Amikor forog velünk a környezetünk

Szédüléskor elmosódva érzékelhetjük magunk körül a világot
Szédüléskor elmosódva érzékelhetjük magunk körül a világot - © Fotó: BSIP
Debrecen – A szédülés lehet egyszerű kellemetlenség, de súlyos betegség tünete is. – Akkor alakul ki, amikor az egyensúlyozó, a látó- és az érzőrendszer a külvilág helyzetéről ellentmondó információt szállít – mondta el a Napló érdeklődésére dr. Oláh László, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Neurológiai Klinika igazgatója. A szakorvos arra is rámutatott: a nem múló, hosszú perceken, órákon át tartó erős szédülés esetén orvosi segítség szükséges.

Bárkivel előfordulhat, hogy megszédül, például amikor túl hamar feláll, vagy hirtelen kel fel az ágyból. Ám a szédülésnek komolyabb oka is lehet, ami már orvosi beavatkozást igényel.

Többféle típus

– A szédülés kellemetlen élménye akkor alakul ki, amikor az egyensúlyozó, a látó- és az érzőrendszer a külvilág helyzetéről ellentmondó információt szállít – mondta el a Napló érdeklődésére dr. Oláh László, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Neurológiai Klinika igazgatója. – Hátterében állhatnak belgyógyászati okok, de előfordulhat a belső fül, a központi idegrendszer, ezen belül az agytörzs és a kisagy bántalma miatt is. Típusa alapján megkülönböztetünk forgó jellegűt, csak álláskor és járáskor jelentkező egyensúlyzavart, illetve határozott irányú vagy határozott irány nélküli egyensúly-bizonytalanságot. Időtartama nagyon eltérő lehet, vannak másodpercekig, de órákon, vagy napokon át tartó szédülések is, melyek lehetnek visszatérőek vagy egyszeriek.

Helyzetfüggő lehet

A szédülés hátterében leggyakrabban belgyógyászati ok áll: magas vagy alacsony vérnyomás, ritmuszavarokhoz társuló vérnyomásesés, felálláshoz társuló vérnyomáscsökkenés, illetve az agyat ellátó erek szűkülete. Ugyancsak a belgyógyászati okok közé tartozik a vérszegénység, az alacsony vércukorérték, valamint a többnyire nyugtató gyógyszerek mellékhatása.”

Mint kifejtette, az ideggyógyászati és fülészeti okok között a leggyakoribb az úgynevezett jóindulatú helyzetfüggő, forgó jellegű szédülés, mely lefekvéskor, ágyban forduláskor, lehajláskor, többnyire ugyanabban a pozícióban jelentkezik, s mindössze néhány másodpercig tart. Bár ez a fajta szédülés nagyon kellemetlen, a beteget többnyire megrémiszti, mégis teljesen jóindulatúnak mondható.

Akadály a fülben

– Hátterében a belső fül félkörös ívjárataiban kiváló, kis mészkristályból és sejttörmelékből összetevődött akadály áll, mely az adott pozícióban mindig a legmélyebben lévő helyet igyekszik elfoglalni. Mozgása által a mészkristály a félkörös ívjáratban lévő folyadékot maga előtt tolja, s ezzel a szédülés érzetét kelti. Kezelése mechanikusan a mészkristály elmozdítására irányul, mely mindössze 2–3 percig tart. Ennek alkalmával a beteg fej- és testhelyzetét úgy változtatjuk egy manőversorozattal, hogy az akadályt képező törmelék kimozduljon a félkörös ívjáratból – magyarázta dr. Oláh László.

ol1Dr. Oláh László | Fotó: Debreceni Egyetem

Súlyosabb esetben a szédülés sokáig is eltarthat. – Hosszabb, órákon át tartó szédülést okozhat az úgynevezett Ménière-szindróma, melyben a forgó jellegű szédüléshez nagyon erős hányinger, hányás, fülzúgás, illetve nagyothallás is társulhat. Ilyen esetekben fül-orr-gégész tud segíteni. Napokig tarthat a többnyire vírusfertőzéshez társuló egyensúlyozó ideggyulladás, mely ugyancsak forgó jellegű, nagyon heves hányingerrel, hányással és sokszor halálfélelemmel jár, olykor a beteg a szédülés miatt nem tud felkelni. Ez a szédülés is döntően jóindulatúnak tekinthető, néhány nap múltán elmúlik, de olykor enyhén visszamaradhat ez az érzés – mondta a szakorvos.

Lelki okok

Ha még súlyosabb a probléma, annak ideggyógyászati okai is lehetnek; közéjük tartozik a kisagy, illetve az agytörzs betegségéhez társuló szédülés, ezeket agyi keringészavar, sclerosis multiplex, de akár daganat is okozhatja. Ez a típus kevésbé forgó jellegű, többnyire határozott iránnyal bír, s hányinger, hányás csak ritkábban, vagy enyhébb formában kíséri. Szemben a fent említett szédülésekkel, a központi idegrendszerből kiinduló szédülések általában egyéb tünetekkel (arczsibbadás, látótérzavar, kettős látás, beszéd- és nyelészavar, végtaggyengeség, végtagzsibbadás, a kéz és a láb koordinációjának a zavara) is járnak.

A szakember arra is kitért, hogy lelki okok és bizonyos fóbiák is okozhatnak szédülést. Sok esetben a beteg egy kellemetlen élmény után fokozottan figyeli magát, nagy térben, nagy tömegben, álló helyzetben nagyon nehezen leírható szédülésérzést említ.

Dr. Oláh László hangsúlyozta: a nem múló, hosszú perceken, órákon át tartó erős szédülés esetén orvosi segítség szükséges! Ilyenkor az ügyelet, egyéb társuló tünetek esetén mentő hívása ajánlott.

– Szilágyi Zsófia –