Az Indigóember – exkluzív interjú

Az Indigóember – exkluzív interjú
Debrecen – A hetekben ért véget a 39. Magyar Filmszemle, ahol – kevesen tudják, hogy – egy debreceni rendező, Martin Csaba első munkáját is vetítették. A rendezőt a napokban sikerült utolérni.  Video

HAON: Miért nem lehetett hallani semmit az alkotásról a médiában? Sem az előkészületről, sem a forgatásról, de még a bemutatóról sem értesültünk.
Martin Csaba: Nem csináltunk nagy felhajtást a dolognak. Nem azért, mert hű de szerények vagyunk, hanem mert hű de szegények. Igazából, itthon egy játékfilm elkészítése átlag negyedmilliárd forintot emészt fel, nekünk ennek ezreléke állt rendelkezésre, szóval benne volt a pakliban, hogy talán be sem tudjuk fejezni. Gondoltuk, majd akkor reklámozzuk a filmet, ha végleg elkészül. Ez tavaszra várható, a szemlén sem a végleges verzió került bemutatásra, ezért sem csináltunk nagy reklámot neki.

HAON: Mégis, ha jól tudom, teltházzal debütált a film.
M.Cs.: Igen, nem tudom miért jöttek el, én nem hívtam senkit.

HAON: Említetted, hogy nem végleges a verzió. Milyen utómunkák vannak még hátra?
M.Cs.: A hang még tragikus, szerintem. Épp, hogy kész lettünk a vágással a szemlére, a hang még nincs rendesen kikeverve. Egy-két zenei betét is hiányzik. Ilyesmi.

HAON: Hogy fogadták a produkciót?
M.Cs.: Jól. Sokat nevettek, pedig nem is vígjátéknak szántam a sztorit.

HAON: Hanem, minek szántad?
M.Cs.: Vegyes műfajú valaminek. Megmondom őszintén, ezen még nem gondolkodtam.

HAON: Úgy tudom, amatőrök játszanak a filmben.
M.Cs.: Nem szívesen dolgozom hivatásos színészekkel. Egyrészt, mert én sem vagyok profi rendező, másfelől a teátrális, mesterkélt, túl jól artikuláló, beszédművelt szereplők nekem sosem tűnnek hitelesnek. Színpadon jók, de filmen…. hagyjuk.

HAON: Azért lehet tudni valamit a szereplőkről és a stábról?

Ez vicc?
Miután Martin Csaba kitöltötte a film adatlapját, amire saját nevét 17-szer írta fel (forgatókönyv, rendező, dramaturg, gyártásvezető, producer, vágó, szereplő, stb) a nyilvántartók felhívták, hogy ez most valami vicc-e.

M.Cs.: Igen, a stáb egy Poppé Béla nevű fiatalemberből állt. Ő volt az operatőr, a saját maga segédoperatőre, a kábeles, a fővilágosító és a fénytechnikus is. A mikrofont egy svéd barátom tartotta végig, az egyéb technikai dolgokban pedig mindig az a szereplő segédkezett, akinek épp nem volt szerepe. Főleg debreceni tehetségeket kutattam, de becsúszott egy-két fővárosi, sőt egy egri lány is. Mindenki multifunkcionális körben tevékenykedett. Az egyik főszereplő, Molnár Attila, például az elég komplex karaktere mellett a zenei betétekért is felelős, míg a másik főszereplő, Nagy Attila, a szerep mellett a koreográfiát is elvállalta. Egy harmadik kulcsfigura a filmből, Ilyés József, mint hangmérnök tevékenykedett, nem utolsósorban pedig Szabó Béla a digitalizálást, és a honlapkészítést vállalta a szerep mellett. A többieket is befogtam mindig valamire. Nem sok alvás volt a forgatás alatt, az biztos, de még így is szóba állnak velem.

HAON: Miről szól a film?
M.Cs.: Na várj, kimásolom neked

valahonnan. “Debreceni fiatalok érkeznek egy önismereti tréningre, ahol egy tisztánlátó mester és hasonló spirituális szinten álló, ex-mormon misszionárius segédje néhány nap alatt feje tetejére állítja a jelentkezők életét. A fiatalok egy hétre táborba költöznek, ahol az ezotéria számos oldalával, saját maguk és egymás elfojtott érzéseivel, titkaival is szembesülnek. A mester képességeiben többen gyanakodni kezdenek, miközben Dani, a film főhőse, maga is furcsa átalakulást tapasztal saját magán. Valaki vagy valakik hazugsága, sötét múltja és hozzáállása miatt a program a hét folyamán aztán nem várt fordulatot vesz, amit csak paranormális képességek bevetésével fordíthatnak vissza.” Ezt találtam.

HAON: Köszönöm. Kicsit utánanéztem a filmednek, és úgy hallottam, hogy Boncz Géza fia, Dániel is játszik benne. Ő hogy került képbe?

Nevek előtti névelők
Az utómunkálatok során a pesti színészek által mondott nevek előtti névelőit (pl “Az” Anna) egyesével kivették az alkotók. A rendező kérte a szereplőket, hogy ne használjanak rövidítéseket (pl. szomi, kivi, aji, bünti, medi, ubi, sali, pari, depi, figyi, ücsi, hűvi, gyümi) és angol eredetű szavakat (trendi, fless, dizájnos, fullos, míting). Ezt csak a történet szerinti pesti karakternek lehetett, de azért feladta a leckét a többi szereplő is.

M.Cs.: Nos, Boncz Dani, vagy ahogy Pesten hívják “A” Boncz Dani régóta ismerősöm, például én adtam ki a könyvét. Vagy ez most reklám?

HAON: A könyvekről jut eszembe, eddig téged is az írói oldaladról ismerhettünk.
M.Cs.: Igen, igazából az Indigóember költségvetését is az olvasóimnak köszönhetem. A nyelvkönyvek bevételét félretéve sikerült összehozni ezt a kis 105 perces agymenést.

HAON: Más könyvet nem akarsz írni?
M.Cs.: De. Majd.

HAON: Tervezel újabb filmet is?
M.Cs.: Na, most hogy megcsináltam a Mission Impossible-t – mert hogy ennyi idő alatt, ennyi pénzből mindenki “lehetetlen küldetésnek” tartotta a projektet – , felbátorodtam, és akár lesznek szponzorok, támogatások, akár nem, még idén két filmet is csinálunk.

HAON: Mikor láthatja a filmet a nagyközönség?
M.Cs.: Remélhetőleg a tavasz folyamán.

HAON: Lehet tudni valamit az alkotás sorsáról?
M.Cs.: Persze. Egy-két moziban nemsokára bemutatjuk, de országos forgalmazást biztos, hogy nem kap. Meg fog jelenni DVD-n, és valamelyik tévé is leadja majd. Remélem sokan lekalózkodják a netről is. Majd csinálok torrent file-t.

HAON: Fesztiválokra viszed a filmet?
M.Cs.: A fesztiválokat meghagynám a beteges hajlamú magyar művészfilmeseknek. Ezt nem a szakmának, hanem az embereknek készítettem.

HAON: Mert a fesztiválokon nem emberek vannak?
M.Cs.: Nem. Állatok.

HAON: De te most is voltál egyen!
M.Cs.: Igen. Egyrészt én is egy állat vagyok, másfelől, akkor még nem tudtam, hogy kizárólag olyan filmeket néznek valamibe, amiben valaki a rokonaival szexel, vagy öncélúan üvöltözik. És szinte kötelező, hogy ne szóljon semmiről. Na, látod, ezért dolgozom debreceniekkel. Nekik még nincs kimosva az agyuk, és senki nem próbálja nekik bebeszélni, hogy a hollywoodi film az fekália, éljen a kelet–európai sótlan, lehúzó művészkedés.

HAON: A te filmed miben más szerinted, mint az átlagos magyar alkotások?
M.Cs.: Már eleve, hogy nem a “nyócker“-ben játszódik, vagy a tény, hogy senki nem lett milliomos belőle az adófizetők pénzén, de említhetném a reklámok hiányát, bár az egyik szereplőm véletlenül kimondta egy magazin nevét. Sok volt az improvizáció, és becsúszik, istenem, emiatt nem fogom leállítani a jelenetet. Valószínűleg nem emiatt fog valaki előfizetni, vagy lemondani előfizetést. Továbbá a sztori. Nem egy amerikai film koppintása a történet, és nincsenek benne a szinte kötelező magyar filmes arcok.

HAON: Tudnál említeni néhány magyar filmet, ami hatással volt rád, vagy amiket kedvelsz?
M.Cs.: Persze. Indul a bakterház.

HAON: Ennyi?
M.Cs.: Ennyi.

NÉVJEGY
Martin Csaba
Debrecen, 1976. 08. 21.
nőtlen
könyveket ír, filmeket rendez, angolórákat ad

 

 

 

 

 

 

-Bakos Dalma-

  • Az indigóember
  • Címkék: , ,