Allergiateszt februárban?

Allergiateszt februárban?
© Illusztráció: unideb.hu
Debrecen – Egyre több ember életét keserítik meg a pollenek. Az allergia megállapításához szükséges bőrtesztet a növények virágzása előtt célszerű elvégeztetni.

– Az allergiás ember ételekre, gyógyszerekre, virágporokra, gombaspórákra, állati szőrökre, háziporatkára túlérzékenységgel reagál, ami különböző tünetekkel, illetve betegség kialakulásával járhat. Az allergia tehát nem más, mint a szervezet túlzott válaszkészsége a számára idegen anyagra. Ezek az egyébként ártalmatlan molekulák, egészséges embereknél nem okoznak panaszt, genetikai hajlam is kell hozzá, hogy kialakuljon az allergiás megbetegedés. Míg a pollenek csak szezonálisan, a háziporatka, állati szőr, penészgombák, kémiai anyagok egész évben kiválthatnak tüneteket – mondja Szilasi Mária egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Tüdőgyógyászati Klinika igazgatója.

Az allergia jelentkezhet ételallergia, légúti asztma és allergiás nátha (szénanátha) formájában.
A betegség kialakulásában az örökletes tényezőkön túl fontosak a környezeti hatások és szerepe van az életmódunknak is. A vegyszerek, genetikailag módosított tápanyagok, új kozmetikumok is elősegítik az allergiák terjedését.

– A virágporok jelentős allergének, amelyek szénanáthát (allergiás rhinitis) okoznak. A szénanátha az orrnyálkahártya gyulladásos megbetegedése. Főbb tünetei a bő, vízszerű orrfolyás, -viszketés, -dugulás, a tüsszögés, a kötőhártya-vörösség, szemviszketés, könnyezés, torokkaparás, fülviszketés, amikhez levertség, fáradékonyság, fejfájás és a koncentráló-képesség csökkenése is társul – sorolja a tüdőgyógyász.

Hazánkban tél végén és kora tavasszal a fák pollenjei vannak jelen a levegőben, különösen a mogyoró-, az éger-, a nyír-, a nyár-, a kőris-, a tölgy-, a szil-, a bükk- és fűzfáé. Áprilistól nyár közepéig a pázsitfüvek (angol- és réti perje, csomós ebír, réti csenkesz, lándzsás útifű) pollenjei keserítik meg az allergiások életét. Májustól júliusig ehhez még egyes gabonafélék virágpora is hozzáadódik. A harmadik a nyár végi, kora őszi szezon, amikor az őszi gyomok (libatop- és ürömfélék, parlagfű) virágzása kezdődik, és emellett a penészgombák is megjelennek. Az allergizáló növények közül a legnagyobb népegészségügyi problémát továbbra is a parlagfű okozza. Magyarországon az utóbbi évtizedben egyre gyakoribb a parlagfű okozta allergia, és pollenje az első számú légúti allergén – részletezi a szakember.

Szilasi Mária szerint nagyon fontos, hogy ha a beteg az allergiás nátha tüneteit észleli magán, kérjen beutalót, és forduljon szakorvoshoz, ahol az alapvizsgálatokat elvégzik. Az orvosok a karcolásos bőrteszt segítségével igazolják a kiváltó allergéneket. Az alkarra allergén oldatot cseppentenek, majd megkarcolják a bőrt. Ahol 15 perc elteltével bőrpír alakul ki, arra az anyagra allergiás a beteg. A bőrpróbát a leggyakoribb szezonális és egész évben jelenlévő allergénekkel végzik, és a kapott eredményt kontrolloldattal is összevetik. A tesztet a növények virágzása előtt, a pollenszezonon kívül ajánlott elvégezni, amikor a szervezetet a légköri pollenkoncentráció nem terheli. Akár már februárban is érdemes tehát ellátogatni a szakrendelésre.

A betegség nem gyógyítható meg, csak a tüneteket lehet enyhíteni, ezért a pácienseknek gyógyszerekre, gondozásra van szükségük. Ha valakinek időszakosan jelentkeznek a panaszai, akkor a pollenszezon alatt kell folyamatosan gyógyszert alkalmazni, de ajánlott a kezelést a virágzás előtt 1-2 héttel elkezdeni. A megfelelően megválasztott mozgás – úszás, vízi sportok, judo, karate, vívás – erősítik a szervezetet, míg a magaslati levegő, tengerpart, sóbarlang klímája javítja a betegek közérzetét.

– Debreceni Egyetem –








hirdetés