Alvófalu szeretne lenni Hortobágy

Akt.:
Alvófalu szeretne lenni Hortobágy
© Fotó: Kovács Péter
Hortobágy – Számot adott elmúlt esztendejéről a puszta névadó települése, de volt szórakozás is a falunapon.

Hagyományaik őrzésére, a közösség erősítésére, értékeik bemutatására és persze éves számvetésre gyűltek össze Hortobágy lakói közül sokan a szombaton immár huszonnegyedik alkalommal megrendezett falunapon. Vendégek ezúttal is voltak szép számmal, Balmazújvárosból érkeztek ezúttal többen. Velük a főzőversenyen szóba is elegyedtünk. Egyelőre azonban maradjunk a víziszínpad történéseinél, hiszen ott volt a hortobágyi falunap megnyitója. Vincze Andrásné polgármester és Gencsi Zoltán alpolgármester köszöntőjében néhány gondolat erejéig a múltra emlékezett, amikor Hortobágy Debrecen nyugati külső pusztája volt, égészen 1952-ig. Akkor a puszta a rajta lévő tanyákkal Balmazújváros közigazgatási területéhez került, majd 1966-ban egy rendelet önálló településsé tette. Napjainkban leginkább Balmazújvároshoz kötődik Hortobágy – családi, baráti, közigazgatási, egészségügyi, kulturális, oktatási kapcsolat révén.

A szürkemarha út

A korábbi falunapok hagyományát követve a köszöntőben ezúttal is elhangzottak az elmúlt egy év legfontosabb történéseit. Gencsi Zoltán a legfontosabbnak azt tartotta, hogy a helyi általános iskolában sikerült elindítani az első osztályt.


Fotó: Kovács Péter Fotó: Kovács Péter ©

– Nem kell utazni, más településre járni a gyerekeknek, helyben tanulhatnak. Sokat teszünk azért, hogy a falu fiataljai itt maradjanak, mi több, érkezzenek más helységekből is. Hiszen közel vagyunk Debrecenhez, és itt, a nemzeti parkban ha nem is alvóvárossá, de alvófaluvá tudnánk fejlődni. Kedvezményes áron tudunk közművesített építési telket adni – mondta az alpolgármester, majd sorolta az elmúlt esztendő legfontosabb fejlesztéseit. – Megőriztük a művésztelepünket, a hortobágyi a legrégebbi, 1927-ben indult, és ez a gyökere a térség valamennyi művésztelepének. Az idei hortobágyi júliusban lesz és már harmincan jelezték részvételüket. Látványos az állami cégek fejlődése, a génmegőrző, Máta, Hortobágy-Halastó, és elkészült a Hortobágy folyón átívelő gyaloghíd.

A jövőről szólva a magyar szürkemarha hajtását felelevenítő turisztikai attrakciót említette az alpolgármester. Ennek egyik állomása Hortobágy lesz.

Ugyancsak a falunap hagyományai közé tartozik az 1996-ban alapított Hortobágyért díj átadása. Ezúttal is a helyi kulturális csoportok műsora előtt adta át a díjat a két faluvezető, mégpedig a 80 esztendős Götz Csabának, aki a hortobágyi állami gazdaság utolsó, a génmegőrző társaság első vezetője volt. Ő hozta létre és tette ismertté hazai és nemzetközi szinten a hortobágyi biogazdálkodást. Götz Csaba 1959-től él Hortobágyon.

HBN-KZS



A pusztai fish and chips

Legyen bármilyen közösségi esemény is Hortobágyon, a víziszínpadon vagy a vásártéren, elmaradhatatlan „kellékei” a hagyományőrző csoportok. A falunapon természetesen a falu hagyományápolói léptek színpadra. Ott voltak az óvodások, általános iskolások, valamint a Hortobágyi Délibáb Népdalkör. A főzés sem maradt el; ezúttal is tájjellegű ételeket készítettek a civil szervezetek, baráti- és családi közösségek. Közöttük volt a balmazújvárosi Kastélykert söröző csapata is, akik több bográcsnyi ételt főztek önmaguk és a vendégek örömére. – Sok helyre járunk főzni, Hortobágyra először jöttünk el. Az együttlét öröme, a jó hangulat és a finom ételek miatt – magyarázza a csapat egyik tagja, aki Csöpi néven mutatkozott be. Csöpi, azaz Komlósi István hangsúlyozta, csak a már sokszor kipróbált recepteket hajlandók elkészíteni, majd felsorolta az aznapi menüt: gulyásleves, Csöpi csülök pörkölt, zúzapörkölt és hozzá káposztás nokedli, sült csirke, sültoldalas, zöldséges lepcsánka három féle és főtt krumpli.

Legtöbben persze hortobágyiak voltak az ételkésztő társaságok között. A Hortobágyi Természetbarát és Kulturális Szabadidős Egyesület amellett, hogy egy-egy bográcsban slambucot és bivalypörköltet főkészített megmutatták, hogyan kell fish and chipset pusztai módra csinálni. – Ezt nálunk csíptetett pontynak nevezik; a halat kettévágjuk, ízlés szerint megfűszerezzük, hajlékony vesszők közé helyezzük, majd a parázs fölött 40-50 perc alatt puhára sütjük. A krumplit alufóliába tekerve a parázsba tesszük – magyarázta Szarka Zoltán egyesületi elnök.









hirdetés