Az életminőséget fejlesztik Kelet-Magyarországon

Akt.:
A fotón balról jobbra: Kertész Balázs, a vizsgálatot végző cég ügyvezető igazgatója, Páll Dénes, szakmai vezető, a DE Gyógyszerfejlesztési Koordinációs Központ igazgatója, valamint Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora és Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja
A fotón balról jobbra: Kertész Balázs, a vizsgálatot végző cég ügyvezető igazgatója, Páll Dénes, szakmai vezető, a DE Gyógyszerfejlesztési Koordinációs Központ igazgatója, valamint Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora és Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja - © Fotó: szilágyi Zsófia
Debrecen – Tízezer főre kiterjedő felmérést indít a Debreceni Egyetem.

Szeptemberben a Debreceni Egyetem egy kutatás keretében a szív- és érrendszeri kockázati tényezőket méri fel a régióban, illetve Hajdú-Bihar megyében élő 18–35 és 45–60 éves lakosság körében.

Az erről tartott, szerdai sajtótájékoztatón Szilvássy Zoltán, az egyetem rektora elmondta, hogy a projekt célja tudományos és a lakosság érdekeit szolgáló szűrővizsgálat, mellyel megelőzhető a betegség.

– Fontos, hogy a felmérés nem betegeken történik. Alapvetően ez egy kérdezőbiztosok által megvalósított program filozófiája – mutatott rá a rektor.

A tájékoztatón Páll Dénes, a Debreceni Egyetem Gyógyszerfejlesztési Koordinációs Központ szakmai igazgatója hozzátette, hogy nem a betegségek gyógyítását, hanem a megelőzését, korai felismerését és az életmennyiség mellett az életminőség javítását szeretnék elérni.

– A felmérésen 10 ezer debreceni vagy Hajdú-Bihar megyei illetőségű polgártól fogunk önkéntes alapon néhány adatot megkérdezni, melyek döntően a szív- és érrendszeri rizikófaktorokra utalnak. Ezek alapján meg tudjuk becsülni, hogy az illetőnek mekkora esélye van a megbetegedésre. Ha valakinél eltérés mutatkozik, akkor tovább küldjük vizsgálatra, és életmódprogramot javasolunk neki.

Páll Dénes hozzáfűzte, hogy érdemes a fiatalabb korosztályt megszólítani, mert bár náluk nem olyan nagy számban számítanak eltérésre, de nyilván a várható élettartam itt a leghosszabb.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a projekt tulajdonképpen egy társadalmi innovációs folyamat, amely egy tervszerű munkának a fontos része.

SZZS