Az ATOMKI kapcsolódik a CERN rendszeréhez

Átadták az ATOMKI-ban azt a számítógépes központot, melynek segítségével - egy rendkívül bonyolult informatikai hálózat részeként - az intézmény kapcsolódik a svájci CERN részecskegyorsítóhoz.

Rendkívüli kapacitású számítógépes központtal csatlakozott a MTA Atommagkutató Intézete a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) informatikai rendszeréhez, a korábbinál szorosabban bekapcsolódva ezzel a svájci laboratóriumban keletkező rendkívüli mennyiségű adat feldolgozásába, kiértékelésébe. Az LHC T3 Grid Központot hivatalosan november 22-én, a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében adták át.

A beruházás műszaki része, egy korszerű és biztonságos gépterem a szükséges informatikai eszközökkel már 2012 elejére elkészült; ezután a programtelepítés, tesztelés, hibajavítás következett, majd lényegében augusztus óta dolgozhatnak a kutatók az új gépekkel, jelenleg pedig – utolsó mozzanatként – a hivatalos státusz igazolását várják.

Folyamatos teszt

– A CERN Nagy Hadronütköztetőjének detektoraiban másodpercenként 300 megabyte-nyi adat keletkezik, ezeket szűrik, de így is másodpercenként 300 MB, napi 27, illetve a szimulációkkal együtt összesen 37 terabyte-nyi adatot kell feldolgozni – érzékeltette Feró Orsolya informatikus.

Mivel erre a hatalmas munkára önmagában semmilyen szuperszámítógép nem képes, létrehozták a világ legnagyobb informatikai rendszerét, az LHC Grid-et, melyben egymással kapcsolatban álló központokban történik az adatok tárolás és elemzése. Ennek egyik szintjén (T3) kapcsolódik a debreceni intézmény a munkába.

Feró Orsolya hangsúlyozta: mint ahogyan a CERN létrejöttével együtt fejlesztették ki a grid-et, úgy a debreceni intézmény számára sem voltak bevált módszerek, „kitaposott utak” az új központ beüzemelésekor, lényegében még most is folyik a rendszerbe történő beintegrálás.

Az ATOMKI fizikusai eddig is dolgoztak a LHC projektben, az új beruházás révén jóval több feladatot tudnak elvégezni, illetve, mint ahogy a rendezvényen elhangzott, a rendszerhez történő csatlakozás egyfajta „belépési szint” is a tudományos élet magasabb területeire.

A központ létrehozása a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 70 millió forintos kutatási infrastruktúra fejlesztési támogatása révén valósult meg. A működtetés további támogatására állami segítséget is igénybe szeretnének venni az intézmény vezetői.

HBN-SzT | Fotó: Matey István

A Grid felépítése

A hierarchikus felépítésű rendszer nulladik (T0) szintje a CERN-ben van, ez fogadja és szűri, majd osztja szét a közvetlenül a részecskegyorsító detektoraiból érkező adatokat. A következő (T1) szint 11 központot jelent szerte a világban, melyekben egymással együttműködve történik az adatok elemzése és továbbosztása; a magyar kutatók az olaszországi T1 központhoz kapcsolódnak. A T2 szinteken további elemzés, illetve a kutatásokhoz elengedhetetlen szimulációk történnek. A 150 T2-es központ egyike Budapesten van. A T3-as szint 300 pontjának valamelyikén kapcsolódhatnak a kutatók a rendszerhez (ezek egyike van Debrecenben). Esetenként ezen központokhoz különálló számítógépek csatlakozhatnak, ez a Grid T4-es szintje.

Más feladatokra is

A debreceni grid központ elsődleges feladata a debreceni CMS (Compact

Muon Solenoid) munkacsoport támogatása azzal, hogy hozzáférést ad az LHC CMS-detektorának kísérleti adataihoz, valamint számítási és tárolókapacitást biztosít az adatok kiértékeléséhez, elemzéséhez. Emellett azonban rendelkezik további feladatokhoz szükséges tárolókapacitásokkal is; a tervekben szerepel a bővítés lehetősége.

A debreceni LHC T3 Grid Központ jellemzői