Az enyhe tél után kullancsinvázió várható

Akt.:
Az enyhe tél után kullancsinvázió várható
© Fotó: Archív
Budapest, Debrecen – 2013 óta tavaly volt a legmagasabb a jelentett Lyme-kóros esetek száma Magyarországon.

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén tavasszal is kullancsinvázióra számíthatunk, hiszen az enyhe, csapadékos tél kedvezett a többféle betegséget terjesztő élősködőknek. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az elszaporodó kullancsok miatt ma már a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást (kullancs-encephalitist) és a Lyme-kórt nemcsak az erdőben, hanem szabadtéri sportoláskor a városi parkokban, az óvodai játszótereken is elkaphatják, akik nem védettek. A betegek mintegy 30 százalékában súlyos lefolyást mutató kullancs-encephalitis betegség védőoltással megelőzhető, a Lyme-kórt viszont csak a csípés elkerülésével lehet kivédeni. A vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás elleni oltásokat (ez első két adagot mindenképpen) még a fertőzésveszély-mentes időszakban kell beadatni, azaz az oltási sort célszerű a napokban elkezdeni.

2013 óta tavaly volt a legmagasabb a jelentett Lyme-kóros esetek száma Magyarországon: az OEK adatai szerint 2015-ben 1445 Lyme-kóros esetet regisztráltak. A kullancs okozta vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást is tartalmazó encephalitis esetszám pedig 106 volt.

A WHO 2011-ben kiadott átfogó jelentése szerint a kullancs-encephalitis megbetegedések száma egyrészt a klímaváltozás, másrészt a kültéri szabadidős tevékenységek népszerűsége okán egész Európában növekszik. A WHO szerint a betegség évről évre fokozódó problémát jelenthet a kontinensen, hiszen már olyan helyekről – Németország egyes régióiból, Svájcból, Litvániából, a skandináv országokból és Oroszországból – is érkeznek bejelentések, ahol korábban a betegség nem volt jelen. Németországban és Svájcban 1993–2006 között 200 százalékkal nőtt a megbetegedések száma, de Lengyelországban is mintegy 60 százalékos emelkedést tapasztaltak a szakemberek.

A betegség tünetei

A vöröshasú vagy közönséges kullancs által terjesztett kullancs-encephalitis a Lyme-kór mellett a másik legsúlyosabb, ízeltlábú terjesztette betegség hazánkban. A jellemzően kétfázisú lefolyással jelentkező megbetegedésből éves szinten mintegy 10-12 ezer esetet regisztrálnak világszerte – ebből 40-70-et Magyarországon –, de a valós esetszám ennek a sokszorosa is lehet.

Ennek az az oka – magyarázza dr. Torzsa Péter PhD családorvos, a SOTE Családorvosi Tanszékének egyetemi docense –, hogy a betegség második fázisa „mindössze” a betegek egyharmadánál alakul ki, emiatt számos fertőzéses eset felfedezetlen és regisztrálatlan marad. A betegség felismerését az is nehezíti, hogy az első fázis általános tünetei, amelyek a fertőzött kullancs csípését követő 7–14. napon jelentkeznek – fejfájás, izomfájdalom, fáradtság, kisebb hőemelkedés –leginkább az egyszerű meghűlésére vagy influenzáéra hasonlítanak.

A betegek egyharmadánál azonban kialakul a betegség agyhártyagyulladással, agyvelőgyulladással, agyvelő- és gerincvelő-gyulladással járó második fázisa is, amely általában a kullancscsípést követő negyedik héten kezdődik. Tünete a magas, 39 fok fölötti láz, tarkómerevség, aluszékonyság, koordinációs zavarok, heves fejfájás, sőt hányással, szédüléssel és eszméletvesztéssel is járhat. – A vírus súlyos esetekben a máj sejtjeit és a szívizmot is megtámadhatja. A tünetektől függően szükség lehet a beteg kórházi ápolására is. Ilyenkor – mivel nincs célzott terápia a betegség gyógyítására – súlyos fokú állapotromlás is bekövetkezhet – az arcideg, a tarkó, a vállöv és a végtagok bénulása is felléphet –, és a betegség a legtöbbször csak maradványtünettel gyógyul – hívta fel a figyelmet dr. Torzsa Péter.

A szakember elmondta: a Magyarországon jellemző vírustörzs csak az esetek csekély arányában – 1-2 százalékában – okozhat halált. A vírus három altípusa közül a távol-keleti a legveszélyesebb, ennek halálozási aránya meghaladhatja a 20 százalékot is.

Európában a betegség előfordulása az életkorral nő, a legtöbb esetet idősebb korban jelentik és a bejelentett esetek számából az is kiderül, hogy férfiaknál magasabb a betegség előfordulási aránya

Oltással a megelőzésért

Torzsa Péter szerint az esetek egyharmadában a súlyos lefolyású – nem ritkán komoly maradványtünetekkel gyógyuló – kullancs-encephalitis védőoltással megelőzhető. – A védekezés szempontjából az egyik legfontosabb az időtényező, hiszen a védettségnek még a kullancsok első, tavaszi aktivitási időszaka – azaz április-május – előtt ki kell alakulnia. Ezért az oltási sort idejében, már ezen a héten érdemes elkezdeni!” – emlékeztetett dr. Torzsa Péter.

Magyarországon jelenleg kétféle oltóanyagot forgalmaznak, mindkettőnek van gyermek és felnőtt változata is. Az oltási sort célszerű ugyanazzal az oltóanyaggal befejezni, amelyikkel az oltásokat elkezdték.

Bár számos ország oltási programja tartalmazza a kullancs-encephalitis elleni védőoltást, de Európában az átoltottság általánosan alacsony szintű. Kivétel csak a szomszédos Ausztria, ahol a kiemelkedően magas, 80 százalék feletti átoltottságnak köszönhetően 10 év alatt 60 százalékkal csökkent az encephalitis esetek száma. – Annak ellenére, hogy hazánk is a közepesen veszélyeztetett országok közé tartozik, itthon még mindig nagyon alacsony, csupán 5–15 százalék az átoltottsági arány – húzta alá dr. Torzsa Péter.

A Lyme-kór és tünetei

A kullancs által terjesztett másik betegség a Lyme-kór, amelynek lappangási ideje változó. Legelső tünete a csípés körül megjelenő, általában ovális alakú bőrpír (Lyme-folt). A Lyme-kór megelőzése csak a kullancscsípés elkerülésével lehetséges, védőoltással elérhető immunizálás egyelőre nem létezik. A kezelés általános módja bizonyos antibiotikumok alkalmazása, melynek elmaradása életre szóló krónikus állapotot és változatos tüneteket – ízületi problémák, szív- és érrendszeri érintettség – eredményezhet.

A kullancs nem válogat!

Világszerte több mint 800 fajt ismernek, hazánkban közülük 20-30 kullancsfaj előfordulásáról tudunk. A kullanccsal terjesztett vírusfertőzés veszélye szinte egész Európában fennáll; Magyarország a környező országokkal együtt közepesen fertőzött országnak számít. Észak-Magyarország, Nyugat-Magyarország, a Duna menti térségek és a Balatoni régió számít nagy kockázatú területnek, míg fertőzött megyéink Sopron, Zala, Somogy, Vas, Heves, Borsod és Nógrád megye. – A kullancsok kedvelik a lombhullató erdőket, tisztásokat, a dús aljnövényzetű erdőket, a nádasok, a rétek, a mezőgazdasági területek térségét, de a városi parkokban, a kertes házak udvarán és kertjeiben, a gondozott sportpályákon, a sétányokon is előfordulhatnak.

Megjelenésükre különösen számítani kell minden olyan helyen, ahol háziállatok vagy fogságban tartott vadállatok élnek – hangsúlyozta Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője.

HBN



Sporthírek






hirdetés