Az EU-s pénzekkel nőtt a korrupciós kockázat

Akt.:
Az EU-s pénzekkel nőtt a korrupciós kockázat
© Fotó: Matey István
Debrecen – A nyilvánosság segíti a korrupció, a túlárazás elleni küzdelmet, azaz, ez támogatja az adófizetők pénzének okos elköltését.


Tóth István Jánosnak, a Korrupciókutató Központ Budapest igazgatójának szavai ezek, amelyek a Napló TOP 100 Klub szerda este a Hotel Divinusban megtartott összejövetelen hangzottak el. A közgazdász és szociológus végzettségű szakember a 2009–2015. között Magyarországon megkötött több mint 127 ezer közbeszerzési szerződés vizsgálata alapján készített elemzés eredményét tárta a Hajdú-Bihar vezető üzletembereiből álló hallgatósága elé. Elöljáróban elmondta, hogy publikált, hivatalos dokumentumokból dolgoztak, ám ennek ellenére nem volt egyszerű az adatok elemzése, hiszen – ellentétben például az USA, Kanada, de akár Csille közbeszerzési ügyirataival – a magyar hatóságok 1998 óta ugyan nyilvánosságra hozzák a közbeszerzések adatait, de csak olyan formában, hogy azok statisztikailag közvetlenül nem elemezhetők.

A haveri kapitalizmus

– Csökkenő versenyképesség, növekvő korrupciós kockázat, mind gyakoribb és egyre nagyobb mértékű ártorzítás, valamint az Európai Uniós támogatások perverz hatásai jellemzik a 2009-2015. közötti magyar közbeszerzéseket – szögezte le Tóth István János. – Ha valaki csalni akar, akkor létrehozza a csaláshoz a megfelelő körülményeket. A korrupciós kockázat pedig azt jelenti, hogy a csalásnak ezek a feltételei létrejönnek a vizsgált közbeszerzések során. Ez a kockázat sokkal magasabb az Európai Uniós támogatások felhasználásában, mint a hazai forrásokéban. Az egyrészt jó, hogy sok pénz érkezik az Uniótól, mert például élénkül a gazdaság, emelkedik a GDP, másrészt viszont kimutatható, hogy az európai közösség támogatása elköltésénél nagyobb a korrupciós kockázat, mint a hazai forrásokból finanszírozott közbeszerzéseknél. A magas korrupciós kockázatok, alacsony versenyerősség mellett lebonyolított közbeszerzések az úgynevezett haveri kapitalizmus kialakulásához vezethet. Az ilyen közbeszerzéseknél gyakori, hogy nem előzi meg azokat nyilvános ajánlati felhívás, azokon kevesebben vesznek részt, kirívó esetben a közbeszerzés „testre szabott” pályázattal is, ahol csak egy bizonyos cég felel meg a kiírásnak. Ezekkel a jelenségekkel nem vagyunk egyedüliek, sőt Lengyelországban még a miénknél is nagyobb mértékű lehet a korrupciós kockázat. Ez jellemzően 2011-től, a közbeszerzési törvény módosítása után emelkedett meg Magyarországon. Megfigyelhető, ahol több résztvevője van a közbeszerzésnek és a folyamat átláthatóbb, drasztikusan csökken a korrupció kockázata.

Segít az átláthatóság

Egy másik komoly problémáról, a túlárazásról is részletesen beszél az előadó, aki előrebocsátotta, hogy ez leginkább az informatikai beszerzéseknél, valamint az ingatlan piacon és a szolgáltatások terén a leggyakoribb. Ugyanakkor nehezen érhető tetten. A kutatóközpont egy amerikai módszer alapján matematikai képletek segítségével számolja ki.

– Az ártorzítás 2010-ig alig, 2011-től viszont annál inkább jellemző volt a közbeszerzésekre, és a mértéke folyamatosan emelkedő tendenciát mutat – fogalmazott Tóth István János. – Az uniós projekteknél erősebb ez a jelenség, nagyobb mértékű és gyakoribb a túlárazás, és ha ez jelen van, akkor 100-300 százalékkal is drágábbak a közbeszerzések annál, mint amennyibe vélhetően piaci verseny esetén kerültek volna. Túlárazzák, hogy legyen mit visszaosztani oda és azoknak, ahová kell. A túlárazás ellen is verseny hat. Ha több a pályázó, átláthatóbb a közbeszerzés, jelentősen csökken ez a kockázat is.

HBN–KZS








hirdetés