Az érthetőség tehet népszerűvé

Akt.:
A képen: Éliás István művészetpedagógiai foglalkozást tart
A képen: Éliás István művészetpedagógiai foglalkozást tart - © Fotó: Kozma István
Debrecen, Miskolc – Hogyan lehet be­csalogatni a látogatót a múzeumokba szenzációnak számító kiállításokon túl?

Többek között Monet, Degas, Cézanne, Van Gogh, Picasso művei láthatók mától a debreceni MODEM-ben. A Johannesburgi Művészeti Galéria gyűjteményéből érkező anyag hatalmas érdeklődésre tarthat számot. De mi a titok: milyen módszerekkel lehet megfogni a látogatót? Éliás Istvánnak, a Herman Ottó Múzeum kurátorának tettük fel a kérdést, azért neki, mert nagy gyakorlata van abban, hogy a fiatal korosztályt múzeumlátogatókká nevelje.

– Elöljáróban megjegyezném, a debreceni kiállítás nem egyszerűen csak arra való, hogy „megfogja a látogatót”, ez valóban nagy dobás. Olyan anyagot hoz Európába, amilyen még nem volt – mondja a szakember.

S hogy hogyan lehet becsalogatni a látogatót túl egy-egy szenzációnak számító kiállításon? Éliás Istvántól megtudjuk, erre külön technikái vannak a kommunikációs szakembereknek.

Az más kérdés, hogy a múzeumok nehezen tudják megteremteni annak a lehetőségét, hogy ilyen szakembereket alkalmazzanak. Ők abban tudnak, tudnának segíteni, hogy úgymond eladják a múzeum birtokában lévő nagyon értékes tudást, amely azonban nem elég népszerű. Pedig az emberekben él a tudásvágy, hiszen ez énünk fontos része. A múzeumokban lévő tudásnak csak egy pici szelete kerül az emberek elé – magyarázza a kurátor.

– Hogy melyik az a szelet? Ennek kiválasztásában és tálalásában lenne nagy szükség az említett kommunikációs szakemberre. Ha népszerűvé tudjuk tenni, akkor többen jönnek, többen ismerik meg.

Nyitott műterem

Éliás István a saját, miskolci, nemrég indított projektjét is említi, amely a megszokottól eltérően szólítja meg a közönséget.

– Ez a Nyitott műterem programunk, amelynek a címe: Most készül – meséli. – Nem új ötlet, hiszen a műtermeket gyakran megnyitják az érdeklődők előtt, ha nem is ilyen szervezett formában. Adta magát a Herman Ottó Múzeum alkotóháza, amely jövőre ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. A mostani projekt részeként Koronczi Endre alkotói folyamatába lehet betekinteni.

A művészt két hónapra hívták az alkotóházba, vendégül látják, cserébe megmutatja a közönségnek, hogyan alkot.

elias_istvan_galeria_01_650

A tanév végéig diákcsoportokat is hívtak a művésztelepre.

– Sokkal közvetlenebb ez a forma, barátságosabb, ­beszélgetősebb, nem olyan művi, mint egy kiállítás. A festékszag jellemző, vagy éppen az otthagyott cd-lemezek, videoanyagok. Az alkotás fílingje. Ez is egy módja annak, hogy népszerűbbé, érthetőbbé tegyük a múzeumot. Az érthetőség tehet népszerűvé.

Ne legyen idegen

Éliás István még megjegyzi, lesz folytatás, hamarosan ­Bajkó Dániel festőművész lesz a vendég, az ő különleges alkotói módszerébe pillanthat be az érdeklődő. A kurátor abban bízik, hogy nemcsak diákok, hanem felnőttek is szívesen bekukkantanak a Nyitott műhelyek-be.

A szakember hisz a művészetpedagógiai programokban, nem véletlenül szervezett-működtetett Múzeumpedagógiai Műhelyet, Nagy Kunszt néven tanulmányi múzeumot a Miskolci Galériában másfél évtizeden át. Most valami másban gondolkodik – hogy pontosan miben, még nem árulja el – de az biztos, szerinte a fiatalokkal kell megismertetni, közel vinni hozzájuk a kortárs művészetet, hogy értsék, kedveljék meg, és felnőttként már ne legyen számukra idegen a múzeum.

Megjegyezzük, maga a művészetpedagógia az elmúlt 10-15 évben vált fontossá a múzeumokban. De vajon – firtattuk – érződik-e a hatása?

– Sosem szabad leállni – válaszolja Éliás István. – Folyamatosan fenn kell tartani a közönség figyelmét, csakis így lehet.

HM