Nem nőtt jelentősen a külföli munkára jeletkező magyar orvosok száma

2005-ben például 604 orvos kért igazolást, 2006-ban 520, az egészségügyi reform évében, 2007-ben pedig 590.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy idén megnő-e a külföldön munkát vállaló magyar orvosok száma, de kétségtelen, hogy az első negyedévben több orvos kérte papírjai honosítását a hivataltól, mint 2007. első három hónapjában: akkor 171 orvos, idén 199. A hivatal információi szerint tavaly és idén is a legtöbb orvos Angliában szándékozik dolgozni, második helyen Svédország szerepel. Népszerű célország még Németország és Írország is. A hivatalnál jelentkező orvosok többsége tavaly és idén is altatóorvos volt, de sok radiológus és belgyógyász is kérte az igazolást.

Az utóbbi 3 teljes év összehasonlításából kiderül, hogy az ápolóknál is a 2005-ös év volt az eddigi csúcs: akkor 239 ápoló jelentkezett a hivatalnál, 2006-ban 113, 2007-ben pedig 127. Mindhárom évben az orvosok közül az általános, tehát szakvizsgával nem rendelkező orvosok jelentkeztek a legtöbben, a szakorvosok közül pedig szintén mindhárom évben sok altatóorvos, belgyógyász, radiológus, radiológus, sebész és szülész készült külföldre.

A hivatal adatai szerint főleg a 30-39 év közötti többnyire férfi orvosok akarnak külföldön munkát vállalni, legtöbben Budapestről. Sokan jelentkeznek azonban Pest, Csongrád és Baranya megyéből is.

Az Európai Unió előírásai szerint saját szakmájukban csak azok a magyar egészségügyi dolgozók helyezkedhetnek el külföldön, akik az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalnál igazolást kapnak szakképesítésükről. Tehát a fenti számoknál biztosan nem dolgozik saját szakmájában több orvos és ápoló külföldön. Sőt, a tapasztalatok szerint az igazolást kérők egy része végül itthon marad.