Augusztus volt a vízválasztó

Illusztráció
Illusztráció - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Az átlagosnál melegebb és szárazabb tenyészévet zártunk megyénkben is.

Hozzávetőleg 1,5-2°C-kal alakult a 30 éves klímaátlag felett a 2015-ös év középhőmérséklete Kelet-Magyarországon. A szokásosnál melegebb időjárás mellett csapadékból is kevesebb hullott, az elvárhatónak csupán mintegy 75-85 százaléka.

Vízdeficit

A 2015-ös évjárat sok gazdálkodó számára a hosszan tartó és egyre súlyosabb szárazság, valamint a nyár során gyakran előforduló rekkenő hőségnapok sorozata miatt maradhatott emlékezetes. Tény, hogy a tenyészidőszak eleve számottevő, 40-70 milliméteres vízdeficittel indult, s a későbbiek során a növekvő párolgást egyre kevésbé ellensúlyozta a megszokottól rendre elmaradó csapadékösszeg. Az esztendőben átlagosan csak 3-5 olyan hónap fordult elő, amikor a sokéves középértéket legalább elérte, vagy meghaladta a csapadékösszeg. Az átlagnál szárazabb hónapok viszont szerencsétlen módon épp a tenyészidő első felére, illetve a nyári időszakra estek. Februártól júliusig egyetlen hónapban sem hullott annyi csapadék, mint amennyi a statisztikák alapján várható lett volna, különösen az április-július időszakban alakult ki súlyos deficit.

A kalászos bírta

Az öntözetlen kultúrák közül egyedül a kalászos gabonák viselték kielégítően a rendkívül kedvezőtlen évi csapadékeloszlást. A tenyészidőszak utolsó heteire talajaink vízhiánya sok helyütt elérte a 120-150 millimétert, augusztus végétől azonban vége szakadt az átlagnál szárazabb időszaknak, s kezdetét vette a talajok lassú feltöltődése. Különösen október hónap tekintélyes, néhol a 100 millimétert közelítő csapadékösszege járult hozzá érdemben a vízdeficit mérsékléséhez, az év legvégére összességében már csak szűk kéthavi csapadéknak megfelelő vízmennyiség hiányzott talajaink felső egy méteres rétegéből. Örvendetes, hogy a feltöltődési folyamat jórészt fokozatosan, kis-közepes csapadékmennyiségek révén ment végbe számottevő belvízkockázat nélkül, egyedül az új esztendőben érkező újabb csapadékhullám idézett elő átmeneti belvízveszélyt. Az elmúlt évi aszály káros hatásait csak fokozta a megszokottnál magasabb hőmérséklet. Csupán 3 olyan hónapunk volt, melyek középhőmérséklete megfelelt a klimatikus átlagnak, a fennmaradó időszakban 1-4 fokkal is melegebbet mérhettünk annál. Az átlagosnál magasabb hőmérsékletek talán egyetlen jótékony következménye volt a mérsékelt téli lehűlés. Kifejezetten zord időszakot csak az év legelején jegyezhettünk fel. Márciusban-áprilisban azonban többfelé szenvedtek károkat a gyümölcsösök a jelentősebb kései fagyoktól.

– DE ATK Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ –








hirdetés