Átadnák a tudásukat, de kinek

Akt.:
A GA-BO 2000. Kft.-nél 14 éve foglalkoznak szakoktatással
A GA-BO 2000. Kft.-nél 14 éve foglalkoznak szakoktatással - © Fotó: ÉKN
Debrecen – “Ez már egy másik generáció, akik nem feltétlenül akarnak a munka hőse lenni.”


„Azt találta ki odafent egy okostojás, hogy csak az oktathat szakmunkástanulót, akinek mestervizsgája van. Tehát előbb adjak mestervizsgát (400 ezer forintért) a szerelőm kezébe, hogy utána tarthassak inast, aki miután kitanulta a szakma minden fortélyát, esetleg veszi a kalapját” – fordította le a hétköznapok gyakorlatára a jogszabályi előírást Orbán András gépjármű márkakereskedő.

Napi 30 ezer forint

A több autómárkát is forgalmazó OMP Autóház tulajdonosa szerint az a legnagyob baj, hogy a fiatalok számára snassz szakmát tanulni. Ezért aztán nincs autószerelő, autófényező vagy karosszérialakatos, akiknek az idősebb kollégák átadhatnák a tudásukat. – Ha elküldök egy szerelőt továbbképzésre (márpedig ebben a szakmában haladni kell a korral), az naponta 30 ezer forintomba kerül. A cégek rengeteg pénzt áldoznak arra, hogy évek alatt kialakítsák a felkészült szakembergárdájukat, de nem mindig sikerül meg is tartani a kiképzett munkatársakat. Egy kitűnő szakmunkás már ma is többet keres, mint egy pályakezdő jogász, a hiánypszichózis pedig csak tovább erősíti ezt a folyamatot – vázolta a jelen helyzetet Orbán András.

Viselkedni (is) tanulnak

A GA-BO 2000 Kft. debreceni üzemében a 80 alkalmazott mellett 54 szakmunkástanuló is lehetőséget kap arra, hogy az elméleti tudás mellett a gyakorlatban is szedjen magára valamit. Talán szokatlan (kezdte Erdei Bertalan ügyvezető), de mi először a viselkedés alapjaira tanítjuk meg a fiatalokat, és csak utána jöhet a „szakmázás”. A vállalkozó szomorúan tapasztalja, hogy egyesek tízezer forintot ráígérve édesgetik magukhoz a konkurencia szakembereit. „Az átcsábított dolgozó arra persze nem gondol, hogy azt a tízezer forintot többszörösen ledolgoztatja majd vele az új munkáltatója” – mondta Erdei Bertalan, akinek azzal is baja van, hogy miközben a duális képzés előnyeiről regél a fél ország, a szakképzésben másfél évtizede jelenlévő cégvezetőként egyáltalán nem érzi az állam gondoskodását. – Oktatási célra megnyertünk egy gépesítési tendert, kifizettük a teljes összeget előre, azonban 7,6 millió forintunkkal az állam mind a mai napig tartozik. Arról nem beszélve, hogy a korábbi tíz százalék önerő harminc százalékra nőtt. Ez lenne az a nagy segítség?! – tette hozzá.

Szegény ember, vízzel…

Bódi László, a hajdúnánási Tedej Zrt. vezérigazgatója magát a mezőgazdasági szakképzést hiányolja a rendszerből. Ő úgy emlékszik, hogy a gépészkézés „múlt ki” utoljára, de állattenyésztőt vagy növénytermesztőt már a rendszerváltozást megelőzően is nehéz volt találni. „Nálunk lenne igény állattenyésztőre, növénytermesztőre, tárt karokkal várjuk a kertészeket, meg a traktorosokat, de nem igazán jönnek. Pedig még meg is tudnánk őket fizetni. Teljesen abszurd, hogy mezőgazdasági szakképzés híján a felkészült szervizmérnököket kell megkérnünk arra, hogy gyorstalpalón adják át a tudásuk egy részét a tratorosainknak, a szakmunkásainkat pedig arra, hogy házon belül okítsák a betanított munkásokat. Erre mondják azt, hogy szegény ember vízzel főz; csakhogy ennek nagyon nem így kellene történni” – engedett betekintést a színfalak mögé a vezérigazgató.

– Petneházi Attila –

Megelőzték a korukat

Az FAG Magyarország Ipari Kft.-nél már 2008 óta alkalmazzák azt a képzési szisztémát, amit duális szakképzésnek hívnak. Az 1400 embert foglalkoztató vállalat két szakképző intézménnyel kötött szerződést, melynek értelmében évente negyven fiatalt avatnak be három különböző szakma rejtelmeibe. A fiatalok már a felvételük során átesnek egy elsődleges szűrőn, ezzel is segítve, hogy jól felkészült, a vállalatukhoz lojális szakemberré váljanak. A vállalat HR-vezetője úgy fogalmazott, hogy „ez már egy új generáció, akik nem biztos, hogy a munka hősei akarnak lenni, de megfelelő motivációval lehet nekik az indulásban segíteni”.








hirdetés