Alvó szociális szövetkezetek

Jó gyakorlatként emelte ki és egymillió forinttal díjazta a Belügyminisztérium a hajdúdorogi brikettgyártást. A közmunkaprogramban emellett betonelemet is gyártanak a hajdúsági településen, illetve elektronikai bontót is üzemeltetnek
Jó gyakorlatként emelte ki és egymillió forinttal díjazta a Belügyminisztérium a hajdúdorogi brikettgyártást. A közmunkaprogramban emellett betonelemet is gyártanak a hajdúsági településen, illetve elektronikai bontót is üzemeltetnek - © Fotó: Matey István
Hajdú-Bihar – Sok helyen megalapították ugyan a szociális szövetkezetet, de az egyelőre nem működik.

Állandó munkát és önálló, biztos egzisztenciát jelenthetnek a szociális szövetkezetek több százezer hátrányos helyzetű embernek – mondta Sipos Gyula, a Belügyminisztérium irodavezetője 2013 őszén egy konferencián Debrecenben. Még jó, hogy a kormányzat ezzel kapcsolatos vízióját nem kötötte konkrét dátumhoz, hiszen három év alatt vajmi kevés valósult meg az elképzelésből.

Vár a sorára

Hajdúdorogon magánszemélyek és az önkormányzat két évvel ezelőtt megalakították ugyan a szociális szövetkezetet (ezeknek azt a küldetést szánja a kormány, hogy segítsenek visszavezetni a közmunkásokat az elsődleges munkaerőpiacra), ami azóta is hibernált állapotban vár a sorára. „A keretet éppen azért nem töltöttük ki mindezidáig tartalommal, mert nem tudtuk, hogy a futó közmunka-programjaink közül melyik lesz az a tevékenység, ami szövetkezeti formában majdan támogatás nélkül is képes megállni a saját lábán. Kaptunk 10 millió forint támogatást a minisztériumtól egy épület helyrehozatalára (mivel bértámogatásra nem volt lehetőség), amiért cserébe vállaltuk, hogy ott fogjuk beindítani a szociális szövetkezetet. Az elektronikai bontási tevékenységgel indulunk, és azt várjuk a szövetkezettől, hogy a kezdeti bértámogatás után a nyereségéből öt-hat embert képes lesz eltartani” – válaszolta érdeklődésünkre Csige Tamás (MSZP) hajdúdorogi polgármester, hozzátéve, hogy a városnak nincs évi 10-30-50 millió forintja erre a célra. Mint mondta, a dolgukat nehezíti, hogy a szövetkezeti foglalkoztatás már elsődleges munkaerőpiacnak minősül, ezért a közmunkabér helyett a jóval magasabb minimálbért kell fizetni.

Saját zsebből

Papíron Hajdúhadháznak is van már szociális szövetkezete, ami azonban termelő tevékenységet eddig nem végzett. – A káposzta-termesztés és feldolgozás, az állattartás, valamint a szőlészet-borászat azok a tevékenységek, amelyek már ma is kötődnek a közmunka programokhoz, és amelyeket szeretnénk bevinni a szociális szövetkezetbe – ismertette elképzeléseiket Csáfordi Dénes (Fidesz-KDNP) polgármester, megtoldva azzal, hogy adott esetben arra is fel kell készülni, ha nem sikerül állami támogatáshoz jutni. Szavai szerint a szövetkezeti tagok anyagi áldozatvállalására is szükség lesz ahhoz, hogy a megfelelő eszközök beszerzése, és az igények felmérése után tavasszal elkezdhesse a működését a szociális szövetkezet. Az elképzelésük az, hogy a szövetkezetben csak a marketing és az értékesítés, esetleg a csomagolás történne. Az alapítók között magánszemélyek mellett az önkormányzat is megtalálható, ez egyébként előírás is volt.

Kettőből egy

Magyarhomorogon mindjárt két szociális szövetkezet is van, igaz, közülük érdemi munkát egyelőre csak az végez, amelyik gyógynövények feldolgozásával foglalkozik, és az induláshoz támogatást kapott. A másik (amelyiknek az alapítói között az önkormányzat is megtalálható) egyelőre úgynevezett alvó szövetkezet, ami annyit tesz, hogy csupán papíron létezik. Barabás Károlyné (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta, hogy a szociális szövetkezeti modellt egy hamarosan induló nagy projekttel kívánják életre kelteni, ami nem más, mint egy szociális bolt kialakítása. – Igaz, hogy a szövetkezetben történő foglalkoztatás drágább, mint a közfoglalkoztatás, de lehet megfelelő kompromisszumot találni. Például a szövetkezetbe be is lehet majd dolgozni, és a munkáért adott esetben természetben (például savanyúsággal) is lehet fizetni – fogalmazott a települési vezető, aki szerint a szociális bolt lenne a szövetkezet gerince, de oda hosszabb távon más olyan tevékenységeket is ki lehetne szervezni (savanyítóüzem, sütemények készítése, stb.), amelyek jelenleg közmunka-programok keretében történnek. Túl nagy foglalkoztatotti létszámra persze a magyarhomorogiak sem gondolnak, azt várják a lendő szociális bolttól, hogy a hasznából legalább 3-4 ember képes legyen huzamosabb időn át eltartani.

– Petneházi Attila –


Fejlődik a Csemete

Polgáron az országban az első között hozták létre a Csemete Szociális Szövetkezetet, ami ma is működik. Tóth József (DK) polgármester két krízisidőszakot említett az elmúlt három évből; az első, amikor elfogyott az eszközökre és a munkabérekre, járulékra kapott közel 50 milliós állami támogatás, a másik pedig, amikor a 8 hónapos továbbfoglalkoztatási időszak is lejárt. – A több lábon álló szociális szövetkezetünk 15 fős foglalkoztatotti létszámát 9 főre kellett csökkenteni, mert kiderült, hogy piaci körülmények között ennyi embert képes eltartani. De talpon maradt, miközben az országban, így a megyében is jónéhány szociális szövetkezet beborult – mondta.









hirdetés