Amikor a nő (is) dolgozó

Dr. Nádasné dr. Rab Henriett egyetemi docens több előadással is gazdagította a konferenciasorozatot
Dr. Nádasné dr. Rab Henriett egyetemi docens több előadással is gazdagította a konferenciasorozatot - © Fotó: Derencsényi István
Hajdú-Bihar – A nők foglalkoztatásának kérdése örökzöld téma, mert ennek a nemnek muszáj foglalkoznia olyan kérdésekkel, hogy például az egyetem elvégzése után munkába álljon-e vagy szüljön, szülés után vissza tud-e térni a munkába, s ha igen, akkor milyen formában. Állásinterjún elmondja-e, hogy van két kisgyermeke, vagy jelezze-e, hogy még szülne…

  • A női foglalkoztatással kapcsolatosan sok az előítélet és a probléma, aminek jó része pusztán figyelmetlenségből adódik; egy-egy gesztussal, odafigyeléssel kezelhető volna. E munkaerőpiaci kérdéskör egyik oldala tehát nem pénzkérdés, még csak nem is a jogi szabályozáson múlik, hanem nekünk, embereknek kellene megoldanunk – véli dr. Nádasné dr. Rab Henriett egyetemi docens, aki vitaindító és provokatív (így fogalmazott) előadást tartott azzal a céllal, hogy jobban megvilágítsuk, ki és mit tesz azért, hogy a nők a munkaerőpiacon megtalálják a helyüket.
  • Védettebbek vagy kiszolgáltatottabbak a nők ezen a területen? – vetette fel. A szakember a női szerepek változását s magát a szerepet elemezve kiemelte: korábban teljesen természetes volt, hogy család­anya és otthonteremtő a nő, akinek az volt a szerepe, hogy összetartsa a családot, és biztosítsa a hátteret – akár otthoni munkavégzéssel.
  • A XX. század elején ez megváltozott, és az otthonteremtő nőkből dolgozó nők lettek. Dr. Rab Henriett leszögezte, ezzel nem sajnáltatni vagy sajnálni akarunk, hanem ezt a tényt kalkulálni kell.

Legyen lehetősége

Nyilván léteznek nőtípusok; vannak olyanok, akik nem foglalkoznak a karrierjükkel, csak a családi megélhetés szintjéig vállalnak szerepeket, és vannak nők, akik ugyanolyan módon részt vesznek a munkaerőpiacon, mint férfitársaik. Ez esetben a másik, a családi élet oldala szorul inkább háttérbe. Arra kell törekedni a munkaerőpiacon, hogy a különböző igényeket egyformán ki tudják elégíteni. Ha egy nő sokat szeretne dolgozni, karriert építene, akkor annak a lehetőségét is biztosítsák számára, ne érezze úgy, hogy ő rosszabb pozícióból indul nő létére. Ha pedig valaki csak részmunkaidőben szeretne dolgozni, atipikus foglalkoztatási formában, akkor annak is meglegyen a lehetősége – fogalmazott dr. Nádasné dr. Rab Henriett egyetemi docens azon a rendezvényen, ami a Vöröskereszt a nőkért címet viseli.

Mint hallhattuk, az atipikus foglalkoztatott női munkavállalók aránya csekély a társadalomban. Bár kicsit torz a statisztika – mert a munkaerő-kölcsönzésben részt vevők száma viszonylag magas –, de ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor nagyon alacsony számban van lehetőség a nők számára arra, hogy otthonról végezzék a munkájukat, vagy rugalmasabb keretek közt tegyék ezt.

– A nők többsége teljes állásban dolgozik, ami megnehezíti azt, hogy az egyéb otthonteremtési, családi, gyermeknevelési kötelezettségeiket teljesíteni tudják. Emellett a foglalkoztatáspolitikának az a célkitűzése is jelen van, hogy tegyünk meg mindent a foglalkoztatottság növeléséért, s mindenki az igényeinek megfelelő munkát tudjon végezni. Így a nők is abba az irányba vannak sodorva, hogy aktív részesei legyenek a munkaerőpiacnak. Különféle részmunkaidős és atipikus foglalkoztatási lehetőségeket kínálunk, elvileg van lehetőség távmunkát végezni bedolgozói jogviszonyban, de valljuk be, ez a kifejezés ódivatúnak tűnik, hiszen az elmúlt évtizedekben nem ez volt a tendencia. Mindemellett kormányzati oldalról ott van a családtámogatási politika: támogatják azt, hogy több gyerek szülessen, hogy lehessen többféle ellátást egy időben igénybe venni. A családtámogatással viszont kicsit konkurál, ha azt akarjuk, hogy sok gyerek szülessen, de azt is, hogy mindenki dolgozzon a munkaerőpiacon, illetve hogy lehessen kisgyermek mellett munkát végezni. Ez a sokféle elvárási rendszer benne van a nők mindennapjaiban – emelte ki az előadó, hozzátéve: előremutató, hogy egyre több munkahelyen jelenik meg a rugalmas munkavégzés lehetősége.

– Barak Beáta –


Az egyenlő bánásmód

A jogalkotó igyekszik sokféle célkitűzéseknek megfelelni, számos eszközzel védeni a női munkavállalókat, például lehetővé teszi a kötelező részmunkaidős foglalkoztatást, a felmondási védelmet és tilalmat, a túlmunka és az éjszakai munkavégzés korlátait, pótszabadságok, táppénz igényét, és sorolhatnánk. Ennek ellenére mégis úgy érzik a nők, hogy hátrány éri őket. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság országos hatáskörű államigazgatási szervnek feladata a témában beérkező panaszok kivizsgálása, és az egyenlő bánásmód szempontjainak érvényesítése. Számos döntésük a nőket ért hátrányokkal kapcsolatos. Például a felmondási tilalom védi a várandós nőket, de a próbaidő alatt elbocsáthatók. Dilemmás helyzet akkor is, ha ünnepek idején kell dolgozni. Ki menjen szabadságra? A gyermekes vagy a gyermektelen? Hátrány éri ilyenkor azt is, akinek van, azt is, akinek nincs családja.


Balról jobbra: Koláné Dr. Markó Judit jegyző, Kiss Attila polgármester és Ujvárosy Andrásné, a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetének igazgatója
Hajdúböszörmény - A Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar Megyei Szervezeténél rendszeresen jelentkeztek segítségért olyan családok, anyák, apák, szülők, akik hátrányos helyzetbe kerültek azért, mert gyermeknevelési, betegápolási feladataik miatt nem tudtak a munka világába bekerülni. Régi vágya a szervez...