Az elhízás molekuláris hátterét kutatják a Debreceni Egyetemen

Az elhízás molekuláris hátterét kutatják a Debreceni Egyetemen
© Fotó: unideb.hu
Debrecen – Miért alakul ki súlyfelesleg? Az elhízás hogyan befolyásolja a betegségek létrejöttét? – új molekuláris megközelítésből keresik a választ a Debreceni Egyetem tudósai egy széleskörű kutatási programban.

A Debreceni Egyetem kutatói a Szegedi Tudományegyetemmel és a Szegedi Biológiai Kutatóközponttal együttműködve olyan molekuláris mechanizmusokat szeretnének feltárni, amelyek az elhízáshoz kapcsolódó kóros elváltozások megértésében és ezek befolyásolásában segíthetnek.

– Ez nagyon fontos cél, hiszen az anyagcsere folyamatok zavara meghatározó az olyan súlyos betegségek kialakulásában, mint a cukorbetegség, az érelmeszesedés, a stroke és a szívelégtelenség – mondja Fésűs László a program szakmai vezetője, a DE ÁOK Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet egyetemi tanára.

A 2020-ig tartó, uniós forrásból megvalósuló kutatási projekt számos területet érint. A Debreceni Egyetem tudósai többek közt arra szeretnének választ kapni, miként lehet minél több zsírsejtet barna zsírsejtté átalakítani és fokozni a hőtermelésüket. A barna zsírszövet ugyanis ahelyett, hogy raktározná a zsírmennyiséget, hőt termel, ehhez pedig kalóriát éget el.

Fésűs László professzor szerint, amióta a 2010-es évek elején felfedezték, hogy nemcsak a téli álmot alvó állatokban és az újszülöttekben, hanem a felnőtt emberi szervezetben is megtalálható a barna zsírszövet, annak vizsgálata a molekuláris élettudományi kutatások egyik izgalmas, új területe lett.

A Debreceni Egyetem kutatóinak távlati célja egy olyan gyógyszer kifejlesztése, amely növelné a barna zsírsejtek mennyiségét és fokozná a működésüket.

– A többletsúly kialakulására bizonyos genetikai okok is hatással vannak. Az emberek jelentős része azért elhízott, mert olyan genetikai elváltozása van, amely csökkenti a barna zsírszövetté alakulási képességet és ezzel a bevitt kalóriák hővé alakítását zsírszöveti raktárakban való tárolás helyett. Ugyanakkor a genetikai adottságok az étvágyat is befolyásolja – hangsúlyozza a professzor. Azt azonban sokkal nehezebb gyógyszerekkel befolyásolni, úgy csökkenteni hogy ne alakuljon ki depresszió.

A projekt kiemelt fókuszterülete a zsírsejtek kialakulásának vizsgálata is. Állatkísérletes modellekben a szakemberek azt figyelik, hogy ha bizonyos gének nincsenek a szervezetben és emiatt hiányzik a zsírszövet, akkor mi szükséges ahhoz, hogy egy másfajta genetikai összetétellel a zsírszövet jöjjön létre, ami kevésbé hajlamosít kövérségre.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy a túlsúlyos személyeknél, azokban a szövetekben, ahol fölhalmozódnak a zsírsejtek, gyulladásos folyamat alakulnak ki. Sok esetben ennek hatására ez egész szervezetben krónikus gyulladás jön létre. A program részeként az egyik kutatócsoport a súlygyarapodás és a gyulladások kialakulásának az összefüggéseit elemzi.

– Debreceni Egyetem –








hirdetés