Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat általános vitája

Több százezer embert érint itthon az alkalmi munkavállalás, de annak mostani szabályozása betarthatatlan, magasak a járulékok, ezért gyorsan lépni kellett az ügyben – ezt hangsúlyozták kormánypárti képviselők az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat általános vitájában, amely kedden kezdődött meg a parlamentben.

Szocialista képviselők a vitában egyebek mellett azt kifogásolták, hogy a tervezet elsősorban a munkaadókat védené, a munkavállalókat kevésbé.

Két fideszes képviselő, Font Sándor és Czomba Sándor jegyzi az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslatot, amelyet múlt héten nyújtottak be a parlamentnek. Rögzítik az előterjesztésben, hogy egy naptári évben 120 napnál nem lehet több az idény- és alkalmi munka időtartama együttesen, ha valakit egy helyen többször is alkalmaznak így. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén naponta 500 forintot közterhet kell megfizetni egy dolgozó után mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymunkánál, vagyis például a napszámosok után, alkalmi munka esetén pedig napi ezer forintot. A törvény július közepétől léphet életbe, ha elfogadják.

“A mostani, április elsejétől hatályos szabályozás nem jó”

Font Sándor a keddi általános vitában azt mondta, hogy a mostani, április elsejétől hatályos szabályozás nem jó, mert a magas adóterhelés mellett minden napra és minden munkavállalóra bonyolult adminisztrációt ír elő. Javaslatukban egyértelművé teszik, hogy egyszerűsített foglakoztatás vonatkozna a mezőgazdasági illetve az idegenforgalmi idénymunkára, valamint az alkalmi munkára. Utóbbi azért fontos, mert elképzelhető bizonyos alkalmi munka például az építőiparban is, de itt csak szigorú feltételekkel – magyarázta.

Az alkalmi munkások létszámát az adott helyen főállásban foglalkoztatottak számához kötnék. Ott, ahol főállásban legfeljebb öten vannak, 2 alkalmi munkás lehetne, 5 és 20 fő között 4, 20 fő felett pedig legfeljebb 20 százalékos lehetne az alkalmi dolgozók aránya.

Az egyszerűsített foglalkoztatást az Ügyfélkapun, sms-ben vagy telefonos ügyfélszolgálaton jelenthetnék be a munkáltatók, ha előtte ők és a munkások is regisztráltatják magukat az APEH-nél – itt diktálnák be az adataikat. Ezzel megszüntetnék a kötelező alkalmi munkavállalói szerződést, de aki szeretné, maradhatna később is ennél a megoldásnál. Nem kellene minden egyes nap jelenléti ívet sem vezetni, és a kötelező 3 ezer forintos egészségügyi vizsgálati díjat is eltörölnék.

Finomítanak a rendszeren, ha kell

Font Sándor a vitában jelezte: nem biztos, hogy a tökéletes megoldást dolgozták ki, ősszel értékelik a tapasztalatokat, javaslatokat, és finomítanak a rendszeren, ha kell.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára is azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szabályozás szerinte betarthatatlan. Napról napra 18 adatot kell beírni az alkalmi foglalkoztatási szerződésekre, de ha a törvényt elfogadja az Országgyűlés, a bejelentést elektronikus úton, egy kóddal meg tudják oldani.

Az MSZP-s Kovács Tibor azt kifogásolta, hogy csak a munkaadók oldaláról lenne egyszerűsítés, pedig a munkavállalók jogának érvényesíthetősége ugyanolyan fontos lenne, és ezt szerinte nem vették figyelembe az előterjesztők. Egy ilyen jelentős ügyben “nem kutyafuttában kellene megoldani a problémát”, ráadásul a kormánypárt tervezetében több elem pontatlan, ami veszélyes lehet a munkavállalók szempontjából – tette hozzá. A szintén MSZP-s Kiss Péter is arra hívta fel a figyelmet, hogy tisztázni kell a tervezettel kapcsolatos aggályokat, például azt, hogyan érinti az új szabályozás az egyes szektorokat, például a civil szférát.

– Független Hírügynökség –








hirdetés