Az egyetlen nemzetközi minősítéssel rendelkező mentőkutya Hajdú-Bihar megyében

Akt.:
Az egyetlen nemzetközi minősítéssel rendelkező mentőkutya Hajdú-Bihar megyében
© Fotó: Kiss Anita
Hajdú-Bihar – Fantasztikus napokon van túl a Hajdú Speciális Kutató-Mentő Egyesület alapítója,a kutyás részleg vezetője Lukács Péter és négylábú társa a 2,5 éves belga juhász kan kutya. A Nemzetközi Mentőkutyás Szövetség vizsgarendszerében, 2015. május 8-án nemzetközi vizsgán bizonyították, hogy készen állnak, ha bajba kerül valaki.


“Csütörtökön reggeli indulással, a délelőtt folyamán csatlakoztunk a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálathoz, és velük együtt elindultunk a határ felé. Este hét után érkeztünk a festői környezetű Mazorjébe Szlovéniában, ahol a vizsgázó ebek egy orvosi vizsgálaton estek át elsőként. Majd gyorsan átnéztük a helyi pálya előnyeit, hátrányait, és átmozgattuk a kutyákat. Már a csillagok is ragyogtak mikor a vacsorára és sátorállításra került a sor. Az éjszaka folyamán nem csak az izgalomtól borzongtunk néha-néha, hanem a friss hűs levegőtől is. Reggel korán kezdődött a nap: egészségügyi séta a gyönyörű szomszédos erdőben, reggeli és ezután jött a neheze…

Fotó: Kiss Anita Fotó: Kiss Anita ©

Az engedelmességi-ügyességi vizsgát 8-kor ki más is kezdhette volna, mint mi. Párunk a PMKMSZ tagja, Benkő Balázs és Brno volt. A pályán a bírók figyelték az ember és az eb munkáját. Különböző akadályokon, fekvő létrán, ingó pallón, csőalagúton kellett megmutatni jártasságát a kutyának. Irányíthatóságot néztek, apportírozást pontoztak. Természetesen, amitől kicsit féltünk azt lazán vette kis barátunk, Coopi, és amiben halál biztosak voltunk, hát természetes, hogy ott viccelt meg minket. A nemzetközi vizsgabizottság értékelését meghallgatva mosolyogva vonultunk le a pályáról, mivel a vizsgák ezen része sikeres volt. Egy kis megkönnyebbülés után újabb izgalom volt várható – a második forduló – most már csak a terület-kutatás feladatot kell teljesíteni!

Fotó: Kiss Anita Fotó: Kiss Anita ©

Új helyszínre vonultunk át. A fenséges látvány kicsit megnyugtatóan hatott, de azért csak a teljes vizsga után lehettünk azok. Egy gyönyörű fenyőerdőben kellett elvégezni a személykeresést. Nagyjából 200×100 méteres körbekerített területet kell a kutyának két rendellenes helyzetben lévő személyt felkutatni és bejelezni ugatással. 10 óra után került sor Cooperre. A feladatra szánt idő maximum 20 perc volt. Cooperen látszott, hogy mire a start mezőre ért, a lelkesedés már átjárta az egész kutyát, az orra bekapcsolt és szagot kapott. A 20 percből közel 5 perc alatt megtalálta az eltűnt személyeket. Miután itt is sikeres volt a feladat, teljes eufória és öröm lett úrrá mindőnkön. Hihetetlen ez az élmény!

Fotó: Kiss Anita Fotó: Kiss Anita ©

A megkönnyebbülés mellett büszkeség, meghatódottság, hála, szeretett, és még rengeteg pozitív gondolat és érzés járt át minket. Délután, míg a többiek vizsgáztak egy kis séta közben felfedeztünk egy kis folyót, ahol természetesen Cooperen nyoma sem látszódott annak, hogy ő ma már teljesítette a feladatait és pihennie kéne. Lendületbe jött és jöhetett ismét egy kis játék, apportírozás.

Táborbontás után hét óta körül indultunk vissza Magyarországra. Hosszú út várt ránk, és fáradtan de boldogan róttuk a kilométereket hogy újra itthon legyünk.”

Cooper (vezetője Lukács Péter) terület-kutatásban teljesítette a nemzetközi elvárásokat. Köszönjük a csapatnak és a támogatóinknak a sok-sok segítséget!

– Kiss Anita –








hirdetés