Ásó, kapa, nagyharang és szűk kétmillió forint

A megyében kétezer-ötszázan mondták ki a boldogító igent tavaly
A megyében kétezer-ötszázan mondták ki a boldogító igent tavaly - © Illusztráció: Magánarchívum
Hajdú-Bihar – Nagy segítség a szervező, de nem mellőzhetetlen.

A boldogító igenig hosszú út vezet, ha az ember fia/lánya úgy dönt, hogy nemcsak a tanúkkal, valamint az anyakönyvvezetővel megejtett pezsgős koccintással őrzi meg örök emlékezetében a pillanatot, hanem más szeretteivel is szeretné megünnepelni az egybekelés örömét. A megyében az elmúlt esztendőben 2500-an írták be új nevüket a nagy könyvbe, és az idei év első negyedében 332-en hívhatják kedvesüket immár férjnek/feleségnek. Utóbbi szám 2015 első négy hónapjában alacsonyabb volt, 268 frigyet rögzített a Központi Statisztikai Hivatal.

Az első legnagyobb döntéskor vélhetően még nem is sejtik a párok, hogy mennyi áll még előttük a menyegzőig a gyűrűk mintájától, a csokrok, kitűzők, szülőköszöntő és templomdíszítő virágokon, a meghívók színén, szövegén, a helyszínen, illetve annak dekorációján, a zenész kontra lemezlovas, valamint a ceremóniamester vs. vőfély kérdésen, a fotós, videós kilétén, a torta küllemén, illetve belbecsén át. És hol van még a nyakkendő, mandzsettagomb, menyasszonyi ruha, cipő, fülbevaló árnyalatharmóniája. Sokan az idegi terhelést felmérve esküvőszervezőre hagyják ezek nagy részét.

Külföldről is hívják

Az utánajárást és a kapcsolatok hiányából, a szervezési tapasztalatlanságból fakadó stresszt spórolják meg az ünnepeltek, ha olyasvalakire bízzák a rendezvény előkészítését, akinek ez a hivatása

– érvel Török Évi. A hajdúnánási esküvőszervező elmondta: előfordulhat, hogy a legkörültekintőbb jegyesek sem gondolnak mindenre és kellemetlen, ha a nagy napon derül fény például arra, hogy a vegetáriánus vendégeknek csak pogácsával és pörkölthöz járó savanyúsággal kell beérni. A szervezőnél egyazon helyszínen kapnak meg rengeteg információt. – Egyre gyakoribb, hogy külföldön élő fiatalok kérik a segítségem a hazai esküvőjük megvalósításában – tette hozzá. Kérdésünkre a bérét sem kendőzte el: „Fix összeget, ötvenezer forintot kérek a kisebb helységeken, amit jövőre hetvenre emelek. Nagyobb városokban, megyeszékhelyeken – a tennivalóktól függően – nyolcvan-százötvenezer forintot várok. Nemcsak az útiköltségeim okán, hanem azért is, mert sokkal többet kell telefonálnom, tárgyalnom, mint a lakóhelyemen, ahol már fél szavakból értjük egymást a szolgáltatókkal – fogalmazott.

Első kézből tudott beszámolni a menyasszonyiruha-árakról is. Mint mondta, a sláger költemények kölcsönzése a tizenhétezer lakosú városban 110 és 130 ezer forint közé tehető kiegészítőkkel együtt, míg ugyanezt Debrecenben 150-180 ezer forintért öltheti magára az ara, s a legtöbb megyeszékhelybeli szalonban külön árcímkét talál a fátylon, bolerón, szaténövön. A szakmában kilenc eltöltött évből egy ghánai–magyar lakodalmat emelt ki. A vendégsereg hajnalban ghánai néptáncot tanult.

Szét kell nézni a „piacon”

A különleges élmények sorában a cívisvárosban sürgölődő Bojtor Gábor is külföldi szokásokkal tarkított menyegzőt említ. Volt szerencséje megélni egyet, amelyben norvég volt az egyik fél, az ideérkező rokonoknak pedig egyhetes kirándulást, programsort állított össze. Az ilyen sokrétű feladathoz szükséges a rendezvényszervező, ám meglátása szerint egy esküvőhöz nem feltétlenül. Ha mégis úgy dönt a pár, jól meg kell választani a segítőt.

– Egyesek jutalékot kérnek a házasulandóktól, mások a szolgáltatóktól, utóbbi azért veszélyes, mert így a vele kapcsolatban lévőket fogja főleg kínálni. Én mindig hangsúlyozom, hogy szívből tudom ajánlani az általam ismerteket, de a pár nézzen szét a piacon, mielőtt leteszi voksát valaki mellett – fogalmazott. Mint mondta, nem kér külön összeget a szervezésért, ha valaki az ő rendezvényházát választja helyszínül és megtiszteli a feladattal, hiszen innentől kezdve közös a cél. Egy remek hangulatú, lakodalom, amiből elégedetten térnek haza a főszereplők és a meghívottjaik. Eszménye, hogy inkább kevesebb meghívott legyen, de minőségi ételt, italt fogyasszanak, megismételhetetlen élményt szerezzenek.

HBN–HABE


Ahogy a nagykönyvben

A polgári szertartás díja településenként változó. Debrecenben a házasságot az anyakönyvvezető szemszögéből illetékmentesen lehet megkötni, a hivatali helyiségen kívüli közreműködésért azonban az önkormányzat többletszolgáltatási költséget számol fel, a Kálvin téri házasságkötő teremben 7 ezer, az Iparkamara utcain 20 ezer, egyéb külső helyszínen 50 ezer forint plusz áfát. A 18 ezer lakosú Balmazújvárosban ingyenes a polgári esküvő, ám az anyakönyvet 50 ezer forintért viszik ki a hivatalból.

A 4500 fős Földesen szintén nem terheli költség a házasságkötő terembe érkező házasulandókat, azon kívül pedig 15 ezer forintért mondhatják ki hivatalos keretek között az igent.









hirdetés