Az Európai Bizottság elfogadta a szorosabb energiaunióval kapcsolatos terveket

Brüsszel – Az Európai Bizottság szerdán elfogadta azt a 195 kulcsfontosságú energetikai infrastrukturális projektet tartalmazó listát, amely az európai energia- és éghajlatvédelmi célkitűzéseket tartalmazza, valamint kulcsfontosságú építőeleme az EU energiauniós stratégiájának. A jelentést szerdán ismertette Maros Sefcovic, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben.

A jelentés, amelynek három pillére az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság, a szociálisan igazságos energiaellátás és fogyasztóbarát energiapolitika, bemutatja azt is, hogy milyen előrelépések történtek a keretstratégia 2015 februári elfogadása óta.

Maros Sefcovic a sajtótájékoztatón kiemelkedőnek nevezte az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás területén elért eredményt, amelyben az EU élen jár a világ más országaihoz viszonyítva. Ez nemcsak a környezetvédelem szempontjából fontos, hanem újabb munkahelyeket is eredményez – hívta fel a figyelmet.

Az EU távolodik a fosszilis erőforrások mozgatta gazdaságtól, és gondoskodik megfelelő árakról – emelte ki a biztos.

A jelentés javaslatot fogalmaz meg az energiapiac újratervezetéséről, aktívabb részvételre ösztönözné az európai szereplőket az energiapiacon. Maros Sefkovic szólt arról, hogy a szolgáltatóknak és a fogyasztóknak is megfelelő villamosenergia-árakat szeretnének meghatározni. Hangsúlyozta, hogy az átmenet akkor lesz sikeres, ha egyidejűleg az árak szociálisan igazságosak és fogyasztóorientáltak maradnak.

A biztos elmondta, hogy a jövő évben terjeszti elő azt a javaslatot, amely a fogyasztóbarát energiaszámlákért kíván tenni. Az energiaárak összetevői tekintetében a tisztánlátást akarják megteremteni, és átláthatóbbá tenni az energiaárak alakulását.

Az Európai Bizottság az európai energiapiacok fokozatos fejlesztését támogatja, így az energiaforrások és a szállítási útvonalak sokféleségének bővítését, egyben véget kíván vetni egyes tagállamok energia-elszigeteltségének. A segítségre szoruló tagállamok gyorsított engedélyezési eljárások keretében és a jobb szabályozási feltételek mellett lehetnek jogosultak a jövőben uniós pénzügyi támogatásokra – jelezte az uniós biztos.

Maros Sefcovic kiemelte: mivel a geopolitikai kihívások nem tűnnek el, szorosabb együttműködésre van szükség az unión kívüli, és különösen a szomszédos országokkal, legfőképpen a megújuló energiaforrások felhasználása tekintetében, valamint az energiahatékonyság kérdésében.

Elmondása szerint a tagállamok egyharmadának van erre vonatkozó stratégiája, de az Európai Bizottság azt kéri a többi tagállamtól is, hogy készítsenek energiatervet, és kétévente adjanak jelentést a megfogalmazottak megvalósulásáról. A szerdán elfogadott jelentés iránymutatást ad ahhoz, hogy mi szerepeljen a tagállamok terveiben, hogyan építsék fel stratégiájukat, és milyen kulcsfontosságú mutatók alapján mérjék eredményeiket.

A sajtótájékoztatót követően Maros Sefcovic újságírói kérdésre elmondta, hogy az unió minden tagállamra vonatkozóan szabályozza a nukleáris üzemanyag diverzifikációját. Magyarország is aláírta azt a szabályozást, amely kimondja, hogy az új erőmű ellátásához szükséges üzemanyag beszerzését diverzifikálni kell. A nukleáris terveket – beleértve az üzemanyagbeszerzést – szakértői csoportok tanulmányozzák, és ellenőrzik azt is, hogy az erőmű több forrásból jusson hozzá az energiahordozóhoz. Ezt a magyar hatóságok is elfogadták – emlékeztetett az energiaügyi biztos.

– MTI –








hirdetés