Az akác védelmében

Az akác védelmében
Az akác védelmében - © Fotó: unideb.hu
Debrecen – A Debreceni Egyetem dékánja is aláírta az akác fafaj és az akácméz hungarikummá nyilvánításáról szóló szándéknyilatkozatot.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja, Komlósi István a már korábban megalakult Akác Koalíció tagjaként február 7-én aláírta az akác fafaj, illetve az akácméz hungarikummá nyilvánításáról szóló szándéknyilatkozatot a Szent István Egyetemen, Gödöllőn. A kezdeményezés célja az akác és a hozzá kapcsolódó tevékenységek, különösen a méhészet védelme.

A fahiánnyal küszködő országokban – így hazánkban is – a faanyagszükséglet mind nagyobb hányadának hazai forrásokból történő kielégítését kínálja a gyorsan növő fafajok, így az akác termesztési lehetőségeinek mind hatékonyabb kihasználása. Ennek az Észak-Amerikából származó, közel 300 évvel ezelőtt Magyarországra került fafajnak példátlan mértékű hazai elterjedését elsősorban az alföld fásításban, a futóhomok megkötésében betöltött szerepével magyarázhatjuk. Tömeges termesztésbe vonásának köszönhetően napjainkban az ország erdőterületének több mint 23 százalékát foglalja el, s teljes mértékben meghonosodott fafajnak tekinthető.

Az akác előnyös termesztési tulajdonságai (gyors növekedés, a kedvezőtlen termőhelyi tényezőkkel szembeni viszonylagos plasztikusság, kiváló sarjadzó képesség, fájának sokoldalú hasznosíthatósága) széles körben ismertek, ugyanakkor ezek a tulajdonságok a klímaváltozás várható kedvezőtlen hatásainak mérséklésében fokozott jelentőséggel bírnak a jövőt illetően is. Az elmúlt évtizedek során az erdészeti kutatás egzakt módon meghatározta az akác termőhelyi igényét. A vonatkozó vizsgálatok megerősítették azt a korábbi gyakorlati tapasztalatot, hogy e fafaj a termőhelyek széles skáláján termeszthető eredményesen. Kiemelkedő termőhely-hasznosításán túlmenően, az évi abszolút száraz faanyag-produkciója igen magas, azonos termőhelyet feltételezve csak a nemes nyárak múlják felül.

Az akác fája, nagy fűtőértéke folytán kiváló tűzifa, így a lakosság tűzifa ellátásában kiemelkedő szerepe van. Az akác egy új hasznosítási területe az úgynevezett energetikai fás szárú ültetvényekben való alkalmazása. Ki kell továbbá hangsúlyoznunk, hogy e fafaj a legnagyobb hordást nyújtó méhlegelőnk is egyúttal. Jelentőségét növeli az a tény is, hogy az áttetsző, nem kristályosodó akácméz jóval magasabb áron értékesíthető, mint a vegyes virágméz – mondta el Rédei Károly, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának egyetemi tanára.

A magyar akáctermesztés eredményeit egyre fokozódó nemzetközi érdeklődés is kíséri. Európában többek között Románia, Bulgária, Törökország, Franciaország és Olaszország, Ázsiában Kína és Dél-Korea (ahol egy akác termesztés-fejlesztési program keretében Rédei Károly is több éve dolgozik szerk.), Dél-Amerikában pedig Chile és Argentína sorolható a fafajt leginkább felkaroló országok közé.

– Debreceni Egyetem –








hirdetés