Aranykéz/Fenyő – Csütörtökön lesz elsőfokú ítélet Portik, Rohác és társai ügyében

Budapest – Csütörtökre tűzte ki az elsőfokú ítélet kihirdetését a Fővárosi Törvényszék a Jozef Rohác, Portik Tamás és két társa ellen a két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság miatt indult összevont büntetőperben.

A vád szerint 1996 decemberében az alvilágban Cinóberként ismertté vált D. Ferencet ölte meg a szlovák Jozef Rohác, a cselekmény felbujtója pedig az olajügyletek miatt akkoriban ismerté vált Energol Rt. két korábbi igazgatója, Portik Tamás és Ferencsik Attila volt.

A vád tartalmazza azt is, hogy Jozef Rohác 1998. február 11-én kora este Budán, egy forgalmas kereszteződésben közvetlen közelről géppisztollyal lelőtte Fenyő János médiavállalkozót, a VICO-vállalatcsoport vezetőjét. Ebben az ügyben senkit nem vádolnak felbujtással, egy szlovák férfi viszont a vádlottak padjára került, mert az ügyészség szerint ő vezette az autót, amelyik Jozef Rohácot a tetthelyre vitte.

A harmadik vádpont szerint 1998. július 2-án Jozef Rohác egy autóba rejtett pokolgép működésbe hozásával megölte Boros Józsefet és másik három járókelőt. A cselekményre az ügyészség szerint Portik Tamás adott utasítást, mert Boros József terhelő vallomást tett rá az akkoriban elszaporodott alvilági leszámolásokkal és az 1990-es évek elejétől zajló olajügyekkel kapcsolatban a rendőrségen.

Portik Tamást 2012 nyarán vette őrizetbe a rendőrség. A Fenyő-ügyben 2013-ban, az Aranykéz utcai robbantás ügyében 2014-ben, a Cinóber-gyilkosság ügyében pedig 2015-ben emelt vádat az ügyészség.

Egy másik eljárásban Portik Tamás mint felbujtó ellen Prisztás József 1996 novemberi megölése miatt is vádat emeltek, és tavaly ősszel első fokon, nem jogerősen tíz év szabadságvesztésre ítélték.

Az ügyészség a jelenlegi ügyben Jozef Rohác ellen mindhárom vádpont tetteseként, Portik Tamás ellen két vádpont felbujtójaként emelt vádat előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés és más bűncselekmények miatt.

A perbeli bizonyítás során nagy jelentőséget kaptak a bűncselekmények óta eltelt idő alatt korszerűbbé vált nyomrögzítési eszközök, így például az elkövetők DNS-ének azonosítása, valamint azoknak a bűnbánó maffiózóknak a terhelő vallomásai, akik a vádbeli cselekmények elkövetésekor még belülről ismerték a vádlottakat, ám később kikerültek onnan vagy egyenesen érdekellentétbe keveredtek velük. Ilyen például Zs. I., aki az Aranykéz utcai robbantás ügyében gyanúsított is volt, ám – mint az ügyész perbeszédében mondta – bizonyítottság hiányában megszüntették ellene a nyomozást, hogy tanúként aztán terhelő vallomást tegyen több vádlottra. Zs. I.-t másfél évtizeddel ezelőtt fejbe lőtték, de túlélte a támadást.

Terhelő vallomást tett a perben mások mellett Lakatos András, vagyis az alvilág pénztárosaként emlegetett “Kisbandi”, Vizoviczki László, aki ellen két büntetőper folyik – adócsalás és magas rangú rendőrtisztek megvesztegetése miatt – és Portik Tamás egykori titkárnője is.

Az ügyész néhány napja perbeszédében életfogytiglant indítványozott Jozef Rohácnak és Portik Tamásnak. (Tényleges életfogytiglan kiszabására a vádbeli cselekmények idején hatályos szabályozás miatt nincs lehetőség.) A védelem mind a négy vádlott felmentését kérte. A vádlottak, akik mindvégig tagadták bűnösségüket, az utolsó szó jogán is felmentésüket kérték.

Az ügyész vádbeszédében súlyos kritikával illette a másfél évtizeddel ezelőtti nyomozásokat, például az Aranykéz utcai robbantás ügyében. Szóvá tette, hogy éppen azok a biztonságikamera-felvételek tűntek el a rendőrségről, amelyeken szemből látható az elkövető. Az ügyész hangsúlyozta azt is, hogy most nem volt semmiféle vádemelési kényszer. Ezt az is bizonyítja, hogy több nyomozást megszüntettek, például Portik Tamás esetében is. Már azt is óriási eredménynek tartja, hogy a vádbeli, csaknem két évtizeddel ezelőtti cselekmények ügyében elsőfokú ítélet születhet – mondta.

A védelem kifogásai és a vádlotti védekezések is főként arra vonatkoztak, hogy a vád tanúi szavahihetetlenek, érdekükben állt terhelő vallomásokat tenni, és képtelen, életszerűtlen, amit mondtak például arról, hogy a vádlottak tervezett vagy akár már végre is hajtott súlyos bűncselekményeikről beszélgettek volna széles körben.

A vádlottak szóvá tették, hogy a nyomozóhatóság “válogatott” a gyanúsítottak között, és aki terhelő vallomásokat tett, annak lehetősége volt elkerülni a felelősségre vonást. Olyan vádlott is akadt, aki az ügyésszel ellentétben elismerően szólt az 1990-es évek végén folyó nyomozásról – amely egyébként eredménytelen maradt -, miközben azt is elmondta, hogy egyik akkori társa, a kecskeméti maffiaperben később elítélt és ebben az ügyben terhelő vallomást adó R. L. akkoriban a “rendőrbarátaitól” szerzett nyomozati iratokat.

A Fenyő-gyilkosság helyszínén talált sapkáról, amelyben évekkel később sikerült rögzíteni Jozef Rohác DNS-ét, a vádlott és védője is azt bizonygatta a perben, hogy a szakértők által megállapított nagy valószínűség nem jelent kétséget kizáró bizonyosságot, továbbá a vádlott DNS-e utólag is rákerülhetett a sapkára, éppen azért, hogy így rá tereljék a gyanút.

Az összevont büntetőperben a bíróság mintegy félszáz tárgyalást tartott, körülbelül száz tanút hallgatott meg, részt vett az eljárásban genetikai, vegyész-, fizikus, tűzszerész, biomechanikai, orvos- és írásszakértő. Az ügy iratai több tízezer oldalt tesznek ki.

– MTI –








hirdetés