Az alapító szellemisége ma is ott van a népi együttes társulatában

Az alapító szellemisége ma is ott van a népi együttes társulatában
© Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Hazánk egyik legnagyobb múlttal rendelkező néptánccsapata a Debreceni Népi Együttes.

Több ezer gyerek, 42 örökös tag, 50 táncospár házasságkötése – csak néhány számadat a Debreceni Népi Együttes 65 évéből. A társulatot dr. Béres András hívta életre, hivatalos megalakulását 1950. június 10-re datálják, ugyanis az együttes a Nagyerdei Szabadtéri Színpad avató ünnepségén lépett fel először Debreceni Népi együttes néven.

– Nem sokkal ezelőtt szűnt meg a Gyöngyösbokréta mozgalom, a városi fiatalok azonban igényelték, hogy közösségben táncoljanak. Az akkori ifjú etnográfus generáció elkezdte koreográfus szárnyait bontogatni, melynek köszönhetően egyre több népi táncos csapat jött létre az országban: Békéscsabán a Ballasi Táncegyüttes, Budapesten az Állami Népi Együttes, vagy épp dr. Béres András csoportja – avatott be Hercz Vilmos, a Debreceni Népi Együttes művészeti vezetője.

Hortobágy közelsége

Az alapító szellemisége ma is él a társulatban. – Az a munkamorál, ami Bandi bácsit 1993-ban bekövetkezett haláláig jellemezte, ma is meghatározó számunkra. Dr. Béres András számos gyűjtőmunkát végzett a Hortobágyon, melyekből leírások és könyvek született. Egykor szerves része volt a csapat éves programjának a gulyásverseny, a csikós bemutató és a Lovas Napok megrendezése. Az utóbbi időben ismét aktív résztvevői vagyunk ezeknek a rendezvényeknek, valamint Nagyivánnal (Hortobágy mellett található település) összefogva a helyi táncokat újra színpadra állítottuk – sorolta a művészeti vezető. Hozzátette: a Hortobágy közelsége mindig is kihatott a társulat gyűjtő és színpadi munkájára; ezt az örökséget tovább kell vinnünk.

Mint azt Hercz Vilmos elmondta, az elmúlt 65 évben számos olyan tehetséges koreográfus, vezető fordult meg a társulatnál, akik országszerte maguk is nagyon jó csoportokat alakítottak.

– Említhetném a Debreceni Hajdú Táncegyüttest, a Főnix Néptáncegyüttes, vagy épp a budapesti Bihari János Táncegyüttest, amelynek vezetője a tőlünk elszármazott Neuwirth Annamária – jegyezte meg.


Fotó: Molnár Péter Fotó: Molnár Péter ©

Az életre tanít

A 2005-ben a Népművészet Ifjú Mesterévé avatott táncos örül annak, hogy tovább tudta vinni alapítójuk sikereit, s a saját „szárnyai” alatt működő társulat tíz év alatt ötször nyerte el a Kiválóan Minősült Együttes címet. – Büszke vagyok arra is, hogy sikerült egy nagyon jó szakmai csapatot összekovácsolni, illetve, hogy 2014-ben a Fölszállott a Páva című televíziós műsorban eljutottunk az elődöntőig, ami azt jelzi, hogy az ország legjobb 15-20 együttese között vagyunk. A tévés szereplés nem csak a csapatnak, de a műfajnak is népszerűséget hozott – fűzte hozzá. A koreográfus szerint a néptánc az ötvenes években élte virágkorát, s bár a rendszerváltást után jó tíz évig nehéz időszak következett a néptáncegyüttesek számára, ezt követően a szülők ismét felismerték számos előnyét.

– Ha a gyerekből nem lesz profi táncos, akkor is nagyon sok készséget elsajátíthat. Kamaszként kevésbé lesz gátlásos, például egy fiú oda mer menni egy lányhoz, s fel meri kérni táncolni. Fontos, hogy a gyerekek közösségben vannak, s tudjuk, hogy egy csoportnak mindig hatása van az egyénre: formálja, alakítja őket. Alkalmazkodniuk kell egymáshoz, melynek a későbbi életben és a munkában hasznát veszik majd. Megtanulják, hogy csoportban sokkal hatékonyabban lehet dolgozni. Nem beszélve arról, hogy kiszakítva őket a virtuális világból, élő közösségben tölthetik a napjaikat – véli.

Befogadószínházban a jövő

A 65 éves együttes múltja és jelene mellett a jövőre is nagy hangsúlyt fektet. – A Kárpát-medence néptánckincse kimeríthetetlen, ennek mi most egy szűkebb szegmensével szeretnénk foglalkozni. Rövid távú célunk egy gyűjtőmunka során felfedezni a sárréti, bihari térség fehér foltjait, majd ezeket a táncokat színpadra állítani. Távlati tervünk egy, a budapesti Kortárs Művészetek Házához (Trafó) hasonló kulturális központ létrehozása, mely mindenféle táncos műfaj számára nyitott lenne. A cívisvárosban számtalan nagyon magas színvonalon működő táncegyüttes található, tehát szükségét érezzük Magyarország második legnagyobb városában is egy ilyen befogadószínháznak – jegyezte meg Hercz Vilmos.

– Pálfi-Tóth Zoé –








hirdetés