Aluljárók, főpályaudvar, élményfürdő a Nagyerdőn: elmondták, milyen lesz Debrecen 2050-re

Látványterven a főpályaudvar
Látványterven a főpályaudvar - © Forrás: Magánarchívum
Debrecen – Befejeződött az infrastruktúra fejlesztése; a cél: egy több országra kiterjedő, hárommilliós régió központjává válni.

Mégpedig az Új Főnix Tervvel, amelynek részleteit Papp László polgármester ismertette a Debreceni Egyetem Vállalkozói Klubja kedd esti záróeseményén az agrártudományi központban lévő Kazánházban.

– Célunk eléréséért nem Miskolccal, Nyíregyházával vagy Békéscsabával kell versenyeznünk, hanem Krakkóval, Nagyváraddal, Kassával, Kolozsvárral és Temesvárral – fogalmazott elöljáróban, majd részletezte, hogy ennek megvalósítására állították össze az Új Főnix Tervet, amely Debrecen fejlesztését 2050-ig vizionálja. Megjegyezte, hogy a cívisvárosnak igen jók az adottságai ahhoz, hogy az évszázad közepére Európa egyik legélhetőbb városa legyen. Kiváló az infrastruktúrája, a megközelíthetősége, jók a természeti adottságai, továbbá magas szintű a közép- és felsőfokú oktatása.

Külföldről is érkezhetnek

– Ma Debrecenben a gazdaság fejlődésének egyik fő kérdése az, hogy van-e, lesz-e megfelelő mennyiségű és képzettségű szakember – folytatta a polgármester. – Középiskoláink sokfélék, ezek, valamint az egyetem képesek kiszolgálni a város gazdaságának jelenlegi és jövőbeli szakemberigényét. Már most tudjuk, milyen területeken kell emelnünk az oktatásban részt vevők számát. Ennek is következménye, hogy 2050-re a Debreceni Egyetemen már 50-55 ezer hallgató lesz. A gazdaság fejlődésének az egyik legfontosabb alappillére az egyetemünk.

A hat fejezetből álló terv első és legfontosabb része a gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés. Növelni kell a bevételeket, hiszen ezek alapozzák meg a jövőbeli lehetőségeket, amiért Debrecenben maradnak a középiskolákban és az egyetemen végzett, adott esetekben más megyékből, országokból érkezett fiatalok. Erre Papp László kiváló példaként hozta az IT Servicest, amely 2007-ben 300 fővel indult, ma már 1800-an dolgoznak ott, és a dolgozók 30 százaléka az országhatáron kívülről érkezett. A polgármester hangsúlyozta: azért, hogy profi módon ki tudják szolgálni a hazai és külföldi igényeket, Debrecen létrehozta a pályázatokkal, a kis- és középvállalkozásokkal és a befektetni szándékozókkal foglalkozó EDC Város- és Gazdaságfejlesztési központot. Ennek közreműködésével 2016-ban eddig már 50 milliárd forint értékű beruházást és 1300 új munkahelyet jelentettek be Debrecenben.

Fókuszban a repülőtér

– A repülőtérre és annak környékére összpontosítjuk a jövőbeli fejlesztéseinket – kezdte a program részletezését Papp László polgármester. – A reptér működési konstrukcióját 2011-ben megváltoztattuk, az üzemeltetést részben privatizáltuk, aminek az eredményei már megvannak a légikikötő áru- és utasforgalmában. Az idén várhatóan 300-350 ezer ember használja a repülőterünket, ez a szám 2018-ra megduplázódhat. Ehhez azonban a légikikötő technikai színvonalát a Liszt Ferenc repülőtérével kell azonos szintre emelnünk, ez hozhat újabb légitársaságokat. Fontos tudni, hogy a régióban, beleértve Budapestet is, a debreceni repülőtér az egyetlen, amelynek vasúti átrakó és tároló kapacitása van. A légikikötőnktől délre lévő mintegy 200 hektáros ipari terület infrastruktúrafejlesztésének körülbelül 4,5 milliárd forintos finanszírozásáról hamarosan dönt a debreceni közgyűlés. Szükség van újabb ipari parkra, mert a Határ útiban már csak 30-40 hektárnyi szabad hely van. Az előbb említett 4,5 milliárdos fejlesztésnek része a reptér északi oldalán – ez a város felőli rész – lévő 40 hektáros terület közművekkel és új bekötő úttal való ellátása is. Itt szállodák, irodaházak, kisebb termelő egységek, valamint az új vállalkozások indulását, működését segítő innovációs inkubátorház kaphat helyet, és összesen négy-ötezer munkahely jöhet létre.


f1

A szakértő zsűri az egyetemi ötletbemutatón | Fotó: Derencsényi István


A városvezető említést tett arról is, hogy az alacsonyabb végzettségű fiatalok munkába integrálására 3,6 milliárd forintot tudnak fordítani, továbbá, az északi, az egyetemhez kapcsolódó ipari park jobb elérhetőségét egy új úttal oldják meg a 33-as főút irányából, amely tehermentesíti a Vezér utcát.

Főpályaudvar: minden egy helyre

– Július végéig kiírjuk a főpályaudvar beruházását elindító közbeszerzési pályázatot, a munkálatok decemberben vagy legkésőbb a következő év elején indulhatnak – jelentette be Papp László, áttérve a közlekedési fejlesztésekre. – A város közlekedési szempontból felértékelődik a főpályaudvarral, ahová az összes közlekedési eszköz egy helyre fut be. A felszín alatt lesz két hektár nagyságú területen a buszpályaudvar. Fontos, hogy a környező városokból nagyon gyorsan elérhető legyen Debrecen, és a reptérre is ki lehessen jutni néhány percen belül vasúton. Az ott, illetve a déli ipari parkban majdan dolgozó több ezer embert ilyen módon lehet leggyorsabban munkahelyére juttatni.

Része még a közlekedési fejlesztésnek a Debrecenbe vezető utak felújítása, valamint a városban lévő szintbeli vasúti és közúti kereszteződések aluljárókkal történő felváltása.

– Kovács Zsolt –


Színházak, koncertterem, zenede

  • Az Új Főnix Tervben szerepel az oktatás fejlesztése is, amely egyrészt a már említett, a gazdaság igényeire alapozott képzést is jelenti, másrészt az angol nyelvű nemzetközi oktatás mielőbbi elindítását. Erre egyébként már most is szükség lenne.
  • A nemzetközi tanrend szerint működő iskolában a város gazdaságában dolgozó külföldi szakemberek gyermekei járnának, de nyitott lenne az ilyen oktatás iránt affinitást érző debreceniek és környékbeliek számára is.
  • Ugyanakkor az oktatás fejlesztése körébe tartozik még a bölcsőde-, az óvoda- és iskolaépületek felújítása.
  • A kultúrát sem hagyja érintetlenül a debreceni fejlesztési koncepció. Egyebek mellett be kell fejezni a Latinovits Színházat, fel kell újítani a Csokonai Színház épületét, továbbá a Csapó utcai önkormányzati épületek helyén, mintegy egységet alkotva a színházakkal és a zenei szakközépiskola ugyancsak felújítandó épületével, egy 600-700 fős koncerttermet építene fel a város.

Élményfürdő a Nagyerdőn

A Nagyerdő is átalakulna a jelenlegi állapotához képest a következő években. Ide egy látványfürdő, vizes élményfürdő kerül idővel, hozzá kapcsolódó szállodai kapacitással, valamint az állatkertet is meg kell újítani.

A Gondoskodó Debrecen programrész beruházásai között új család- és gyermekjóléti szolgálat kialakítása szerepel. A nyugdíjas szervezeteknek is meg kell találni, létre kell hozni a központi épületét. Meg kell valósítani egy hospice-házat, amire úgy tűnik, elég komoly igény van.

Valamint a sérült gyermekek időleges elhelyezését biztosító intézmény és ezzel együtt az épület létrehozása is szerepel az Új Főnix Tervben.









hirdetés