Az evolúció is lehet a fogantatás gátja

Akt.:
Az evolúció is lehet a fogantatás gátja
© Illusztráció: Getty Images
Debrecen – A szakértő szerint a mai túlmisztifikált anyaszerep is okozhat szorongást.

Magyarországon ma minden hatodik pár küzd a meddőséggel. Az érintettek 50 százalékánál a nőknek, 35 százalékánál a férfiaknak, 10 százaléknál a pár mindkét tagjának van valamilyen szervi problémája, ami megnehezíti a megtermékenyítést. Öt százalékuknál, azonban elvileg nincs akadálya a terhesség létrejöttének, mégsem fogan meg a baba. Ezekben az esetben a lelki okokat kell feltárni – hangsúlyozta Roboz Zsóka mediátor azon a „CSAK egy Nő?!” konferencián, melyet múlt hét csütörtökön rendeztek meg a Megyeházán. A Forgács Intézet Asszisztált Reprodukciós Központ tanácsadója elmondta, a nők meddőségét okozó lelki defektusok nagyobb csoportokba sorolhatók. Ezek közül az egyik leggyakoribb az anyaszereptől való félelem. – Ma az anyaszerep egy kicsit túlmisztifikált. Pár évtizeddel ezelőtt a nők 21 évesen szültek, 41 évesen már nagymamák voltak, és nem azon gondolkodtak, hogy miként legyenek jó anyák, egyszerűen csak végezték a dolgukat. Ma a nők a 30-as éveikben tervezik az első gyermeket, amikor már sokkal tudatosabban élik az életüket, ezáltal az anyaságra is jobban készülnek, több irányból tájékozódnak. Ezen nők egy része azonban elkezd attól szorongani, hogy jó anya lesz-e, ami sokukban blokkolja a fogantatást – világított rá a szakember, aki szerint ezt a szorongást a saját édesanyával való kapcsolat is előidézheti a nők egy részénél, hiszen az is gátat szabhat, ha valakinek rossz volt a kapcsolata az édesanyjával, illetve az is, ha valakinek nagyon jó, mert ekkor félhet attól is, hogy ő nem lesz olyan jó szülő.

Új keletű szorongások

A modern kor problémája a kiszolgáltatottságtól való félelem is. Mint azt Roboz Zsóka kifejtette, az ötvenes években még nem igazán volt jellemző a válás, tehát egzisztenciálisan biztonságban érezhette magát az édesanya. A jogi folyamatok leegyszerűsítésének köszönhetően később azonban mind gyakoribbá vált a válás, aminek a száma a 80-as években tetőzött. Ma csak azért nem emelkedik tovább ez az arány, mert jóval kevesebben kötnek házasságot. A jelenség, miszerint a nők 1-2 gyerekkel tömegesen válnak egyedülállóvá azonban ugyanúgy létezik. S ha ezt látja maga körül a gyereket tervező nő, az okozhat olyan pszichés akadályt, ami meggátolja a teherbe esést.

A mediátor egy érdekességre is rámutatott, jelesül az infertilitásban szerepet játszhat az evolúciós pszichológia is. – Évmilliókkal ezelőtt a nőnek a legnagyobb kockázatot a gyermekvállalás jelentette. Az emberi utód sok állattal ellentétben ugyanis „félidőben” születik, emiatt kiszolgáltatott. Csakhogy az emberi test nem várhatja meg azt a fejlettségi szintet, amikor a gyermek önállóan tud cselekedni, – mint azoknál az állatoknál, ahol az ellést követően pár perc után feláll az utód –, mert a baba feje már akkora volna, hogy nem férne ki az anya medencecsontján. Az újszülött tehát a születéskor anatómiailag ugyan elszakad az anyától, funkcionálisan azonban még nem válik önállóvá, anyjával úgynevezett duáluniót alkotnak. Ennek okaként a nő már az őskorban is ki volt szolgáltatva a férfinak, tehát akkor vállalt gyereket, ha biztosan tudta, hogy abban az időszakban lesz egy olyan párja akire rábízhatja magát és a babát. Miután a hormonjaink szabályozása az elmúlt néhány évmillió alatt nem nagyon változott, ezért ha a nő valahol a lelkében nem érzi stabilnak a párkapcsolatát – még ha a felszínen tökéletesnek is tűnik – akkor nem fogan meg a gyermek – nyomatékosította Roboz Zsóka, aki hozzátette: ugyanezen evolúciós pszichológiai háttér alapozottsággal, gyakran előfordul, hogy olyan nőknek, akik fittek és egészséges életmódot élnek bizonyos esetekben mégsem jön össze a baba. – Amikor egy nő naponta fut 3-4 kilométert, az agya azt az üzenetet kapja, hogy bajban van, hiszen évmilliókon keresztül, csak akkor futottunk, ha valami nagy gond volt. Emiatt az agyunk egyszerűen leblokkol bizonyos folyamatokat, ami gátolja a teherbe esést. Az esetek bizonyos százalékában éppen ezért egyszerűen abba kell hagyni a napi több kilométeres futást – jegyezte meg.

Nincs idő a gyerekre

A szakember példaként említette továbbá azokat a nőket, akik nagyon sikeresek a szakmájukban, s bár nagyon szeretnének gyermeket, nem esik teherbe. – Ezek a nők rendszerint nagyon elfoglaltak, s amikor megkérdezem, hogy ebbe a szoros határidőkkel teli életébe hova férne be a gyerek, azt a választ kapom: majd, ha állapotos leszek, leállok. Csak az a baj, hogy ez fordítva működik, vagyis ha leáll, akkor eshet teherbe. Ezt nehéz elfogadtatni, amit megértek, hiszen főleg az egzisztenciális következmények miatt nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, hogy elmenjenek egy év fizetés nélküli szabadságra – húzta alá Roboz Zsóka. Hangsúlyozta: hiába tudunk ma már egy petesejtet mesterségesen megtermékenyíteni és visszaültetni az anyaméhbe, ahhoz hogy ő ott megtapadjon, életképes legyen és 9 hónapig jól érezze magát, sokkal nagyobb jelentősége van az anya lelkiállapotának, mint ahogy ezt annak idején gondoltuk.

– Pálfi-Tóth Zoé –








hirdetés