Anitának bejött a „vadkelet”

Akt.:
Csupa csoda Hortobágy, nem csak szerintünk
Csupa csoda Hortobágy, nem csak szerintünk - © Illusztráció: Derencsényi István
Debrecen – Az angol újságíró arról írt ajánlót, hogyan érezzük jól magunkat Magyarország „vadkeletén”.

Mint arról beszámoltunk, neves újságíró járt május közepén a cívisvárosban a Debrecen és Hortobágy Turizmusáért Egyesület meghívásából, hogy lonelyplanet.com-nak írja meg ajánlóját városunkról, térségünkről. Anita Isalska élményeiről ugyan a Naplónak még akkor beszámolt, mégis kíváncsian vártuk, végül mi került abba a bizonyos cikkbe a világ egyik legnagyobb turisztikai portáljára.

Omlós malacsült

Debrecen belvárosban is visszaköszön a „vadon” – olvasható az írás elején, ami így folytatódik: „Magyaroszág északi peremén lévő második legnagyobb városát erdős parkok ölelik, míg 40 kilométerre fekszik a Hortobágyi Nemzeti Park nagy pusztasága. A gazdag természet, a csillogó történelmi belváros és a gyógyfürdők ellenére azonban Debrecen megmarad egy megfejtésre váró szaftos titoknak az utazók számára.”

S, hogyan köszön vissza a vadon? Például az Ikonban, ahol Anita megkóstolhatta a Hortobágyon látott, számára furcsa kinézetű mangalica omlós húsát. S, persze, ha már ott járt, a debreceni párost sem hagyta ki, amit elégedettséggel ajánl az utazók figyelmébe.

„Megújulásra szomjazunk”

Bár nyilvánvalóan nem kellett attól tartani, hogy negatív élményekről számol majd be az újságíró, azt azért – ahogy a Naplónak is – nem felejtette megemlíteni, hogy „megújulásra szomjazunk”. Ezt annak apropóján jegyezte meg, hogy beszámolt az általa „vad Debrecennek” keresztelt város főnixmadár szimbólumáról, s arról, nemcsak a tűzvészek, de a II. Világháború is jelentős pusztítást végzett épületeinkben, melyek közül többet már szépen felújítottak, a víztorony akkor még épp felállványozva szépült, de akadnak még renoválásra váró épületeink.

Érdekes volt az ő szemével látni magunkat: az élet kulcsa Debrecenben a személyes megfiatalodás. Ez pedig a meleg forrásokat, házi kosztot és a természetbe való elvonulást jelenti.

Gyógyvizünkről szakszerűen

A Nagyerdei Gyógyfürdőben tett látogatásról nemcsak élményeit írta meg, de néhány pontos adatot arról, mikor kezdődött a fürdőkultúra kialakulása, milyen mélyről érkezik és hány fokos a gyógyvíz, milyen a színe, s milyen jó hatással van az egészségünkre.


Fotó: Molnár Péter Fotó: Molnár Péter ©

Az pedig már csak hab volt a tortán, hogy a szomszédos étteremben micsoda harcsapaprikást és sült kacsát lehet enni, jóféle pálinkákkal öblítve az étkeket.

Egy villanásnyi karnevál

Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, Anita Isalskát teljesen magával ragadta piacaink hangulata, aminek a lonelyplanet.com-on megjelent cikkében is hangot adott. Mint írta, az áprilistól-októberig nyitva tartó virágpiac színes forgataga egy kis ízelítő abból, milyen az augusztusi virágkarnevál. A Vár utcai piacot az ízlelőbimbók jutalmaként emlegette, ahol a márványozott mangalica hústól a káposztával töltött paprikáig, fűszerekig bármit megtalálhat az utazó, ami Debrecen környékén terem.

Mítoszok nyomában

Azok számára, akik még nem jártak a Hortobágyon nem sokat mond a puszta, mint leíró szó. Nem véletlenül tartotta fontosnak az újságíró is, hogy 810 négyzekilméteres méreteivel érzékeltesse a hatalmas síkságot. Túzokkal, de akár százezer daruval is találkozhat a látogató – írta, hangsúlyozva: a „régió spirituális szívében” járva legalább ennyire kézzelfoghatóak a puszta „cowboy”-airól szóló legendák, az aranykor utáni nosztalgia érzése. Az újságíró szavai alátámasztásaként a híres magyar írót, Jókai Mórt és a forradalmi költőt, Petőfi Sándor is segítségül hívta. Az előbbitől azt idézte, a Hortobágy „sziget a szárazföldön”, utóbbitól a találó hasonlatot citálta, pusztánk olyan, mint „Isten homloka”. Mint írta, pikáns mítoszok gazdagítják e táj történetét, például a Kilenclyukú hídé. „A 167 méter hosszú Kilenclyukú hídról szóló tündérmese szerint, egy szökésben lévő betyárt kilenc szeretője mentette meg, akik testükből hidat formáltak a folyó felett”.

Kultúra és szórakozás

A csütörtöktől vasárnapig tartó hosszú hétvégébe a szervezők érezhetően igyekeztek az idő szűke ellenére minél többféle látnivalót sűríteni, a beszámolóban – ami természetesen angolul íródott – olvashatunk a Munkácsy-trilógiánál és a Református Kollégiumban tett látogatásról, a Modemről és természetesen az éjszakai „attrakciókról”. A főutcai borbárban tett látogatás, a Roncsbárbeli este és minden megtapasztalt élmény arra sarkallják a látogatót, hogy még ittléte alatt elkezdje tervezgetni, mikor térjen vissza Debrecenbe – zárta cikkét Anita Isalska.

HBN-SZFÁ​​


Turizmus szempontjából fordulópont előtt állunk
Debrecen – Anita Isalska: Debrecen egy elegáns hely, amiből árad a nyugalom.









hirdetés