Az építőipar égető kérdéseiről volt szó Debrecenben

Akt.:
Az építőipar égető kérdéseiről volt szó Debrecenben
© Fotó: Molnár Péter
Debrecen – A megyei építőipari vállalkozások számára rendezett konferenciát a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szerdán.

A Nonprofit Gazdaságfejlesztő Szervezetek Házában megtartott rendezvényen a szakemberek az építőipar aktuális súlyponti problémáit járták körbe megoldási javaslatokat fogalmazva meg, amelyekre igyekeznek ráirányítani a döntéshozók, a szakma, a kormányzat és a többi szereplő figyelmét.

– Ezt a konferenciát azért hívtuk életre, hogy az országos helyzetértékelés mellett megnézzük, hogy az adott régió is hasonló problémákkal küzd-e – ismertette Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. – Előadásomat a helyzetértékelés mellett egyben vitaindítónak szántam, hogy a különböző nagy ágazatok (magasépítés, mélyépítés, szakszerelés) hogy látják, miként élik meg a kialakult piaci helyzetet. Végeztünk egy előzetes felmérést, ahol 400 céget kérdeztünk meg az üzleti tevékenységeiket akadályozó problémáikról.

konf2Fotó: Molnár Péter

A visszajelzések alapján a legégetőbb problémák a munkaerőhiány, a hatékonyság, az árak, és a kapacitás kérdése, ezek megoldásában a cégeknek, a szabályozásért felelős kormányzatnak, és a piacfelügyeletért felelős hatóságoknak is van feladata.

– Mi arra számítunk, hogy az elkövetkező 15-20 évben nem lesz elegendő számú jól képzett szakmunkás, mert az iskolarendszerből nem jön ki annyi alkalmas tanuló, ezért a felnőttképzésre sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani. Ebben is részt kel vennie a cégeknek, az államnak pedig a gyakorlati képzésre kell nagyobb hangsúlyt, pénzt kell fordítani. A hatékonysági kérdéseket beruházásokkal lehet megoldani: nagyon gyorsan végre kell hajtani azokat a fejlesztéseket, amelyek növelik, a hatékonyságot illetve kímélik a rendelkezésre álló technikát. A lakásépítés külön problémakör: az új lakások építése van reflektorfényben, pedig nagyobb feladatot jelent a meglévő lakások állagának megőrzése, felújítása. Évente 70-80 ezer lakás válik lakhatatlanná hazánkban, ami egy óriási szám. Az építőpiacra jellemző, hogy beruházási hullámok vannak a források rendelkezésre állásának arányában, amit évről évre nehéz erőforrásokkal lekövetni, ezért próbálunk olyan középtávú építési beruházással együtt járó programokat, ami folyamatos növekedés mellett ad állandó leterhelést az építőiparnak – mondta el Koji László.

konf3Fotó: Molnár Péter

A konferencián elhangzott, a hazai építőipar struktúrája sem ideális, hiszen a 89 ezer építőipar cég kilencven százaléka kisvállalkozás, amely vagy eleve tőkehiányos, vagy ha biztos anyagi lábakon áll is, önerőből nem képes nagy projekteket megvalósítani. Ráadásul további gond a gazdasági generációváltás, mely a bihari régióban különösen égető probléma. A gazdasági rendszerváltáskor a legjobb szakmunkásokból lett kényszervállalkozók mostanra elérték a nyugdíjkorhatárt, de a mivel a jellemzően mikrovállalkozásában gyakorlatilag ő az egyedüli érték, így a cégét nem tudja eladni, így az időnként kényszer is szülte generációváltások kétharmada kudarcba fullad, mert a többi családtag nem képes sikerrel továbbvinni a vállalkozást. A közép- és nagyvállalatoknál Nyugat-Európában ennek van technikája, melyet egyre több hazai szereplő is felismert és alkalmaz.

MSZ