“Az euró úgy rossz konstrukció, ahogy van”

Akt.:
“Az euró úgy rossz konstrukció, ahogy van”
© Illusztráció: AFP
Debrecen – Róna Péter szerint a görög adósság egy részét el kellene törölni, a többit pedig átütemezni.

– Ha Magyarország nem akar a görög útra tévedni, akkor semmiképpen sem szabad a forintot az euróval leváltani. Tizenöt éve mondom, hogy eltérő gazdasági képességű országoknak nem lehet közös valutájuk, mert előbb-utóbb a fizetőeszköznek az adott gazdaságok valós teljesítőképességét kell tükröznie – emlékeztetett a görög válság egyik, magunkra is vonatkoztatható tanulságára Róna Péter közgazdászprofesszor.

Rossz konstrukció

Meglátása szerint ezért az euró úgy rossz konstrukció, ahogy van. „Ha egy fix árfolyamú rendszerbe belegyömöszölünk eltérő teljesítményű gazdaságokat, az előbb vagy utóbb a görögországihoz hasonló konfliktusokhoz vezet. Meggyőződésem szerint ebben a konkrét esetben valós megoldást az hozhatna, ha a hitelezők a görög adósság harmadát vagy akár felét elengednék, a többit átütemeznék, Görögország pedig cserébe elhagyná az eurózónát, hiszen számára az euró erőteljesen túlértékelt. Csakhogy ez a két dolog nyomokban sem lelhető fel az uniós mentőcsomagban” – osztotta meg velünk saját megoldási javaslatát Róna Péter, aki szerint egyébként az újabb uniós segítséget (ha lesz ilyen) javarészt fel fogja szívni a görög adósságszolgálat, ergo a gazdaság élénkítésére ezekből az euró-tízmilliókból se jut egy eurócent se.

Vajon mivé fajul?

A közgazdász kendőzetlen őszinteséggel fogalmazott, amikor arról beszélt, hogy a megállapodással a gazdag uniós országok gyakorlatilag létrehozták az első bukott tagállamot. Görögország helyzete továbbra is kilátástalan, az egyre mélyülő válság vélhetően komoly népvándorláshoz fog vezetni egy olyan időszakban, amikor Görögország maga is célállomása egy másik népvándorlásnak.


Illusztráció: AFP Illusztráció: AFP ©

Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem közgazdász­professzora szerint sem az a kérdés, hogy megúszhatóak-e Görögországban a mély társadalmi konfliktusok, hanem, hogy ezek demokratikus keretek között tarthatóak, vagy az utcára is átterjednek.

„Ha a görögök továbbra sem hajlandóak szembenézni azzal, hogyan néz ki ma a görög gazdaság és társadalom, akkor menniük kell az eurózónából, és valamennyiükre nehéz idők következnek. A drámai persze az a helyzetükben, hogy ha elfogadják az európai közösség gyámságát, akkor is valamennyiükre nehéz idők jönnek. A görögök ugyanis egy olyan gazdasági rendszert működtetnek, ami nem képes elegendő többletet termelni ahhoz, hogy abból a fogyasztást és a beruházást is finanszírozni lehessen. Ebben a tekintetben egyébként kétségkívül mutatkozik párhuzam a görög és a magyar gazdaság között, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a hozzánk még érkező uniós támogatások miatt mi egyelőre köszönjük szépen, jól vagyunk. Versenyképesség, innováció vagy termelékenység tekintetében azonban a közösség védőburka nélkül mi is végtelenül sérülékenyek leszünk” – hívta fel a figyelmet a szerinte nyilvánvaló párhuzamra Mellár Tamás.

Több baja is van a görögországi uniós mentőcsomaggal Inotai Andrásnak. A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének nyugalmazott igazgatója egyáltalán nem biztos abban, hogy a görögök képesek lesznek három nap alatt összeállítani egy olyan, 50 milliárd euró értékű portfóliót, ami privatizálható vagyonelemeket tartalmaz, és adott esetben az újabb uniós mentőcsomag fedezetéül szolgálhat.

Inotai András szerint egyébként kiszámíthatatlan a görög társadalom reakciója, amikor az utca embere majd szembesül azzal, hogy a nyugdíja a felére csökkent, miközben a boltban az összes alapvető élelmiszer ára (az áfaemelés miatt) az egekbe szökött.

– Petneházi Attila –








hirdetés