Az ELTE oktatóját díjazták

Hoffmann István, a díjat odaítélő bizottság elnöke és Slíz Mariann
Hoffmann István, a díjat odaítélő bizottság elnöke és Slíz Mariann - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Idén ötödik alkalommal osztották ki az elismerést.

Slíz Mariann nyelvésznek, az ELTE oktatójának ítélték oda a Debreceni Egyetem által gondozott Kiss Lajos-díjat.

A nyelvészprofesszor emléke előtt tisztelgő elismerés annak a 40 év alatti hazai vagy külföldi kutatónak ítélhető oda, aki a magyar történeti névkutatás területén jelentős eredményeket ért el. A kitüntetést két vagy három évente ítélik oda.

Slíz Mariann Mezőtúron született, és az ELTÉ-n szerzett magyar-történelem-általános és alkalmazott nyelvészet szakos diplomát. Kutatásainak középpontjában az Anjou-kor személynevei állnak. A kutató négy évtized történeti személynévanyagát rendezte össze szótári formában, és adta közre „Anjou-kori személynévtár (1301-1342)” címmel.

Slíz Mariann | Fotó: Derencsényi István Slíz Mariann | Fotó: Derencsényi István ©

Hoffmann István, a díjat odaítélő bizottság elnöke, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének igazgatója arról is beszámolt, hogy a tavaly elhunyt dr. Nyirkos István helyett Tóth Valériát választották a Kuratórium tagjának, neki ítélték először oda a kitüntetést 2006-ban.

A hatodik kiadás készül

A Kiss Lajos-díjat 2005-ben Fehértói Katalin alapította a 2003-ban elhunyt férje emlékére. A nyelvészprofesszor Debrecenben született, az egyetemen tanított. Hoffmann István azt mondta, Kiss Lajos a XX. század második felének jeles névkutatói közül is kiemelkedik. Mint fogalmazott, a Földrajzi nevek etimológiai szótára című munkájának összeállításával olyan művet hozott létre, amely a tudomány addigi eredményeit foglalja össze, kedvelt a tudományos és az átlagos műveltségű emberek körében egyaránt. Ennek rövidesen a hatodik kiadása jelenik meg.

HBN


Neves nyelvészek

Az intézetvezető megemlékezett a városhoz kötődő jeles hely- és személynévkutatókról. A XIX. század első jeles gyűjtői közé tartozott Révész Imre egyháztörténész, akiről a debreceni Révész tér a nevét kapta. Balkányi Szabó Lajos pedig Debrecen száz helynevét magyarázta meg kötetében. A XX. századból pedig mások mellett Fehértói Katalint, és fő munkáját, az Árpád-kori személynévtárt emelte ki.