Állattartók milliárdos kára Hajdú-Biharban

Állattartók milliárdos kára Hajdú-Biharban
Hajdú-Bihar – A tehenek kevesebb tejet adtak, vemheskocák kaptak hőgutát, baromfik hullottak el a hőségben.

Kiégett legelők, elszáradt, kényszersilózásra ítélt kukoricatáblák jelzik országszerte az elmúlt hetek perzselő hőségének a következményeit. Egyes térségekben katasztrófa sújtotta helyzet alakult ki, a termelők nem tudnak elegendő szénát betakarítani, nem lesz elég szalma az almozáshoz, a silókukorica minősége – szemtermés hiányában – sok esetben csapnivaló. A katasztrófa mértékét jól jelzi, hogy egyes helyeken takarmányt kell vinni a legelőre, hogy az állatok éhen ne pusztuljanak. A hosszantartó hőség hatására napi egymillió literrel csökkent a hazai tejtermelés, ami milliárdos veszteséget okozott a termelőknek. Megyénkben van olyan agrárvállalkozás, ahol százmilliós kárt okozott a víziszárnyasok elhullása a nagy melegben. Hasonló a helyzet a brojlercsirke-, valamint a pulykanevelő telepeken, melyekből ugyancsak jónéhány található Hajdú-Biharban. A szarvasmarhatartók a zuhanó tejhozamok miatt követelnek azonnali beavatkozást a szaktárcától, a sertéstartóknak pedig a hőgutát kapott vemhes kocáik, és ennek összes negatív következménye okoz komoly fejtörést.

“Tusfürdő” az anyakocáknak

 

Az éves szinten milliószám víziszárnyast (kacsát és libát) előállító Tranzit-Ker Zrt.-nél a kánikula miatti elhullás és testsúlygyarapodás-csökkenés idén már mintegy százmillió forintos veszteséget okozott, de komoly károk vannak a megye sertés- és a szarvasmarha-telepein is. Úgy tűnik, a baj nem jár egyedül, hiszen a hőségnapok okozta veszteséget a takarmányárak robbanásszerű növekedése csak tetézi.

Röpködnek a milliárdok

– A búza és a kukorica ára az elmúlt két hónapban mintegy 30-40 százalékkal nőtt, noha az aratás idején a gabona ára inkább csökkenni szokott. A búza és az árukukorica is 65 ezer forint körül jár tonnánként, a tavalyi 45 ezer helyett. Márpedig ha azt veszem, hogy a kacsa és a liba esetében az összes előállítási költség 70 százaléka a takarmány ára, akkor legalább 20-25 százalékkal drágábban kellene tudni eladnunk a portékánkat, mint eddig. A piac azonban nemhogy áremelést nem fogad el, de a kacsánál még az is lehet, hogy árcsökkentésre kényszerülünk – mondta el a Naplónak Szabó Miklós, a Tranzit-Ker Zrt. vezérigazgatója, hozzátéve, hogy ágazati szinten csak az elhullás és a testsúlygyarapodás-csökkenés miatti kárt mintegy 4,5-5 milliárd forintra taksálják. Ez azonban “kismiska” ahhoz az 50 milliárd forintos pluszköltséghez képest, amit a takarmányár-robbanás kényszerít rá a baromfiágazat szereplőire.

Hiába eszik a jószág…

A hőségnapokon 27 százalékkal csökkent a tejhozam a hajdúszováti HVB Zrt.-nél, de a nagy melegben átlagban is negyedével kevesebbet tejelnek a tehenek – tudtuk meg Juhász István elnök-igazgatótól. A szakember számításai miatt a kánikula miatt idén eddig csak a tejnél négy-ötmillió forint az árbevétel-kiesésük, amihez jön még további kétmilliós kár az elhullásokból. – Hiába a korszerű tartástechnológia, az extrém meleg napokon bizony előfordul, hogy egy-egy szopósborjú nem bírja a hőséget és elpusztul – mondta az elnök.

Tőle tudtuk meg azt is, hogy a kánikula okozta károk a sertéstelepen nehezebben számszerűsíthetők. “A sertéseknél a nagy melegben 15-20 százalékkal is romolhat a takarmány-hasznosítás hatékonysága. Nem elég, hogy ilyenkor csökken a jószágok étvágya, de az energiájuk jelentős részét a súlygyarapodás helyett párologtatásra használják, ezért a hízlalási időszak meghosszabbodik” – fogalmazott a szakember.

 

HBN | Petneházi Attila | Fotó: Derencsényi István

 

 

A gazdaember praktikái

A bihartordai Módos Farm Kft. óljaiban 120 tenyészkoca és azok szaporulata küzd az időnként extrém időjárási körülményekkel. Módos Imre tulajdonos azt mondja, a hőségnapokon a gazdaember minden praktikájára szükség van, hogy mentse a jószágait. – Az ólakat ventillátorokkal és vízfüggönnyel hűtjük, de még az alomszalmát is locsoljuk a kocák alatt. Adott területen kevesebb jószágot tartunk, rendszeresen megjáratjuk őket a levegőn, sőt, a kánikulai napokon a “tusfürdő” is kijár nekik. De hiába minden odafigyelés, a nagy melegben nálunk is megesett, hogy értékes tenyészállatunk elpusztult – mondta.

 

A hőség hatása

Baromfinál: súlygyarapodás-csökkenés; hőguta; elhullás

Sertésnél: csökken a takarmány-hasznosítás hatékonysága; az energia egy része a párologtatásra megy el; hőgutát kaphat az állat; nagytestű tenyészkocák pusztulhatnak el

Szarvasmarhánál: a tehenek tejhozama negyedével csökken; szopósborjúk pusztulhatnak el