Az állatkísérletekről röviden

Akt.:
Az állatkísérletekről röviden
© Fotó: myscienceacademy.org
Az állatkísérletek már az ókortól nélkülözhetetlennek bizonyultak az orvostudomány és az állatorvos-tudomány fejlődésében. Számos, gyakran halálos betegség felismerésében, kezelésében és megelőzésében játszottak és játszanak ma is fontos szerepet. Így állatkísérletek elvégzése nélkül elképzelhetetlen lett volna a tuberkulózis, a torokgyík, a járványos gyermekbénulás vagy a kanyaró elleni védőoltás, a cukorbetegek számára életmentő inzulin vagy a daganatos betegek kezelésére használt kemoterápia kifejlesztése. Dr. Deák Ádám írása.

1979. április 24., az első Kísérleti Állatok Világnapja óta, számottevő változások történtek a kísérleti állatokkal való mindennapi munkában. Sokat fejlődött több, az élő állat helyettesítésére alkalmazott módszer: mint a sejt- és szövettenyésztés, szervek 3D nyomtatása, számítógépes programok és mesterséges modellek. Jelentős állatszám csökkenést értek el a célzottan kialakított betegség modellek bevezetésével is. Számos betegség azonban, elsősorban az emberi test összetettsége miatt, nem tanulmányozható kizárólag sejteken. Ilyenek például az idegrendszeri és immunbetegségek, a vérképző szerveket és az érhálózatot érintő kóros elváltozások, de a képalkotó diagnosztikai módszerek tökéletesítése és az új műtéti eljárások fejlesztése sem oldható meg kizárólag szövettenyészeteken. Az állatgyógyászati készítményeket is, forgalomba hozatal előtt, kísérleti állatokon alkalmazzák először.

Az Európai Unió döntéshozói felismerték a tudományos kísérletek szükségszerűségét és az állatok nemzetközi szintű védelmének és jólétének fontosságát, ezért az Unió, az évek során, több kötelező érvényű irányelvet fogadott el. A legutóbbi 2010/63/EU irányelv hazánkban 40/2013. kormányrendelet formájában került bevezetésre. A fentiek mellett, Magyarországon az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény szabályoz minden állatkísérlettel kapcsolatos tevékenységet. Többek között az állatok tartását, tenyésztését, szállítását és a kísérleti engedélyek kiadását is.

Állatkísérletet kizárólag nyilvántartásba vett intézményben, tudományos célból és csak engedély birtokában lehet végezni. Szépítőszerekkel, dohány- és élvezeti cikkekkel, fegyverekkel, illetve lőszerekkel kapcsolatos állatkísérletekre engedély nem adható, valamint emberszabású főemlősök kísérletbe vonása is tilos. Az állatkísérlet végzésére szóló engedély iránti kérelmet először az adott intézmény, esetünkben a Debreceni Egyetem Munkahelyi Állatjóléti Bizottsága, előzetes jóváhagyás után elküldi a területileg illetékes kormányhivatalnak, amely továbbítja az Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanácsnak. A Tanács a kérelem értékelését követően egy ajánlást küld vissza a kormányhivatalnak, amely ez alapján meghozza támogató vagy elutasító határozatát.

A Debreceni Egyetemen közel két évtizede működő Munkahelyi Állatjóléti Bizottság a kísérleti engedélyek elbírálása mellett számos más, jogszabályban rögzített feladatot is ellát. Így az Egyetem területén végzett kísérletek állatjóléti felügyelete mellett, az állattartás körülményeit is ellenőrzi és állategészségügyi szaktanácsadást is végez, kijelölt állatorvos által. A Munkahelyi Állatjóléti Bizottság egyik legfontosabb kötelessége a kísérlet vezetésére és végzésére, valamint az állatok gondozására jogosult személyek oktatásának szervezése. Ez a képzés a Debreceni Egyetemen, az Unió irányelvei szerint, akkreditált tanfolyam keretében valósul meg. A Bizottság rangos hazai és nemzetközi konferenciákon képviseli a Debreceni Egyetemet.

Összegezve elmondható, hogy az egyre szigorodó nemzetközi és hazai jogszabályi környezetben, a folyamatosan fejlődő helyettesítő módszerek elterjedése mellett, napjainkban az állatkísérletek továbbra is meghatározó szerepet játszanak az orvostudomány fejlődésében.

– Dr. Deák Ádám –

Szerzőnk a Debreceni Egyetem Munkahelyi Állatjóléti Bizottságának titkára; a cikk a Debreceni Akadémiai Bizottság és a Napló együttműködésével született








hirdetés