“Az állam megoldás kell legyen a problémákra, és nem azok okozója”

Akt.:
Rácz Róbert
Rácz Róbert - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Minél alacsonyabb szinten dolgozik valaki, annál nagyobb mértékű béremelésre számíthat hamarosan. Interjú Rácz Róbert Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízottal.

Aki követte valamelyest a közigazgatási rendszer átalakítását, valószínűleg egyetért a kormánymegbízottal abban, hogy a négy éve elkezdett reform sokkal nagyobb léptékű, mint amit például a rendszerváltozáskor megéltünk. A lényegét úgy foglalta össze, hogy a korábban nem létező kormányablakokkal közelebb kerültek az állampolgárokhoz, a rendszer olcsóbb, az ügyintézés gyorsabb lett, a színvonala pedig akár meg is haladja az egyes nyugati országokban tapasztalhatót.

Úgy vélem, hogy a csökkentést nem a kormányhivataloknál tervezik kezdeni – Rácz Róbert

Kívülről nézve is sikeresnek látszik a központosítás, a Naplónál például igen ritkán fordulnak meg elégedetlen ügyfeleik. A beszélgetést mégis egy kritikai kérdéssel kezdtük.

Sok időt töltenek várakozással a nyugdíjukat intézők Debrecenben a Darabos utcai épületben, mert az ügyek jellege miatt itt csak ritkán jelent megoldást a kormány­ablak. A beszámolók szerint a munkatársak felkészültek, kedvesek, de a sor így is hosszú. Egy ügyfelük azt mondta, hogy délelőtt 10 óra körül érkezett a helyszínre és 26-an voltak előtte. Van-e szándék arra, hogy változtassanak ezen?

Rácz Róbert: A visszajelzések alapján én is úgy tudom, hogy az ügyintézés színvonalával kifejezetten elégedettek ügyfeleink, akik – nyugdíjügyekben különösen – igénylik a személyes kapcsolatfelvételt. Minden munkatársunk tisztában van azzal, hogy az ügyfél az első, aki saját ügyében elvárja kérdéseinek pontos megválaszolását. Nem értek egyet azzal, hogy a kormányablakok csak ritkán jelenthetnek alternatívát nyugdíjügyekben. A kérelmek és a hiánypótlások benyújtása egyaránt történhet a kormányablakokban is (15 új helyszín vidéken is!), ahol felkészült munkatársak végzik a feladatukat. Ha szükséges, telefonon kérnek felvilágosítást a szakterületen dolgozó munkatársaktól. Teszik ezt azért, hogy az ügyfélnek ne kelljen a Darabos utcára, vagy akár Debrecenbe utaznia. Továbbá arra is lehetősége van minden ügyfelünknek, hogy az úgynevezett „online „időpontfoglaló naptár” segítségével konkrét időpontot kérjen. Így várakoznia sem kell.

A közigazgatásban százezrest meghaladó dolgozói létszámcsökkentésre készül a kormány. Az Ön korábbi nyilatkozatai azt tartalmazták, hogy e téren igen kifeszítették a keretet. Szükség esetén lehet ezt tovább szűkíteni, ha a minőségből nem akar engedni?

Rácz Róbert: A jelenlegi létszámunk és az ellátandó feladataink képeznek egyensúlyt. Ráadásul az eljárási határidő 21 napról sok esetben, például a sommás eljárásokat illetően, 8 napra rövidült. Egyelőre nem tudom, milyen technológiával fogom felderíteni, hol vannak még tartalékok – ha erre lesz szükség. De azt hiszem, ha a kormányzati háttérintézmények átalakítása miatt újabb feladatokat kapunk, akkor az nem jön létszám nélkül. Megjegyzem, bár Magyarországon 1 millió ember kapja a fizetését az államtól, ez nem azonos az állami hivatalokban dolgozók számával. A kormányhivatalokban csak 35 ezer ember dolgozik, ami az említett létszám töredéke.

A kormányhivatalok és kormányablakok folyamatos változás közepette működnek, ami állandó átszervezést, átcsoportosítást igényel. Mit tesznek, hogy a kollégáik mégis az igények szerint motiváltak maradjanak? Mennyi az átlagfizetése a kormányablakok mögött ülőknek?

Rácz Róbert: Átgondolt, egymásra épülő szakaszai valósulnak meg a területi közigazgatás átalakításának. Első lépéseként 2011. január 1-jén 17 területi államigazgatási szerv és a megyei közigazgatási hivatalok integrációjával létrejöttek a kormányhivatalok, majd több alkalommal újabb változtatások következtek. 2016-ra a megye mind a 17 kormányablaka megnyitott. Ezekben már több mint ötszáz, rövidesen ezres nagyságrendű ügyben szolgáltatunk. A dolgozói létszám szervezeten belül állandónak tekinthető, ezzel kell gazdálkodni és mindig az ellátandó feladatnak megfelelően átszervezni. Különböző modern technikai eszközök állnak az ügyintézők rendelkezésére. Meg kell említeni a folyamatosan frissülő Tudástárat, amelyből hatályos jogszabályokat, eljárásokat segítő szakmai anyagokat tudnak lehívni. A képzés kimagasló eleme a szervezet életének, különösen a kormányablakoknál, ahol a több száz ügy ismerete emberpróbáló feladat. Ehhez képest 90 százalék feletti az ügyfelek elégedettsége. A sokrétű feladathoz a kormányablakban dolgozók pótlékot kapnak, így az átlagfizetésük 210-220 ezer forint körül van. Július 1-jétől azonban életbe lép a közszolgálati életpályamodell, amihez jelentős béremelés tartozik, mégpedig úgy, hogy minél alacsonyabb szinten dolgozik valaki, annál nagyobb mértékű emelésre számíthat.

Véleménye szerint sikerült-e már érzékelhetően csökkenteni az állami bürokráciát, vagy még mindig a folyamat elején állnak? Melyek a leginkább túlterhelt ügyfolyamok?

Rácz Róbert: Azt gondolom, hogy érezhetően csökkent a bürokrácia és lényegesen karcsúbb lett a szervezetrendszer is. Persze nem állítom, hogy a folyamat lezárult, mert van még bőven tennivaló. Ami a túlterhelt ügyfolyamokat illeti, az ördög itt is a részletekben rejlik. Elsősorban az egyes szakrendszerek és nyilvántartások átjárhatatlansága az, ami az esetek tisztázását lassítja, illetve sok apró tényezőt lehetne még említeni, melyek a rendszer dinamikája miatt folyamatosan újratermelődnek. Ilyen például egy nem teljesen naprakész, vagy kevésbé ésszerű információkat bekérő formanyomtatvány, melyek használatát nem ritkán jogszabály írja elő. Egy rendszer működése akkor tud közelíteni az elvárthoz, ha képes gyorsan és hatékonyan reflektálni a körülötte zajló folyamatokra. Márpedig a rendszer működését, annak előnyeit és hátrányait az ügyfelek és az ügyintézők is egyaránt a bőrükön érzik, hiszen az államigazgatás átszervezésével és a járások kialakításával az állam lába leért a földre.


ka

Több mint 1700 dolgozó és évente másfél millió ügyirat a megyei kormányhivatalokban | Fotó: Matey István


Úgy vélem, hogy a csökkentést nem a kormányhivataloknál tervezik kezdeni.

A bürokráciacsökkentésnek számos dimenziója van, a kormányhivatalok létrehozása csupán az alapkő letétele volt. Az építmény áll és működik, statikailag jól bírja a terhelést. Az ügyfelek számára azonban a gyors és olcsó közigazgatás, mint kézzelfogható eredmény a fontos. Számukra az eljárási határidők és a költségek lefaragása voltak olyan rendkívüli lépések, melyekről elismeréssel nyilatkoznak. Gyorsabban, olcsóbban és magas színvonalon kell az államigazgatási döntéseket meghozni, ez óriási kihívás az államigazgatás valamennyi szereplőjének. Az ügyfeleink jelzései tehát egyértelműen pozitívak, ami a bürokráciacsökkentés jelenlegi szakaszát illeti, legyen szó akár az okmányok ingyenességéről és azok előállításának számottevő gyorsulásáról, vagy az egyéni vállalkozókat segítő „webes ügysegéd” alkalmazásáról. Ugyanígy üdvözlik az úgynevezett sommás eljárásokat, ami azt jelenti, hogy kérelemre induló ügyekben, már amennyiben a tényállás tisztázott és nincs ellenérdekű ügyfél sem, nyolc napon belül érdemi döntést vehetnek kézhez.

Az elektronikusan terjesztett Magyar polgármester hírlevél egyik friss írása arról szól, hogy valamely titkos munkaanyag szerint 2020-ig Magyarországon szinte megszüntetnék az önkormányzatok mellett működő polgármesteri hivatalokat, és az ügyintézés teljes mértékben központivá válna. Mit tud erről? Van realitása?

Rácz Róbert: Nincs ilyen értesülésem, és a hírt nem is nagyon értem, mert a közigazgatásnak az önkormányzatokat érintő átalakítását majdnem lezárultnak tekintem. A hatósági ügyek 90 százalékát már ma is az állam menedzseli, egy nagyarányú átszervezésnek tehát alig van tárgya.

A polgárok Debrecenben leginkább az önkormányzathoz tartozó parkolási ügyekben szenvedik el a méltányosság hiányát, mert a teljesítmény mércéje minden jel szerint a pénzbeszedés. A kormányhivatalok ellenőrei a maguk területén inkább segítők vagy inkább büntetők (építésügy, munkaügy, kereskedelem, állattartás stb)? Mely ágazatokban a legjellemzőbb a visszaélés, és hol javult jelentősen a jogkövetés?

Rácz Róbert: Ahol lehetőség van rá, ott a kormányhivatal a fokozatosság elvét alkalmazza. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy első alkalommal, illetve kisebb súlyú jogsértések esetén nem a lehető legmagasabb összegű bírságot állapítjuk meg. A szolgáltató állam célja ugyanis nem a bírságolás, hanem az önkéntes jogkövetés. Aki felismeri ezt, nyitott kapukat dönget, mindenben segítjük. Jó példa erre a fogyasztóvédelem területén tapasztalt előrelépés. A vállalkozók keresik a hivatalt, előzetesen tájékozódnak az előírásokról, nem pedig az ellenőrt várják, lesz ami lesz alapon. Arra is számos példa akad, hogy a már feltárt jogsértő állapotot haladéktalanul helyrehozzák, még a bírság kiszabása előtt, sőt azt követően is együttműködőek. Aki viszont ezt a bizalmi, partnerségi viszonyt felrúgja, viseli annak következményeit.

Önt takarékos szemléletű vezetőként emlegetik. Milyen érzéssel figyeli, hogy a kormány milliárdokat költ önreklámra? Például arra, hogy a kormányhivatalokban gyors az ügyintézés!

Rácz Róbert: Ami a kormányablakokat bevezető kormányzati tájékoztató anyagokat illeti, én nem tekintem önreklámnak. A rendszer kialakítása 2015 második felében mondhatni finisbe ért, több száz új helyszínen nyíltak meg kormányablakok országszerte. A lakosság nagyobb hányadához most értek tehát el azok a szolgáltatások, illetve az a magas szintű ügyfélszolgálati infrastruktúra és kultúra, melyek ostromolják a közigazgatásról és a hivatalnokokról beégett évtizedes sztereotípiákat. Ehhez feltétlenül szükséges egy olyan szintű és mélységű információs kampány, amely a közelmúltban zajlott.

Mi a cél: nagy államot működtetni sok szolgáltatással sok pénzért, vagy kis államot kevés szolgáltatással olcsóbban?

Rácz Róbert: A cél nem az, hogy az állam minden területre benyomuljon és feltételeket diktáljon, az állam megoldás kell legyen a problémákra, és nem azok okozója, ez nagyon fontos. Ezért az állam mérete is ehhez, a társadalmi igényekhez igazodik. Azt nem vitatom, hogy egy nagyobb állam nagyobb költséget jelent, de egy versenyképes gazdaságban az állami szolgáltatásoknak is fel kell nőnie a feladatokhoz, ahhoz, hogy kiszolgálja és segítse polgárait és gazdasági szereplőit, ne pedig akadályozza. Úgy vélem éppen ezért a szolgáltatásokat sem kilóra adják-veszik, nem ebben kell mérni egy államapparátus hatékonyságát. Sokkal inkább a szolgáltatások színvonala és hatékonysága számít, ezen kell folyamatosan dolgozni és a minőséget fejleszteni. Ehhez pedig pénz kell, de leginkább a munkáját hivatásának tekintő, elkötelezett és professzionális szakembergárda.

Milyen indokkal került 2015-ben a környezetvédelmi szakhatóság is a kormányhivatal alá?

Rácz Róbert: A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály jogelődje számos eljárásban együttműködött a szintén hatósági feladatot ellátó más szervezetekkel. Az utóbbiak jelentős része már korábban beépült a kormányhivatal szervezetébe. A hatósági eljárásokban – az új integrált modell bevezetését követően – az egyes szakmai egységek közötti szakhatósági megkeresés megszűnt, helyette közös eljárásban hozzák meg a döntésüket, amely egységes döntésként jelenik meg. Fontos hangsúlyozni, hogy az integrált eljárási modellben a környezetvédelmi hatóságok által védett közérdek (az épített és természeti környezet állapotának megőrzése, és javítása, illetve a környezet fejlesztés) nem sérül. Az integrált eljárási modell mind a hatóságok, mind az ügyfelek számára érezhető módon egyszerűsíti és rövidíti a kormányhivatali eljárásokat.

– Szabó Katalin –

– Ratalics László –








hirdetés