Aranyhoz méltó ajándék

Arany János születésének 200. évfordulójára
Arany János születésének 200. évfordulójára - © Fotó: Matey István
Debrecen – A Vecsei H. Miklós által jegyzett darabot ifj. Vidnyánszky Attila álmodta színpadra.

Legutóbb – emlékeim szerint – 12 éve a Csutka István rendezésében bemutatott József és a színes szélesvásznú álomkabát című musical végén tapsolt állva a debreceni közönség színházi előadásnak. Nemrég ugyanezt a fent említett két szemtelenül fiatal, ráadásul fölöttébb tehetséges színházcsinálónak, illetve remek ifjúsági darabjuknak sikerült megismételnie. A tapsrendnél a lelkes szereplők (megérdemlik a név szerinti felsorolást: Bolla Bence József, Dóra Béla, Gemza Iringó, Gyöngyösi Zoltán, Janka Barnabás, Juhász Kristóf, Kiss Diána, Kiss Domonkos Mátyás, Kiss Gergely Máté, Mészáros Gábor, Molnár András, Szabó Sebestyén László, Szakács Hajnalka, Szécsi Bence, Tar Dániel) boldogan jöttek újra és újra meghajolni, ám egy kicsit úgy, mintha délibábot látnának a nézőtéren.

Sokra hivatott páros

Maga a cím (Kinek az ég alatt már senkije sincsen, Toldi 7. éneke) pedig nem kifejezetten nézőcsalogató… Jó hír viszont, hogy talán ez az egyetlen, ami kifogásolható az előadásban! A két multitálentum, Vecsei H. Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila egy osztályban végeztek a színművészeti egyetem színész szakán 2015-ben. Sokoldalúságukat részint e debreceni produkció is igazolja, ám az utóbbi években több sikeres projekt (Karnyóné, Athéni Timon, Liliomfi, III. Richárd) köthető a nevükhöz, ezek közül tavaly a Liliomfit beválogatták a POSZT versenyprogramjába, ahonnan két díjat (Különdíj, Fidelio-díj) is bezsebeltek, ráadásul ugyanebben az évben mindkettőjüket Junior Prima Díjjal tüntették ki!

Mesés koplalás

Már a ruhatár előtt belebotlunk néhány fekete öltönyös, fehér inges szereplőbe, akik – egy ideig – helyet is foglalnak közöttünk, sőt, szőlőcukorral kínálnak bennünket – mint mondják – a jobb koncentráció érdekében. Mindeközben vizes palackok repülnek a fejünk felett, és Latinovits ismételget egy verssort („Félnek attól, hogy ma nem szabad úgy érteni, ahogy értenék.”) egy elakadt bakelitlemezről. A zűrzavarban Szabó Sebestyén László többször is belekezd monológjába – melyben összefoglalja a kor technikai vívmányait, beszél az uralkodó eszmerendszerekről – le is izzad, mire sikerül elmondania. Felhívja a közönség figyelmét továbbá arra, hogy ezúttal ne kapcsolják ki mobiltelefonjaikat, hiszen „úgyis képekről” lesz szó (a darabismertető szerint konkrétan 13-ról, melyek korabeli levelek illetve naplóbejegyzések alapján idézik meg, illetve hozzák közelebb a mai ifjúság számára Arany János életét s korának szellemiségét).

Arra gondoltunk, egy kicsit távolról indítunk, Arany szomszédjánál” – és mindjárt meg is elevenedik előttünk a nagyszalontai birtok, ahol a költő idős szüleivel élt az elemi iskola befejezéséig. Eleinte bábbal jelenítik meg a kis Jánost, később az idő múlását éreztetve több különböző habitusú színész formálja meg ihletetten a Toldi íróját, akit – a korabeli leírások tanúsága szerint – „kenyér helyett mesékkel etették”. Arany debreceni diákévei kapcsán a Református Kollégiumba járt híres költők fotói is előkerülnek, s elhangzik az előadás egyik nagy poénja: „Firkálás nélkül én nem ismerem fel ezeket a fazonokat” , s nosztalgikus érzéssel gondolunk vissza diákéveink elmaradhatatlan tankönyvi fazonigazításaira.

Fiatalos stílusban

Az előadás egyik legviccesebb jelenete, amikor Arany elszegődik Fáncsy Lajos debreceni színi társulatához. A direktor szerepében a pocakos, szakállas, Pavarottira emlékeztető Janka Barnabás instruálja nagy bőszen a pályát tévesztett költőt, majd könnyfakasztó Othello-paródiával örvendeztet meg bennünket. Külön dicséret illeti meg Mészáros Gábort, aki zongorán működik közre, nem is akárhogyan, a női vonal is kiemelkedően teljesít, Szakács Hajnalka és Kiss Diána Aida (aki az Ady Endre Gimnázium tehetséges tanulója) énekhangja szépen harmonizál egymással.

Bízunk benne, hogy – a már eddig megjelent dicsérő kritikák hatására, és/vagy, mert a darabot az Egy nyári kaland című sorozatból ismert helyes, szőke srác írta – sok tizenéves fogja megnézni. Ez persze részint a szülők és pedagógusok felelőssége is, hogy mennyire tudják a kamaszok érdeklődését felkelteni. A darabválasztás, az első színházi élmény ugyanis determinálhatja, hogy egy diákból színházba járó, művészetszerető ember lesz-e, vagy sem. Egy biztos, ez az előadás nevel; nem intővel, nem körmössel, de innovatív ötletekkel és ízléses humorral.

– Hassó Adrienn –