Az észt adjuk el, ne a muszklit!

Akt.:
Az észt adjuk el, ne a muszklit!
© Illusztráció: Getty Images
Debrecen, Budapest – Húszéves magyar lángvágóval nehéz versenyre kelni az osztrák lézervágó berendezéssel.

438 ezer 124 forint – egészen pontosan ennyivel haladja meg az osztrák átlagbér a hajdú-bihari nettó átlagkeresetet. A Napló által megkérdezett szakemberek szerint nem csak az a baj, hogy a gazdaságunk szekerét 25 év alatt sem sikerült a tudásipar szolgálatába állítani, hanem, hogy a hagyományos iparágaink termelékenysége is mélyen a sógoroké alatt marad.

Kalandvágyból itthon

El kellene mozdulnunk a tudásalapú gazdaság irányába. Bod Péter Ákos

Miközben a „kalandvágyból” itthon maradt honfitársaink harmadát keresik az ausztriai kollégáiknak, egyre több ágazat munkavállalói fontolgatják az utcai tiltakozás lehetőségét. Az egészségügyi dolgozóktól a vasutasokon át a buszsofőrökig mindenkinek ugyanaz a problémája; az idehaza megkereshető havi apanázs az éhenhaláshoz sok, a megélhetéshez viszont kevés. „A portugálok vagy a görögök példája jól szemlélteti, hogy az uniós tagság több évtized múltán sem feltétlenül garancia a bérek felzárkózására. Az a helyzet, hogy öt feltörekvő ország közül egynek sikerülhet az áttörés (ilyen volt például Írország), a másik négy azonban végletesen leszakad. Ahhoz, hogy Magyarország is a győztesek táborát erősítse, nagyon gyorsan el kellene mozdulnia a tudásalapú gazdaság irányába. Könnyen belátható, hogy ha olyasmivel foglalkozunk, amihez mindenki ért (bérmunka, összeszerelés) akkor pillanatok alatt azon kapjuk magunkat, hogy afrikai vagy ázsiai bérekkel folytatunk kilátástalan versengést. De, ha olyasmibe fogunk, amit csak mi tudunk, ha az észt adjuk el, nem a muszklit, akkor az értékláncba sikeresen kapcsolódhatunk be” – mondta el a Naplónak Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.


graf


A leszakadás okai

A közgazdász hangsúlyozta, hogy egy ország termelékenysége messze túlmutat azon, hogy a munkavállaló megszakítja-e magát, vagy éppen láblógatva mulatja át a napi nyolc órát. – A termelés hatékonysága nemcsak a technológiai fejlettségtől, az infrasruktúra milyenségétől, a munkaerő képzettségétől vagy az üzleti kultúra fejlettségétől függ, hiszen abban például a potenciális vásárlóréteg jövedelmi viszonyai is vastagon benne vannak. A bérben elmaradott országokban teljesítménybeli elmaradás is kimutatható, ez azonban nem feltétlenül azt jelenti, hogy a magyar ember kevesebbet vagy akár rosszabbul dolgozna, mint néhány száz kilométerrel távolabb az osztrák kollégája. Egész egyszerűen mást csinál. Nem autót tervez, hanem autót összeszerel, és nem ő diktálja a divatot sem, hiszen csupán a bérvarrást bízzák rá – jelentette ki Bod Péter Ákos, érzékeltetvén, hogy ilyen körülmények között a profit nem a magyar költségvetésben, hanem jellemzően a külföldi multik anyavállalainak a zsebében realizálódik.

Ameddig a takaró ér

Csak azt a nemzeti összterméket lehet elosztani, amit megtermeltünk. Pontosabban annyit sem, hiszen a magyar állam adóssága még mindig tetemes. Nem is kell Ausztriáig menni, elég csak Szlovákiát megnézni. A szlovák átlagbér 30 százalékkal haladja meg a magyart, aminek két oka van; a szlovák állam GDP-arányos adóssága csupán 30 százalék, ráadásul termelékenységben is előttünk járnak – ezek a megállapítások Miklóssy Ferenctől, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnökétől származnak.

Csak azt a GDP-t lehet elosztani, amit megtermeltünk. Miklóssy Ferenc

Mint mondta, az a baj, hogy nálunk a hagyományos iparágak termelékenysége is Bulgáriáéval van egy szinten. – Ha mi huszonéves lángvágóval, az osztrákok pedig a legújabb lézervágóval pályáznak ugyanarra a megrendelésre, borítékolható a végeredmény. Az áttöréshez a technológia és az oktatási rendszer egyidejű fejlesztésére lenne szükség. Meg a felismerésre, hogy ha az eddigi 18 ember helyett ezentúl 3 fővel működteti valaki a korszerű sertéstelepét, akkor a felszabaduló tizenöt ember más hasznos tevékenységre átképezhető – szolgált konkrét hajdú-bihari recepttel a megoldásra a kamarai vezető.

– Petneházi Attila –


Leszakadásunk okai

Bod Péter Ákos szerint legalább három oka van annak, hogy a magyar átlagbér a töredéke az osztrák átlagkeresetnek. Az első a gyenge forint, amit ha „lefordítunk” euróra, egészen rémes adatot kapunk. A másik a jelentős szektorális különbségekben rejlik. Mivel a pénzügyi szektorban átlagosan megkereshető pénz három-négyszerese például a szociális szektorban zsebre tehető összegnek, óriási területi egyenetlenségek alakultak a megyék és az országrészek között. A harmadik ok pedig, hogy a keleti országrészbe lassabban áramlik a tőke, és az ebből fakadó egyenetlenségeket máig nem sikerült kiegyenlíteni.



Sporthírek






hirdetés