Az első tünet gyakran maga a szívhalál

Akt.:
Konferencia a hirtelen szívhalálról Debrecenben
Konferencia a hirtelen szívhalálról Debrecenben - © Fotó: Matey István
Debrecen – Kortól és nemtől függetlenül bárkinél bekövetkezhet a hirtelen szívleállás.

  • Évente körülbelül 25-30 ezer ember veszíti el az élet hirtelen szívhalál miatt Magyarországon – hangsúlyozta Csanádi Zoltán, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika igazgatója.
  • Naponta átlagosan 70 ember hal meg ennek következtében, akiknek körülbelül a 95 százaléka be sem ér a kórházba. Ezen felül a maradék öt százaléknak is csak mintegy fele éli túl.
  • – A hirtelen szívhalál hátterében a leggyakoribb ok a koszorúér-betegség, ezeknek egy részét ismerjük és kezeljük, ám sajnos vannak olyan esetek, amikor a szívmegállás a kór első tünete. Az esetek körülbelül felében az elhunytnak semmilyen más jele annak, hogy betegek lennének, ez pedig nagyon megnehezíti a megelőzést – foglalta össze az igazgató.
  • Az érintettek nagy része az 50-60 év feletti, viszont gyerekek és fiatal felnőttek körében is előfordulhat. A gyerekkori esetek egy része genetikai eredetű, ezeknek úgynevezett ion-csatorna betegség áll a háttérben.

Az utóbbi hét esztendőben kihagyás nélkül rendezik meg a szívbetegségekkel foglalkozó tudományos ülést, ami egyben továbbképző tanfolyam is. Idén a Debreceni Akadémiai Bizottság Székházában több mint 120 részvevővel zajlott le az esemény péntek délután.

Öröklődhet a hajlam

Dr. Lőrincz István, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Sürgősségi Orvostan Tanszék alapítója elmondta, fontos, hogy bemutassák a szívritmuszavaros betegségek kezelésében megjelenő újabb eljárásokat. Kifejtette, a sürgősségi ellátásban a mentőorvosok és a mentőtisztek nagyon ritkán jutnak el olyan konferenciára, ahol ezeket az ismereteket mélyebben elsajátíthatnák, így nagy jelentősége van annak, hogy ezen a tanácskozáson részt vegyenek.

k8Fotó: Matey István

– A szívbetegségek különböző okok miatt alakulnak ki. Számos tényező, köztük a légszennyezés, a különböző ételadalékok, állagjavítók, ízfokozók fogyasztása is hozzájárulhat a szívritmuszavar kialakulásához, főleg akkor, ha más egészségügyi tényező is jelen van. Egy idősebb, szívbeteg páciensnél, aki gyógyszert szed, egy egyszerű hasmenés is súlyos következményekkel járhat, ugyanis ez befolyásolja a gyógyszer felszívódását, és hatását – fejtette ki az orvos. Hozzátette, egy másik tényező az öröklődés, hiszen egyes szívbetegségek családi halmozódást mutatnak, így ők nagyobb veszélyben vannak

Szűk az idő

Csanádi Zoltán, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika igazgatója kifejtette, sajnos a hirtelen szívhalál legtöbbször otthon éri az embert, így nagyon kicsi az esély arra, hogy időben segítséget nyújtsanak neki.

– A legfontosabb az, hogy minél hamarabb megkezdődhessen az újraélesztés, ehhez pedig az kell, hogy ha észrevesszük, hogy valaki összeesik, akkor odamenjünk hozzá, megnézzük, mi történt, ellenőrizzük a pulzusát.

A szívleállásnál ugyanis nagyon szűk az időablak, általában 5 percen túl maradandó agyi károsodás lép föl, ezért létfontosságú, hogy a mentők kiérkezéséig szívmasszázzsal fenntartsunk egy minimális keringést”

– jelentette ki.

A kivizsgálás életet menthet

A megelőzés egyik módja lehet a népegészségügyi program, amely keretében az érelmeszesedés elleni harcot próbálják megvívni. Az orvosok rengeteget beszélnek arról, hogy a dohányzás elhagyása, a megfelelő életmód és a megfelelő mozgás számos betegség kialakulását csökkenti, így van ez a koszorúér elmeszesedés esetében is, ami gyakran a hirtelen szívhalál hátterében áll.

Azoknál az embereknél, akiknek a családjában van szívbeteg, javasolt időnként elmenni egy terheléses EKG-ra, illetve egyéb olyan vizsgálatokra, amelyek a szívkoszorúér betegségét jelezhetik.

BR