Az állattartóknak fájhat

Illlusztráció
Illlusztráció - © Fotó: HBN
Debrecen – A nagybirtokoktól inkább a kis és közepes méretű, munkaerő-igényes tevékenységet végző gazdaságokhoz „terelné át” a támogatásokat a kormány – röviden így összegezhető a hétfőn bejelentett módosítások lényege. Az állattartóknak a kormány kompenzációt és pluszforrásokat ígér, bízva abban, hogy az állatszám növekedni fog a kis- és közepes gazdaságokban.

– Érthetetlen, miért kerülünk hátrányos helyzetbe, már csak azért is, mert nem állami, hanem a „kisember” dolgozóink és a nyugdíjas tagjaink magántulajdonú földjén gazdálkodunk – mondta Erdélyi Zoltán, a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója a nagybirtokoktól támogatást elvonó új rendszer kapcsán. Hozzátette, meg kell majd ismerni a részleteket is, de egyelőre rendkívül károsnak tűnik számukra a módosítás. – Bár az éves árbevételünk kétmilliárdos nagyságrendű, az eredményesség igen kihegyezett: az állattenyésztés megtérülése határon van, a növénytermesztésben keletkező nyereséget rendkívül intenzív gazdálkodással, többek közt öntözéssel, kettős termesztéssel és szántóföldi zöldségek termesztésével, tehát sok ráfordítással, és hatalmas kockázat vállalásával érjük el – részletezte.

– Azzal egyetértünk, hogy akik több ezer ezer hektáros állami földterületekhez jutottak, amin néhány tíz emberrel szántóföldi növénytermesztést folytatnak, azok támogatását szükséges volt átgondolni; de nem kellene minket egy kalap alá venni velük! – fogalmazott. Álomnak nevezte, hogy a nagygazdaságokban várhatóan kieső állatlétszámot majd a kis- és közepes gazdaságokban pótolják. – A világban, Európában és nálunk is a rentábilis és versenyképes termeléshez optimális üzemméret szükséges. Ez egészen más működést igényel, nem lehet pótolni sok kicsivel. Ráadásul az állattenyésztés csak intenzív formában lehet kifizetődő, de ahhoz meg beruházás kell – vélekedett.

A Béke Mezőgazdasági Szövetkezetet jelentős állatállománya miatt érinti érzékenyen a változás: jelenleg 1800 fejőstehénről és szaporulatáról, 1200 kocáról és malacaikról gondoskodnak; a növénytermesztésben megjelenő profitot el is viszi az állattenyésztés.

– A kormányzat abból indult ki, hogy az állattenyésztési munkát eddig nem végezte senki, így a szektornak juttatott plusz források hatására majd új munkahelyek jönnek létre. De aki például eddig csak gabonatermesztéssel foglalkozott, az évi átlag nettó 30 napot dolgozott vele, miért akarna 365 napot fáradni az állatokkal, úgy, hogy előre nem láthatja, lesz-e jövedelme, haszna belőle? – fogalmazta meg kételyeit Bodnár Lajos elnök.

HBN

A teljes cikk a Naplóban olvasható.