Álommá vált lomok

Álommá vált lomok
© Illusztráció: Matey István
Lehet, hogy mobiltelefon-­applikáció is van már a lomtalanítás helyeinek feltüntetésére? Tény, alighogy elkezdődik a kipakolás, a néhány ez-az mellett máris ott terem egy határozott fellépésű férfi vagy harcias nő, hogy ami oda kikerül, az bizony az övé. Aztán ő újraválogatja, felpakolja a kocsira, és marad utána a szétszórt cucc, amit a következő hullámban érkező újrahasznosítók tovább válogatnak. Kovács Zsolt írása.

Emlékeznek még a kilencvenes évek elejére, amikor a német, holland, belga városokban tartott „Sperrmüll”-ökre egész karavánok vonultak Magyarországról (is). Mert, ami ott értéktelen, az itt ajándék lehet egy jobb léthez, illetve pénzzé tehető áru. Az pedig, hogy a kidobott, de még használható hulladékkal (egyelőre) nem szennyezzük a környezetet, pozitív hozadéka a kutakodásnak. A debreceni turkálással csupán annyi a gondom, hogy ezt is a magyarok végzik. Még mindig! Pedig már legalább két évtizeddel vagyunk a nyugat-európai használtcikk-túrák után. És sokan még mindig ilyen alkalmakkor tudják csak beszerezni az áhított cuccot, illetve szükségük van az ennek-annak árusításából jövő pénzre. A változás annyi csupán, hogy már nem kell külföldre menniük. Mindez mutatja a társadalom mélységes tagoltságát, a hatalmas különbségeket a jövedelmek között. Optimista vagyok: gazdagok már vannak, szegények pedig egyszer csak nem lesznek.

– Kovács Zsolt –


Nekik érték, ami másnak csak egy halom lom

A helyszínre érkező öt kukásautót beelőzték a „kincskeresők”, színesfém, márkás cipő és babakocsi is került.








hirdetés