Amikor hótakaró alatt alszik a föld

Ha nagyon hideg van és sok hó, az önmagában lehet kedvező vagy kedvezőtlen
Ha nagyon hideg van és sok hó, az önmagában lehet kedvező vagy kedvezőtlen - © Fotó: Kátai János
Debrecen – Nem áll meg az élet télen a talajban (sem), izgalmas folyamatok játszódnak le benne.

– A tél közeledtével nemcsak a légköri levegő hőmérséklete csökken, hanem lehűl a talaj felszíne és számolnunk kell a talaj menti faggyal is. A hőmérséklet-változás mellé társul a várva várt csapadék eső vagy hó formájában. Ez a két természeti tényező döntően befolyásolja a talajban lejátszódó folyamatokat télen – mondta el érdeklődésünkre dr. Kátai János, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrokémiai és Talajtani Intézetének professzora.

– A talaj egyik fontos funkciója, hogy a növényeket el tudja látni vízzel és vízben oldódó ásványi tápanyaggal. Az elsődleges növényi biomassza termelés alapvető közege, a növények, az állatok és az ember életének alapjául szolgál szervesanyag- és légköri oxigéntermeléssel. A jó minőségű takarmány- és élelmiszer-alapanyagok biztosíthatják az egészséges élelmiszerek előállítását, ezért szükséges óvni és védeni talajainkat a kedvezőtlen hatásoktól – hangsúlyozta a professzor.

Raktároz

– A most ősszel elvetett növénykultúrák, a talajban élő élőlények és a következő vegetációs évre előkészített talajfelszín már nagyon hiányolták az életet jelentő vizet. A talaj másik funkciója, hogy a késő ősszel, télen és a kora tavasszal lehullott csapadékot raktározza. A növények és a talaj élőszervezetei csak a vízben oldott ásványi anyagokat képesek hasznosítani. Az oldódás mértéke függ a hőmérséklettől: minél melegebb a talaj, annál több ásványi anyag képes oldódni a vízben, és fordítva. A talajok fontos tulajdonsága a vízbefogadó és a víztartó képességük. Egy homok textúrájú talaj gyorsan befogadja a vizet, de nem képes megtartani, az szinte átszalad rajta. Ugyanakkor egy agyag- (vagy szikes) talaj alig fogadja be a vizet, de ha a vízzel kapcsolatba lép, nehezen szabadul meg tőle – mutatott rá Kátai János, hozzátéve, hogy e két véglet között számtalan átmenet létezik.

Kátai János | Fotó: Matey István

Mint kifejtette, a talajok vízbefogadó és vízáteresztő képessége nagymértékben függ a talajok szerkezetétől, textúrájától (homok, vályog, agyag), ásványi és szerves kolloid tartalmától, valamint az agrotechnika során alkalmazott talajműveléstől is. A talaj apró összetevői a talajmorzsák, ezek néhány milliméteres, gömbfelületű, aggregált részecskék. A gyengén és közepesen szerkezetes talajok morzsái sok víz hatására degradálódnak, vagyis szétesnek, így a talaj el­iszapolódik, a kapillárisok (hajszálcsövecskék) eltömődnek, a talaj levegőtlenné, kötötté válik. Ha ez az állapot sokáig, évekig, évtizedekig fennáll, akkor kialakul az úgynevezett „eketalp réteg”, mely nagyon kedvezőtlen a termesztett növények és benne élő szervezetek számára.

Az éltető víz

– A növények és a talaj élővilága kora tavasztól – a felmelegedéssel párhuzamosan – egyre több vizet használ a téli időszakban felhalmozott csapadékból. Nagyon hasznos lenne, ha talajaink minél mélyebben (nemcsak 40-60 centiméterig) befogadnák a téli csapadékot. Ha egy vályogtalaj egy méter mélységig beázna télen, akkor az így befogadott víz a vegetációs időszak jelentős részére elegendő lenne – magyarázta a professzor.

Mint mondta, a hazai mezőgazdaság számára a csapadék egyenlőtlen eloszlása jelent nagy problémát: „papírforma szerint” egyébként is száraz a nyár és nedves az ősz meg a tél, továbbá nem mindig akkor esik, amikor szükség lenne rá. – A téli és őszi csapadék azért nagyon fontos, mert a talajkapillárisok feltöltődnek vízzel. Ott raktározódik a víz és elsősorban ebből él a növény egészen májusig. Ezért is mondják, hogy a májusi eső aranyat ér, mert addigra elfogy a víz a talajból, illetve ami marad, azt már nem tudják a növények hasznosítani. Ahhoz pedig, hogy a kapillárisok fel tudjanak töltődni, megfelelő talajművelés szükséges ősszel! – hangsúlyozta Kátai János.

Lassú olvadás lenne jó

– Ha a talajt szakszerűen kezeljük, nagyon sok vizet be tud fogadni. A mostani ősz, sajnos, nagyon száraz volt, szinte száraz talajba került a vetőmag. Holott kellett volna a csapadék ahhoz, hogy ki tudjon bújni például az őszi búza, a repce és jobban meg tudjon erősödni az első fagyig.

2018 őszén sok helyen száraz talajt voltak kénytelenek művelni a gazdák | Fotó: Matey István

Arra is rámutatott, hogy amikor egyszerre sok eső esik, nem tud mind beszivárogni a talajba, egy része „elszalad” a felszínen. Ha a mostani hó lassan kezd majd olvadni, az beszivárog a talajba, ez lenne az ideális állapot.

Ha nagyon hideg van és sok hó, az önmagában lehet kedvező vagy kedvezőtlen. Csapadék szempontjából az a kérdés, hogy eső vagy hó esett-e korábban, és milyen állapotban van a lehulló csapadék. Az ideális a lassan olvadó hó, de ha hirtelen jön egy felmelegedés, ugyanott vagyunk, mint a hirtelen nagy esővel: nincs ideje beszivárogni. Ugyanakkor meg kell jegyezni, ha hó borítja a földeket, az erős hideg nem okoz olyan nagy kárt.

Ha megáll a víz

– Akkor is baj van, ha fagyos talajra érkezik a csapadék, és nem tud beszivárogni. Akkor megáll a felszínen, vagy leszalad. Ezenkívül további két esetben áll a víz a talajon: egyik, ha mély fekvésű a terület (erre tipikus példa a Körösök vidéke), a másik, ha nem szakszerűen művelik a talajt. Utóbbi esetben azt észlelhetjük, hogy az út melletti árok üres, de a fél-egy méterrel magasabban lévő szántón ott áll a víz. Ilyenkor a talaj telítődik vízzel, a szerkezeti elemei eliszapolódnak. Ugyan 15-25 centiméter mélységig művelik a talajt, de ha csak néhány centiméter vastagságú tömör réteg képződik az állandó művelési mélység következtében, az már elegendő, hogy ne engedje lejjebb a vizet. Ezt a réteget a növény is nehezen töri át – hangsúlyozta a professzor.

A talaj hője

A talajhőmérséklet változása szintén alapvetően fontos az élővilág szempontjából. A levegő és a talaj hőmérséklete lényegesen különbözhet egymástól, a talaj felső rétege melegebb és hidegebb is lehet, mint a levegő. A mélyebb talajrétegekben (50-100 cm alatt) azonban kiegyenlítettebb, szinte egész évben pozitív hőmérsékletet találunk. A legtöbb télen maximum 30-40 centiméter mélységig fagy át a talaj felső rétege. A talajművelési eljárások hatására (szántás, tömörítés, tárcsázás) megváltozik a talajban lévő levegő mennyisége, valamint a talaj hővezető képessége is. Ha a talaj levegőtartalma nagyobb, akkor nem hatol le a fagy olyan mélységig, mint a tömörebb, levegőtlenebb talaj esetében. A talajt borító hótakaró nagyon jó szigetelő közeg, így védelmet nyújthat, csökkenhet a talajt ért fagyhatás.

Fotó: Kátai János

– Az őszi gabonáknak, például a búzának szüksége van egy hideg hatásra, egy tartós, négy Celsius-fok alatti hőmérsékletre ahhoz, hogy a következő nyáron termése legyen, ez a feltétel teljesül is telente. A fagyhatás egészséges a talajélet szempontjából is, mert a kórokozók, kártevők egy jelentős része megsemmisül, többek között nem lesz rágcsálóinvázió sem – hangsúlyozta a szakember.

Arra is rámutatott, hogy a víz másképp vezeti a hőt, mint a levegő, ha sok víz van a talajban, hamarabb átfagy, a jól levegőzött talajnak lassabb a hővezetése.

Mindig van víz

– Fontos tudni, hogy mindig van víz a talajban. Úgy képzeljük el, hogy a térfogategységnyi talaj szilárd fázisának, amit mi hétköznapi értelemben földnek nevezünk, az egyik fele ásványi, szerves és egyéb anyag; a másik fele pedig a közte lévő tér. Optimális körülmények között ebben a térben 70 százalék víz és 30 százalék levegő található. Tehát a talajban akkor is van víz, amikor a növény kiszárad, csak akkor nem tudja a vizet felvenni – hangsúlyozta a professzor. Hozzátette: kívánatos a növények szempontjából az, hogy levegős legyen a talaj. Ha nem ilyen és az eső hatására elázik, eliszapolódik, az egyébként vizet és levegőt is tartalmazó kapillárisok eltömődnek. Ez nagy kárt okoz, mert nem tudnak lélegezni a növények és a talajlakók sem (giliszták, gombák, baktériumok).

A kiskertekre is ügyeljünk!

– A kiskertekben ugyanúgy gondozni kell a talajt, mint a szántóföldeken – hívta fel a figyelmet Kátai János.

Ősszel fel kell ásni a talajt, hogy a téli csapadék beszivároghasson. Kertünk jól telelése érdekében, megfelelő őszi talajműveléssel biztosítanunk kell a talajok vízbefogadását, és gondoskodnunk a felesleges, a földtalaj által be nem fogadott víz elvezetéséről.”

Figyeljünk a tápanyag-utánpótlás szabályaira is, és arra, hogy a növényi maradványok, egyéb szerves anyagok, valamint a kőzetőrlemények ősszel kerüljenek be a talajba! Be kell dolgozni a szerves anyagot, de ki kell hagyni a beteg növényi részeket! Ilyen példa a beteg, letermett paradicsom növény, amit ha beforgatunk, újrafertőz a talajból a következő évben. Ezeket a növényi maradványokat össze kell szedni és eltávolítani. Ugyanakkor a babot és egyéb pillangósvirágú növényi maradványt hasznos bedolgozni, mert növeli a talajunk tápanyag tartalmát.

A talaj hasznos élővilága

A talajban élő baktériumok, gombák, férgek, rovarok és lárváik, pockok és a többi állat eltérően viselik az alacsonyabb talajhőmérsékletet. Bizonyos talajlakó kórokozók (baktériumok, gombák) és kártevők (férgek, rovarok és lárváik) rövid ideig túlélhetik a fagypont alatti hőmérsékletet, de többségük általában fagypont alatt elpusztul. Néhány talajlakó állat (fonálféreg, medveállatka) a hideg hatására hibernálódhat, életfolyamataik teljesen lelassulnak. A talajban élő állatok egy része (földigiliszta, a rovarok és lárváik, pockok és több állat) az alsóbb talajrétegekbe húzódik. A talaj hasznos mikroorganizmusai (baktériumok, gombák) néhány fokkal fagypont feletti hőmérsékleten is folytatják szerves anyag átalakító (cellulózbontó, mineralizáció, humifikáció, nitrát-feltáró) tevékenységüket, de lényegesen kisebb aktivitással – fejtette ki Kátai János.

Biztosan nem állíthatjuk, hogy egy kéthetes, tartós, mínusz 20 Celsius-fok körüli hideg elpusztít minden kártevőt és kórokozót, hiszen nem tudjuk, hogy a tél hidege elől milyen mélységbe húzódtak le, volt-e hótakaró, és milyen talajművelést alkalmaztak ősszel az adott területen. De az kijelenthető, hogy a fagy egy különleges, természetes szelekciót végez a talaj élővilágában”

– tette hozzá.

– Szőke Tímea –


Újra iskolapadban a miniszter
Debrecen - Az ágazatot érintő kihívásokra a 21. században nincs kizárólag „agrárválasz”. Megváltozott időjárási körülmények között, egyre szélsőségesebb helyzetekben kell egyre fogyó termőterülettel és egyre fogyó vízkészlet mellett a növekvő népesség számára megfelelő mennyiségű és minőségű élel...

Hajdú-Bihar - Hamisítatlan, havas téllel, hideg, de nem zord idővel köszöntött be a 2019-es tenyészév Kelet-Magyarországon. Január első két hetének középhőmérséklete bő két fokkal maradt el az ilyenkor szokásostól. A Tiszántúl északi felében rendre hidegebb volt az országos átlagnál is: az idősza...