„Az arany középutat kell megtalálni”

Akt.:
A nagyerdei strand helyén vizes élményparkot alakítanának ki
A nagyerdei strand helyén vizes élményparkot alakítanának ki - © Fotó: Matey István
Debrecen – Nem szükséges magáncéget megbízni olyan munkával, amit közfoglalkoztatottak is el tudnak végezni. Interjú Barcsa Lajossal, Debrecen alpolgármesterével.


Új arc a város vezetésében dr. Barcsa Lajos, aki korábban a fogyasztóvédelemnél szerzett vezetői tapasztalatot. Az alpolgármester a város gazdálkodásáért, a városüzemeltetésért és az önkormányzati intézmények felújításért is felelős.

A másik két alpolgármesterrel, Széles Diánával és Komolay Szabolccsal ellentétben „kívülről” érkezett a városházára. Hogyan jött a felkérés? Előny-e vagy hátrány ez a fajta ismeretlenség?

Barcsa Lajos: Papp László polgármesterjelöltként azt követően kínálta fel a lehetőséget, hogy eldőlt, az összes egyéni önkormányzati körzetben a Fidesz jelöltje győzött Debrecenben. Nem számítottam ilyen felkérésre, de nagyon örültem neki. Előtte is rendelkeztem vezetői tapasztalattal, hiszen 2008 óta a fogyasztóvédelmi hatóságnál dolgoztam, végigjárva a ranglétrát, ügyintézőtől a 2009-es jogi osztály vezetéséig és a 2010-es igazgatói kinevezésig. Előtte ügyvédjelöltként a gazdasági jogi területen tevékenykedtem, a polgármester urat egyrészt innen, másfelől a Fideszből ismerem, ahol korábban is párttag voltam. Az őszi választások óta önkormányzati képviselőként is dolgozom, a Vénkert, a Köntöskert, a Csigekert, továbbá a Hatvan utcai kert egy része tartozik a körzetemhez. Bár az önkormányzat egészen mással foglalkozik mint a fogyasztóvédelem, végső soron ugyanolyan költségvetési egység. Így a váltás csak elsőre tűnik nagyon jelentősnek. Az, hogy a fogyasztóvédelemtől jöttem, segít megérteni az emberek problémáit, hiszen sokféle panasszal találkoztam.

A városüzemeltetés olyan terület, ahol gyorsan jöhetnek kellemetlen visszajelzések, az utca szemetességéről, a parkok gondozottságáról, a hóeltakarításról mindenkinek van véleménye. Ez utóbbi kapcsán például, e vélemények helyénvalóságától függetlenül, sok kritika érte a várost az elmúlt években. Tervez-e változtatásokat?

Barcsa Lajos: A városüzemeltetési feladatok elvégzésére határozott idejű szerződésekkel rendelkezünk. Van olyan, amelyik 2016 decemberében, van, amelyik azt követően jár le, vagyis a változtatás jelenleg nincs napirenden. A mostani, január elején bekövetkezett komolyabb havazás után kedvezőek voltak a visszajelzések. Remélem, hogy ez a továbbiakban is így marad.
Cél az emberek komfortérzetének növelése, ugyanakkor felelős gazdálkodásra van szükség, nem mondható, hogy a pénz nem számít. Az arany középutat kell megtalálni, nagyon szigorúan ellenőrizve a területen tevékenykedő cégek munkáját. El nem végzett feladatért nem szabad több millió forintot kifizetni. Jobban bevonnám a Dehusz közfoglalkoztatottjait speciális szakértelmet nem igénylő munkákba, például egy pad rendbe hozásával, a járdára fagyott jég felverésével vagy bizonyos parkgondozási munkákkal nem feltétlenül kell magáncéget megbízni.

Ami például a szemetet illeti, nos a szelektív hulladékgyűjtési rendszer kibővítéséről éppen a legutóbbi közgyűlésen döntöttünk. A jövőben a „sárga zsákos” rendszert a város összes családi házas részére ki kell terjeszteni. Ugyanakkor például a lakótelepeken nagyon bonyolult megoldani ezt. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy kis panellakásban valaki egész héten keresztül külön gyűjtse a hulladékokat, hiszen fizikailag nincs rá hely. Ezért ott maradnak a szelektív hulladékgyűjtő szigetek.
A parkok esetében, ugye, az elmúlt években több is megújult, szerintem a Parkerdő felújítása például remekül sikerült. Tavaszra elkészül a Csokonai Színház mögötti Ady-park átalakítása, így tovább növekszik a zöldterület aránya. Bízom benne, hogy az is olyan szeglete lesz a városnak, ahol szívesen töltenek az emberek pár órát. A Hal közről és a Simonffy utcáról sem szabad megfeledkezni, egyértelmű, hogy bevált az ottani fejlesztés. Az ilyen beruházásokat nem szabad abbahagyni! A következőkben elsősorban a lakótelepi parkok állapotán kell javítani, melyre úgy néz ki, hogy uniós forrásból pénz is lesz.

Kósa Lajos polgármestersége egy sor nagyberuházást hozott. Az előttünk álló ciklusban lesznek ilyenek? Tervez-e változtatásokat?

Barcsa Lajos: A fejlődés nem állhat meg, a cél a város regionális vezető szerepének erősítése. A legnagyobb beruházásnak a Petőfi téri főpályaudvar ígérkezik. A nagyerdei strand helyén vizes élményparkot kívánunk kialakítani és befejeznénk a Latinovits Színház belsőépítészeti, technikai munkálatait. Nagyon fontos útfejlesztések várhatóak a következő években. A nyugati kiskörút második szakaszának kivitelezési szerződését nemrég írta alá a polgármester. Az M35-ös autópályát a várostól délre összekötik a 47-es főúttal, ami azért is fontos, mert a Határ úti park szerencsére teljesen megtelik, így új fejlesztési terület szükséges.

Fotó: Matey István Fotó: Matey István ©

Erre a legalkalmasabb a repülőtértől délre, a Mikepércsi út mentén található úgynevezett déli ipari park, amely már most is jó logisztikai adottságokkal bír. Légikikötő mellett található, vasúti összeköttetéssel rendelkezik és hamarosan autópálya is csatlakozik oda. A befektetőknek pedig akkor lesz igazán vonzó, ha az önkormányzat a szükséges infrastruktúrát is kiépíti. Szintén nagyberuházás lesz a 471-es főút átépítése, felújítása, a Sámsoni út kétszer kétsávosra bővítése. Ennek során is épül a várost elkerülő szakasz, a 4-es főútba csatlakozik majd. Szintén a helyiek érdekét fogja szolgálni a 4-es főút Debrecen és Hajdúszoboszló közötti szakaszának 2020-ra elkészülő sávbővítése.

Még mindig nagyon sok utcán nincs szilárd burkolat a város belterületén. Ezeket a következő öt évben mind leaszfaltozhatják? Mi lesz a külterületekkel?

Barcsa Lajos: Természetesen folytatni kell a megkezdett ilyen beruházásokat, de meg kell néznünk, hogy mennyi pénzünk van. Az elmúlt években folyamatosan adott át az önkormányzat frissen aszfaltozott utakat, melyekhez a helyben lakóknak is hozzá kellett járulni anyagilag. A Kertségi Fejlesztési Program elsősorban ilyen célokat szolgál. Ennek keretében tavaly másfél milliárd forint saját forrást tudtunk költeni. A cél, hogy a következő években is folytatni tudjuk ezt, hogy minél több helyen legyen szilárd burkolat.

Milyen nagyobb intézményfelújítások várhatók?

Barcsa Lajos: Ilyen lehet a belvárosi Zenede külső-belső felújítása, melyre uniós forrásból szeretnénk pénzt fordítani. Az egykori földszinti üzletek visszaállítása is a terveink között szerepel a jövőben. Nagyon fontosak az energetikai korszerűsítések, főleg a közoktatási intézményeinkben. A Vénkerti Általános Iskolában néhány napja készült el egy ilyen átfogó rekonstrukció (szigetelés, új ajtók, ablakok, napelemek, napkollektorok), melynek nyomán a távhőszámla 50, a villanyszámla 40 százalékkal mérséklődhet. Most ott tartunk, hogy a városi intézmények nagyjából harmadában sikerült valamilyen energetikai beruházást megvalósítani uniós forrásból. A rezsi csökkentésével megspórolt pénzt pedig városfejlesztésre fordítható.

Mennyiben támaszkodna a jövőben a város az uniós forrásokra? Fedezni fogják-e a bevételek a kiadásokat, várható-e új, helyi adó bevezetése?

Barcsa Lajos: A nagy fejlesztéseket csak uniós forrásból lehet és szabad megcsinálni. Örömteli, hogy anyagi szempontból egyre inkább a saját lábunkra tudunk állni, mind több cég települ ide, melyek jelentős iparűzési adót fizetnek az önkormányzatnak. 2011-ben 8,4 milliárd, 2012-ben 9,2 milliárd, 2013-ban csaknem 10 milliárd, tavaly pedig már több mint 10 milliárd forint bevétel származott ebből. Ehhez persze olyan helyi adóból is jön bevétel, mint az építményadó vagy átengedett központi adóként a gépjárműadó. Új helyi adó kivetését jelenleg nem tervezzük, egy adó emeléséről viszont korábban döntöttünk, a tavaly 80 millió forintot hozó idegenforgalmi adót emeltük 300-ról 400 forintra. E mögött a parkerdő fenntartási költségeinek emelkedése áll, hozzáteszem, ezzel az adóösszeggel egyébként országosan a középmezőnyben se nagyon vagyunk.

Fontos megjegyezni, hogy feladat alapú finanszírozás van érvényben, hitelt, csak minisztériumi engedéllyel lehet felvenni. Ugyanakkor költségvetésünk kiegyensúlyozásában sokat segítene a közösségi közlekedés problémájának megoldása. A DKV vesztesége tavaly elérte a 2,2 milliárd forintot.

Átveszi az állam az önkormányzatoktól a tömegközlekedés finanszírozását?

Barcsa Lajos: A központi költségvetés most is ad támogatást ehhez, de korántsem annyit, amennyit kellene. Ebben a többi érintett nagyvárossal együtt szeretnénk előrelépést. Amikor decemberben itt volt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, nem zárkózott el a rendszer újragondolásától. Azt javasolta, alakuljon munkacsoport a minisztérium dolgozóiból és a megyei jogú városok szakembereiből. Ők jelenleg is dolgoznak. Az idei évben ezt mindenképpen meg kell oldani. Ugyanakkor a járműpark megújításával Debrecen nagyon sokat lépett előre az elmúlt években.

Az igaz, hogy miközben a város adósságát az állam átvette, a közben a város vagyonát kezelő holdingnál sokmilliárdos az adósság?

Barcsa Lajos: A rezsicsökkentés következtében a vízműnél és a hőszolgáltatónál jelentősen visszaestek a bevételek. A vagyonke­zelőnél úgynevezett „cash-pool” rendszer működik, egy főszámlával dolgoznak. Olyan mértékű adósság nincs a cégnél, amely a működést veszélyeztetné. Szerencsére vannak még olyan vállalataink, amelyek a bevételeket „felhúzzák”. Ilyen például a Cívis Ház Zrt., amely több száz milliós nyereséggel működik. Amennyiben a DKV problémája megoldódik, a holding likviditása a jövőben javulni fog.

 – Orosz Csaba –


Névjegy

Dr. Barcsa LajosAz önkormányzat gazdálkodásával, a pénzügyi folyamatok kontrolljával kapcsolatos feladatokat koordináló, az önkormányzat vagyongazdálkodási, városüzemeltetési és intézményfelújítási feladatait irányító alpolgármester.Iskolák: a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának elvégzése után a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát (2006)

Munkahelyek: ügyvédjelölt egy debreceni ügyvédi irodában (2006–2008); megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség (2008–2014)

Családi állapot: nős, felesége, Nóra ügyvéd. Egy 15 hónapos gyermekük van, Márk.









hirdetés