olvassanak! – hangsúlyozza.

Otthon válhat olvasóvá

– Azt tartják, a mai gyerekek nem olvasnak, kevés a szókincsük, nem tudják jól kifejezni magukat. Ez így is van, de szerintem a szülői háttér nevelheti igazán olvasóvá őket. Már egészen pici korban a mesékkel, versekkel el lehet ezt kezdeni, hallgassák és mondják a kicsik! A bábszínházat, színházi előadásokat is jónak tartom, mert felkeltheti az érdeklődést a történetek iránt. Továbbá, legyen otthon könyv, alsó tagozatban pedig segítsen a szülő az olvasmányok feldolgozásában! – javasolja Nagyné Stefán Éva.

HBN-SzT