Az érzelmekre kell hatniuk a hazai kluboknak is

Akt.:
Az érzelmekre kell hatniuk a hazai kluboknak is
© Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Dr. Bácsné Dr. Bába Éva a honi és a gigász klubok szervezeti működését is megvizsgálta.

Az egyetem tudományos sorozata, a Science Café keretében tartott nemrég előadást Dr. Bácsné Dr. Bába Éva, a Debreceni Egyetem Sportgazdasági- és menedzsment Tanszékének docense, aki a nemzetközi és a hazai futballklubok szervezeti működését vizsgálta meg. A szakember olyan nemzetközi gazdasági- és sportsikereket magukénak tudó nyugat-európai labdarúgó klubokat vett górcső alá, mint a Manchester United, a Borussia Dortmund, a Real Madrid, valamint az FC Barcelona. Az említett gigászok mellett az összes magyar futball csapatot működtető szervezetet is számba vette az első-, a másod- és a harmadosztályban.

Nagy klubokat vizsgált

– Kutatásaimat menedzsment területen végzem, így a sportvállalkozásokat is ebből a szempontból szerettem volna megvizsgálni. Abból indultam ki, hogy a nemzetközi nagy klubok valószínűleg hatékony szervezeti felépítéssel rendelkeznek, amit ha feltérképezek, biztosan találok egy hatékony szervezeti modellt, melyet a magyar klubok is adaptálhatnak majd. Elsősorban a gazdasági hatékonyság modelljét kutattam, s ehhez nyilván szorosan kapcsolódnak a sportsikerek is. A nagy klubok kiválasztásában segítségemre volt a Deloitte Football Money League, azaz a Deliotte tanácsadó cég által minden évben közzé tett lista, amely a top 20 csapatot rangsorolja árbevétel alapján – árulta el a Naplónak Bácsné.

Fotó: Molnár Péter Fotó: Molnár Péter ©

Mint elmondta, a vizsgálat során rögtön felfigyelt három szervezet típusra: a tisztán gazdasági társasági (vállalkozás), a tisztán egyesületi, és a kettő elemeit ötvözően működtető típusokra. A klasszikus sportvállalkozási modell az angoloknál alakult ki először, még az 1800-as évek végén. Ezért ebből a típusból angol klubra esett a választás, még pedig a Manchester Unitedre, amely részvénytársasági formában működik. A klub szervezeti felépítése funkcionális elveket mutat, azaz minden speciális klub-működtetési feladatra egy külön szervezeti egységet hoztak létre, vagyis van külön szakmai és technikai stáb, stadionüzemeltető, merchandising, marketing, média, közösségi kapcsolatok és gazdasági részleg. Klasszikus egyesületi formában a nagy spanyol klubok működnek, mint a Real és a Barca, utóbbi csapatnál még szembetűnőbbek az egyesületi jellemzők. A labdarúgócsapat működtetését szervezeti szempontból itt is a specializáció, a szakfeladatok szerinti munkamegosztás jellemzi. A Dortmund azért került a vizsgálat fókuszába, mert ennél a klubnál megfigyelhetőek bizonyos elemek, melyek az egyesületi létből fakadnak, s vannak, melyek tisztán gazdaságiak.

– Németországban 1998-ban engedte meg a szövetség, hogy átalakuljanak a klubokat működtető társaságok gazdasági társaságokká. Azonban fent tartották az úgynevezett 50+1-es szabályt, ami azt jelenti, hogy a létrejövő gazdasági társaság 50 százaléka, plusz egy szavazat az anyaegyesületé kell maradjon. Érdekes módon bár a Dortmund nem szervezeti egységekbe, hanem különálló leányvállalatokba szervezi ki a klub működtetés, a szervezeti felépítés lényegében azonos az előző két típuséval– fogalmazott Bácsné Bába Éva. – Ennek az eredménynek nagyon megörültem, mert ez azt jelentette, hogy megvan a nagy klubok struktúra modellje, amit már csak alkalmazni kell Magyarországon is! Ám akkor jött a meglepetés, amikor megvizsgáltam az NB I, az NB II és az NB III mezőnyt. Az első osztályú kluboknál megtaláltam a nyugati klub modellnek megfelelő felépítést, igaz nem mindig szervezeti egység, de legalább munkakör szintjén. Ahogy haladunk lefelé, az NB II-ben és az NB III-ban egyre kevésbé jelenik meg ez a specializáció, a differenciáltság. Inkább néhány ember kezében összpontosul minden feladat. Felmerült bennem a kérdés: miért nem olyan hatékony ez a struktúra itthon, mint külföldön? A munkavállalói létszámot megvizsgálva az első osztályban 35-100 főig terjed az apparátus. A TAO-rendszer bevezetése óta a futballistákat munkaszerződéssel kell alkalmazniuk a kluboknak, vagyis az ő költségük bérköltségként jelenik meg, azaz ők is munkavállalókká váltak. Tehát ha mondjuk, a 35 főből levonom a csapattagokat, a szakmai és technikai stábot, akkor alig marad munkavállaló a többi feladat ellátására. Ebből az következik, hogy csak néhány személy látja el a különböző szakfeladatokat, melyek mindegyike szakmai tudást igényelne. Néhány klubnál az is előfordul, hogy akár több évtizede ott dolgozó alkalmazottak miközben ugyanazt a munkát végzik, mint korábban, esetleg kapnak egy hangzatos elnevezést munkakörükhöz. – mondta a kutató, aki szerint a futball itthon is egyre inkább üzletté válik, ezért az ilyen céloktól vezérelt szervezetekben már hatékonynak bizonyuló, modern, üzleti módszereket kell alkalmazni. Olyan szakapparátusra van szükség, amely megfelelő szakmai ismeretekkel és nyelvismerettel rendelkezik.

A brandépítés a kulcsszó

– A Barcelonának több mint 170 ezer pártoló tagja van, ennek a sok embernek még a családtagjai is magukénak érzik a klubot. Ez egy óriási társadalmi bázis, ami nyilván visszaköszön árbevételben is. Itthon is az lenne a fontos, hogy az emberek érzelmileg tudjanak azonosulni a klubbal. Föl kell éleszteni és ápolni kell a hagyományokat. Nem feltétlenül a marketing tevékenységen múlik ez, sokkal inkább azon, hogy mennyire sikerül a szurkolók érzelmeire hatni, mennyire élhető meg számukra a valahová tartozás élménye. Ez egyébként egy öngerjesztő folyamat, ami később anyagilag is visszaköszönhet a klub számára. Az elmúlt bajnoki év azt az érdekes eredményt hozta, hogy az egyesületi tulajdonban lévő Ferencváros – gazdasági mutatói voltak a legjobbak, emellett a bajnokságot is megnyerte. Ennek a klubnak volt a legnagyobb nézőszáma is, ami a társadalmi támogatottságra utal – állapította meg a docens.

Bácsné úgy véli, a magyar klubok esetében is a népszerűség fokozása lehet a járható út. – A társadalmi bázist, ami Európában és Magyarországon is történelmi hagyományokon alapszik valamilyen formában szélesíteni kellene, eljutni például az iskolákba. Nyugaton a leghatékonyabb módszer a brandépítés. Pár évtizeddel ezelőtt éppen a Manchesternél indult ez el, viszont manapság a spanyolok járnak ebben az élen. Láthatjuk, a Barcelona elhozza például Debrecenbe az utánpótlás táborát, s az a kisgyerek, aki csak egy hétre is felöltötte magára a klub mezét, már szerelmese lesz a Barcának. Itthon is ehhez hasonló dolgokra van szükség, nem is biztos, hogy ebbe rögtön nagy pénzeket kell tenni. A helyi identitásra, a regionális értékekre kell alapozni, de mindehhez természetesen sportsikerek is kellenek!

HBN-Tamás Nándor








hirdetés