Gyógyító álmok és mesék

Akt.:
Gyógyító álmok és mesék
© Illusztráció: Pixabay
Debrecen – Mindkettő izgalmas, rejtélyekkel teli világba kalauzol minket és támogatja a lelki egészségünket.

Az álom- és meseterápia gyermek- és felnőttkorban egyaránt használható a segítő foglalkozások alkalmával. A módszer csínjáról Márta Szilvia klinikai szakpszichológust, az Életpszichológia Központ szakemberét kérdeztük.

A terápia során a történetben lévő szimbólumokkal dolgozunk, hiszen a mesében mindenre van megoldás. A népmesék mélyén gyakran a felnőtt élethelyzetből adódó problémák szerepelnek, és a szimbólumokon keresztül ezeknek a megoldása is megtalálható bennük. A főszereplők mind más tulajdonságjegyekkel vannak ellátva, így nem véletlen, ha a gyerek vagy felnőtt kedvenc mesefigurát választ magának.”

– Belső szorongás, pszichoszomatikus tünetek, nyelvi rendellenességek, mint a dadogás, hadarás, tikkelés esetén már óvodáskortól megoldást nyújthat egy-egy ilyen támogató beszélgetés, akár indulatkezelés, vagy szülőktől való leszakadás segítésére is. Felnőtteknél is nagyon hatékonyan alkalmazható. A konzultáció során kész mesékkel ugyanúgy dolgozhatunk, mint amikor valaki megírja a saját történetét. Az sem véletlen, ha valakinek van egy kedvenc meséje, hiszen tudat alatt mi magunk választjuk ki azt a főszereplőt, akivel azonosulni tudunk – magyarázza a szakember.

Ha visszatér, figyelmeztet

– Az álmainkban nagyon egyedi, személyes, valamint egyetemes szimbólumok is vannak. Az álom a beszélgetések során megkönnyíti a kommunikációt, hiszen gyakran nagyon nehéz érzéseket takarnak a szimbólumok. Az álomnak nagy feszültségoldó hatása van. Az agyunk választja ki a jelképeket, melyeken keresztül elvezeti a feszültséget. – Az álmodás a REM szakaszban történik, és fontos élettani szerepe van: alvásmegvonásos kísérleteknél megfigyelték, hogy nagyon komoly következményekkel járhat, ha az alvó embert rendszeresen a REM szakaszban ébresztik fel – mondta Márta Szilvia.

1L2A4966Márta Szilvia | Fotó: Matey István

A pszichológus szerint a visszatérő álmoknak mindig különös jelentősége van: súlyozottan jelzik a tudattalan érzelmi konfliktust. – Ilyenkor azt kell megfigyelnünk, milyen érzést vált ki bennünk a visszatérő álom. A mese- és az álomterápia során egyaránt szimbólumokkal dolgozunk. Léteznek egyetemes szimbólumok, amelyek a népmesékben is előfordulnak: a tündér, a boszorkány, vagy a víz, a tenger, a ló, a kígyó a legtöbb álomban hasonló érzelmi állapotot jelentenek. – A rémálomnak fontos üzenete van, de ha dolgozunk rajta, elveszti feszültségoldó szerepét, és megszűnik. A gyerekeknél a foglalkozás során a nyomasztó álmot lerajzolhatjuk, elbábozhatjuk, gyurma segítségével megformázhatjuk az alakokat, történést, hiszen ami a képzeletükben megtörténik, az olyan hatású lehet, mintha a valóságban is megtörténne – magyarázza a pszichológus.

Elfelejtett álmok

A konzultációk sikerét segíti az álomnapló is. – Megkérem az ügyfelem, hogy írja le az álmait a lehető legnagyobb részletességgel. Készítsen egy füzetet az ágya mellé, és ébredés után (akár éjszaka is) minél hamarabb jegyezze le. – Sokan mondják, hogy nem szoktak álmodni, de mégis, ahogy az önismereti munka fontossá válik, úgy emlékeznek egyre több és több álomra. Ha huzamosabb ideig mégsem emlékeznek rá, annak is van jelentősége, az is a folyamat része – állítja a szakember.

Márta Szilvia szerint korábban jellemzőbb volt, hogy csak a nehéz tünetek vagy a megoldhatatlannak tűnő nehézség miatt keresték meg, és ez különösen az első alkalommal gyakran szégyenérzettel is párosult. Manapság egyre gyakoribb, hogy az önismeret, illetve a mentális állapot fejlesztése a cél. Sosem késő elkezdeni, hogy a lelkünkkel foglalkozzunk: ha valaki úgy érzi, szüksége van egy külső szemre, hogy más perspektívából lásson egy nehezebb élethelyzetet, érdemes szakembert keresni. Szakál Adrienn