Az 1945-ös kitörésre emlékeztek szélsőjobboldali szervezetek a Budai Várban, ellentütntetők is voltak

Budapest, 2016. február 13. Résztvevők a Becsület napja elnevezésű rendezvényen, ahol azokra a katonákra és civilekre emlékeztek szélsőjobboldali szervezetek 2016. február 13-án a Kapisztrán téren, akik Budapest 1945-ös ostroma során február 11-én megkíséreltek kitörni a szovjet csapatok által körülzárt várból
Budapest, 2016. február 13. Résztvevők a Becsület napja elnevezésű rendezvényen, ahol azokra a katonákra és civilekre emlékeztek szélsőjobboldali szervezetek 2016. február 13-án a Kapisztrán téren, akik Budapest 1945-ös ostroma során február 11-én megkíséreltek kitörni a szovjet csapatok által körülzárt várból - © MTI Fotó: Kovács Tamás
Budapest – A Becsület napja elnevezéssel, azokra a katonákra és civilekre emlékeztek szélsőjobboldali szervezetek szombaton a Budai Várban, akik Budapest 1945-ös ostroma során február 11-én megkíséreltek kitörni a szovjet csapatok által körülzárt várból.

A megemlékezést a Magyar Nemzeti Arcvonal, a Pax Hungarica Mozgalom és a Hungária Skins szervezte.

A felszólalók, Retkes Tamás író, történész, a Magyar Nemzeti Arcvonal és a Pax Hungarica Mozgalom, valamint a szlovák Slovenská Pospolitos» (Szlovák Testvériség) képviselői a kitörésben részt vett német és magyar katonák hősiességét éltették.

A rendezvény több száz résztvevőjének többsége valamilyen második világháborús magyar vagy német, illetve ezekre emlékeztető egyenruhát öltött, illetve korabeli katonadalok szóltak a hangszórókból.

A kifeszített transzparensek között a Fehér Magyar Egység molinóján a “Szabad nemzeti és szociális Magyarországot” felirat szerepelt, illetve az egy másik transzparensen a “Blood C18 Honour Hungary” felirat szerepelt. Többen a Magyar Nemzeti Arcvonal lobogóit, illetve nyilaskeresztes zászlókra emlékeztető lobogókat emeltek a magasba.

A rendezvény a magyar, illetve a német himnusszal vette kezdetét, utóbbit az 1945 előtt érvényes szöveggel szólaltatták meg. A demonstráció végén a résztvevő szervezetek megkoszorúzták a kitörésben elhunytak, erre az alkalomra felállított ideiglenes emlékművét, egy keresztre helyezett rohamsisakot.

A megemlékezést antifasiszta ellentüntetők egy mintegy 100 fős csoportjának ellendemonstrációja kísérte. Ők dobolással, dudálással, a többi között a “nácik haza és a “mocskos nácik” rigmus skandálásával zavarták a beszédeket.

A két felet vaskordon és rendőrsorfal is elválasztotta.

A demonstráció befejezését követően “emléktúrára” indultak a résztvevők. Az emléktúra két részből áll. Egy rövidebb 12 kilométeres emlékmenetből, amely során 5 katonasírt, egykori légvédelmi állásokat, berobbantott bunker bejáratokat érintenek.

Ugyanakkor a nagy, közel 50 kilométeres emléktúra a Mány határában álló Kitörés emlékműnél ér véget, ahol a túlélők 1945-ben elérték a német vonalakat.

1945 február 11-én, mintegy 19 ezer többségében német katona, valamint magyar katonák, nyilasok, csendőrok, illetve civilek kíséreltek meg kitörni a szovjet csapatopk által körülzárt budai Várból, a német arcvonalak felé. Kevesebben, mint 800-an érték el a céljukat, a többiek többsége a szovjet fegyverek áldozatává vált.

– MTI –



Sporthírek






hirdetés